FÖÖ – Hírek

Az örmény Biblia nyomtatástörténetről nyílt kiállítás az Országos Széchenyi Könyvtárban. Az ünnepélyes megnyitón a hazai örménység és vezetői mellett jelen volt Tüske László, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója, Anahit Simonjan, a Magyar-Örmény Baráti Társaság elnöke, Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektora, Michael August Blume nuncius, valamint a kiállítás hazai támogatója, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke, Esztergály Zsófia Zita is. A tárlat kurátorai Kovács Bálint egyetemi docens, az Armenológiai Intézet vezetője és Vahé Tachjian, a PPKE BTK Armenológiai Intézetének oktatója, a Houshamadyan berlini kutatóprojekt vezetője. A ritkaságokat felsorakoztató nemzetközi tárlat összehozta a hazai örménységet, de érkeztek az Egyesült Államokból és Erdélyből is magyarörmények azért, hogy megnézhessék a Bibliakülönlegességeket. A tárlaton megtekinthető május 11-ig az első 1666-ban, Amszterdamban nyomtatott Szentírás mellett a második, amelyet Isztambulban, illetve a harmadik, amelyet 1733-ban Mechitár apát megrendelésére, Velencében nyomtattak. A példányok több nemzetközi intézményből, így a jereváni Örmény Nemzeti Könyvtárból is érkeztek Budapestre a kalkuttai, a szentpétervári és a New York-i örmény Szentírással együtt. A szervezők a Bibliák nyomtatástörténetén keresztül az örmény diaszpórát is bemutatják. A kiállított tárgyak között vannak az Oszmán Birodalomból menekült örmény családok hagyatékai, amelyek Párizsból, Marseilles-ből és Libanonból érkeztek, megjelenítve a 19. századbeli Oszmán Birodalom örmény vallásos hagyományait. A tárlat utolsó részén pedig az erdélyi örmények vallásosságát mutatják be a szervezők, részben személyi hagyatékokon, részben az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület által biztosított tárgyakon, részben a budapesti Orlay utcai Örmény Múzeum anyagán keresztül. „A kereszténység számára a Biblia soha nem csupán egy szöveg” Tüske László köszöntőbeszédében elmondta: a most megnyílt kiállítás az örmény Biblia és vallásosság témaköreit mutatja be. A főigazgató kiemelte: Biblia és könyvkultúra elválaszthatatlanok egymástól. Vannak szövegalapú és szabályokon alapuló kultúrák; a szövegalapú kultúra inkább „variációkban bontja ki üzenetét”. A kereszténység számára a Biblia soha nem csupán egy szöveg, de narratívákon keresztül bontakozik ki. A könyvnyomtatás megjelenése még inkább gazdagította az örménység hitét, erősítette ezt a szövegalapú kultúrát. Mint Tüske László megfogalmazta: a kiállítás „az életet átjáró biblikusságot” tükrözi. Nemcsak közgyűjtemények, hanem magánemberek is hozzájárultak a bemutatott anyaghoz – végső soron ennek az emberi elhivatottságnak köszönhető minden gyűjtemény. Az örmény írás azért született meg, hogy le tudják jegyezni a Bibliát A Berlinből érkező Meline Pehlivanian (Berlini Állami Könyvtár) méltatta a kiállítást tudományos szempontból. Elmondta: Arménia a világon elsőként tette államvallássá a kereszténységet a 4. század elején. Az örmény írást kifejezetten azért alkotta meg Meszrop Mastoc, hogy a Bibliát le lehessen jegyezni vele (mint a tárlaton olvasható: úgy várták a szerzetest az ábécével, mint Mózest annak idején a kőtáblákkal). Ez volt a hetedik nyelv, amelyre lefordították a Szentírást, és az örmény irodalom első írott emléke. Meszrop Mastocnak és tanítványainak külön ünnep állít emléket: a Szent Fordítók emléknapját az Örmény Apostoli Egyházban október közepén, az Örmény Katolikus Egyházban szeptember elején ünneplik. A megélt kereszténységről tanúskodni Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem, a PPKE rektora így fogalmazott: különböző örmény kultúrákról beszélhetünk, azonban a világon szétszóródott közösségek hagyományai ugyanazon az örökségen alapulnak. Ezért nincs értelme ellentétbe állítani az örményországi örményeket és a diaszpórában élőket, hisz ugyanazokat a hagyományokat viszik tovább. A PPKE rektora utalt rá, a kiállítás tárgyai nem pusztán tárgyi emlékek, hanem a mindennapi, megélt kereszténységről tanúskodnak; a tárlat hátterében családok történetei rejlenek, ők tartották fenn a tradíciót. Az eseményen Szuromi Szabolcs köszönetét fejezte ki Anahit Szimonjánnak, a jereváni székhelyű Örményország–Magyarország Kulturális és Együttműködési Társaság elnökasszonyának sok évtizedes munkájáért, és átadta neki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legmagasabb elismerését. Anahit Szimonján a köszönőszavak mellett felmutatta olvasójegyét, és büszkén osztotta meg a jelenlévőkkel: 1981 óta a Széchényi Könyvtár olvasója. Az örmények a Kárpát-medencében is otthonra találtak. A 17. században vándoroltak be nagyobb számban Erdélybe, ahol uniót kötöttek a Katolikus Egyházzal, majd viszonylag gyorsan integrálódtak a magyar társadalomba. A dualizmusban számos parlamenti képviselőt, minisztert, sőt miniszterelnököt is adtak Magyarországnak, az aradi 13 közül pedig Kiss Ernő és Lázár Vilmos, de Görgei és Czetz tábornok is erdélyi örmény származású volt. Az örményeket a világ első keresztény népeként tartják számon, akik a keresztény-muszlim kontaktzónában (a Perzsa, az Oszmán és az Orosz Birodalom területein) is évszázadokon keresztül megőrizték hitüket, sokszor az államiság teljes hiányában. A kiállítás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és Országos Széchényi Könyvtár szervezésében valósulhatott meg. Együttműködő partnerek: Örmény Nemzeti Könyvtár, Berlini Állami Könyvtár, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, a Houshamadyan Projekt, Szamosújvári Örmény Katolikus Egyházközség, Örmény Katolikus Egyházközség, Budapest. Támogatók: Gulbenkian Alapítvány, GWZO Leipzig

Második alkalommal adta át a Fővárosi Örmény Önkormányzat a legeredményesebb honvéd tisztjelöltnek járó Czetz-díjat, de az éves nemzetiségi bál a tartalmas programok sora mellett, alkalmat adott arra is, hogy adománygyűjtési lehetőséget biztosítson a Magyar Református Szeretetszolgálat számára, amely a szíriai Örmény Református Gyülekezetek Közösségének vasárnapi iskola programját támogatja. Az eseményen részt vett Kiss Bertalan, a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságának főtanácsadója, Dr. Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, Siposné prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, a magyar Hadtudományi Társaság alelnöke, valamint Dr. habil. Jobbágy Zoltán ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtiszt képző karának tudományos és nemzetközi dékánhelyettese. A bál háziasszonya Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke, fővédnöke Tarlós István, Budapest város főpolgármestere volt.  Mi tudjuk, kik vagyunk és honnan jöttünk, ezért vagyunk képesek az összefogásra is Örömteli, hogy ilyen sokan gyűltünk egybe, és még inkább az, hogy ennyien tartjátok fontosnak nemzetiségi hovatartozásotokat és a hagyományok ápolását – fogalmazott Esztergály Zsófia ünnepi beszédében. Az elnökasszony így folytatta: mai világunkban ez egyáltalán nem magától értetődő dolog, hiszen a feszültségektől nem mentes hátköznapok éppen ennek az ellenkezőjét sugallják az európai társadalmaknak. Mi tudjuk, kik vagyunk és honnan jöttünk. Azt is tudjuk, hogy a múlt tisztelete és ismerete teszi bölccsé és teljessé jelenünket, meghatározva ezzel a jövőt. Azokat a példákat, amelyeket a keresztyén örmény nép mutat hitének megtartásában, valamint az erdélyi örmény diaszpóracsoport képvisel, érdemes követni. Lázár Vilmos, Kiss János, Czetz és Görgei honvédtábornok életútja és bizonyságtétele információval lát el bennünket. Életük és küzdelmük nem volt hiábavaló.  Czetz János emlékét őrizve  Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke, valamint Dr. Hermann Róbert, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese ünnepélyes körülmények között adta át a Czetz János-díjat, melyet az önkormányzat Közgyűlése az örmény-székely származású Czetz János, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfiatalabb honvédtábornoka, az argentin hadsereg ezredese előtti tisztelgés, emlékének méltó megőrzése érdekében alapított. A kitüntetést az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán tanuló, legeredményesebb katonahallgatója veheti át, minden évben. A díjazott, egy bronzplakett mellett, egy Kövér György művész által gidófalvi fából faragott, székely és magyarörmény, valamint honvédségi motívumokkal díszített emléktárgyat kap.  Idén, a szabadságharc lezárásának 170-ik évfordulóján, Molnár Bernadett honvéd tisztjelölt, a Katonai Repülő Intézet Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Üzemeltetés szakának hallgatója vehette át az elismerést. Mint a méltatásban elhangzott, Bernadett a Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék demonstrátoraként munkájával folyamatosan segíti az oktató munka színvonalának emelését. A Katonai Repülő Intézetnél folyó tudományos kutatómunkában hallgatói kutató asszisztensként eredményesen tevékenykedik. Folyamatos, magas szintű munkája eredményeként Köztársasági Ösztöndíjban részesült. A Katonai Repülő Intézetnél tanuló honvéd tisztjelöltek közül kiemelkedik önként vállalt, a közösség érdekében végzett munkájával. Elöljárói és társai megbecsülését szerénységével és nagy munkabírásával vívta ki. dr. Hermann Róbert a díjátadás alkalmával, Czetz János életét ismertetve így fogalmazott: az örmény származású honvédtábornok a szabadságharc idején nagyon fiatal volt: ő volt az, aki a legalacsonyabb rangból kezdte pályafutását, de már ott megmutatkozott, hogy nemcsak szakmai diszciplináris dolgok érdeklik, de magyar hadtudományi irodalomnak egyik legfontosabb művelője is volt. Bem, érdemei elismeréseként előléptette őrnagyból alezredessé, később ezredessé, majd 1849-ben tábornokká. 1850-es emigrációja után, hosszabb szünet után került Dél-Amerikába, ahol, mint tudjuk, a katonai térképészeti intézet megalapítója lett, valamit Argentína első katonai felmérésének elkészítőjeként öregbítette a magyarörmények, a székelyek hírnevét. Czetz kitartó, mindennek megfelelő, kiváló életének emlékezete vezette a Fővárosi Örmény Önkormányzatot, amikor ezt a nagyon méltó díjat alapította, és remélhetőleg, azok, akik megkapják, méltók Czetz tábornok örökségére.   Örmény temperamentummal, vidáman űztük el a telet A díjátadó után a farsangi programmal megkezdődött a mulatság is, a Magyarországon egyedülálló és népszerűségnek örvendő Group Duduk Együttes felejthetetlen kaukázusi örmény muzsikáját hallhatta a közönség, sok-sok dudukkal és zourna-val. Majd a nemzetiségi Artashat Színház Szenkovics Marci mókái című előadása következett. A produkció alapjául a Fővárosi Örmény Önkormányzat és a Romanika Kiadó gondozásában megjelent, Pálffy Gyula által írt mű szolgált. A színpadon korabeli nyelvezettel vidám szituációs történetek elevenedtek meg a magyarörmény főhős bohókás karakterén keresztül, bemutatva a korabeli Erdély településeinek hétköznapjait, azok magyar-székely társadalmát és bennük az örményeket, könnyed hangvételben jelezvén a beilleszkedési súrlódásokat.   Ezt követően hatalmas sikert aratott a különlegesnek számító és nemzetközi hírű Sedaa Együttes nagyszabású élő koncertje. A csapat külföldről érkezett, nevük perzsául “hangot” jelent. Egzotikus zenéjük összeköti a hagyományos sztyeppei zenét a keleti irányzattal, ami összességében rendkívüli és lenyűgöző hangzást nyújtott.   A jó hangulatú estén az önkormányzat a résztvevőket autentikus gasztronómiai élményként örmény magos piláffal vendégelte meg. Végül pedig fergeteges, közös tánc zárta az eseményt.   A bál támogatói a II., a IX., a XII., a XIV., valamint a XV. kerületi nemzetiségi önkormányzatok voltak. 

Mi húzódik a Görgei-kérdés mögött? Erre kerestük a választ az örmény gyökerű honvédtábornokról nyílt kiállítás alkalmával, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Dr. Hermann Róbert társkurátor segítségével meg is kaptuk, hiszen több mint 400 műtárgy, multimédiás alkalmazás és filmek elevenítették fel a legendás tábornok örökségét. A tárlat kedvezményes megtekintését a Fővárosi Örmény Önkormányzat biztosította és szervezte. A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállításában arra tesz kísérletet, hogy Görgei Artúr (1818-1916) valós alakját, pályafutását, majd megítélését és annak változásait bemutassa. Görgei Artúr az 1848-1849. évi szabadságharc legvitatottabb alakja, aki 30 évesen már tábornok. A magyar vitézség utolsó legendás hőse, aki olyan sikereket ér el, hogy Ausztria kénytelen idegen segítséget kérni serege ellen. Ő pedig feltétel nélkül leteszi a fegyvert a túlerőben lévő orosz csapatok előtt. Kegyelmet kap, míg társai véres megtorlásnak esnek áldozatul. Túléli ezt is, mint a csatában szerzett koponyasebet, és árulónak bélyegezve morzsolja napjait ezután még 67 évig, kegyelemkenyéren. Hős vagy gazember? Ördögi félisten vagy félisteni ördög? Mi húzódik a „Görgei-kérdés” mögött? Igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért? A szabadságharc árulója vagy legkiválóbb katonája volt ez az ismeretlenségből szinte pillanatok alatt fővezérré avanzsált tiszt, aki a szabadságharc tizenegy nagy csatájából hétben ott volt, s ebből öt összecsapást ő maga vezetett? El lehetett volna kerülni a nevéhez fűződő fegyverletételt? Ezekre a kérdésekre az idők folyamán több válasz is született, Görgei Artúr megítélése többször változott, tetteit, érdemeit politikai érdekektől vagy meggyőződéstől függően sokan sokféleképp értelmezték. Valós alakját egyre inkább elfedte a személyéhez kapcsolódó szóbeszéd, az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonyunk, az ország függetlenségét, a polgári átalakulást is szimbolizáló Kossuth-kultusz. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában most 16 közgyűjtemény és több magánszemély 416 db válogatott műtárgya alapján egyszerre ismerkedhetünk meg a 201 éve született Görgeivel, valamint az utókor vele kapcsolatos elképzeléseivel. Az örmény gyökerű tábornokot idéző tárlat után a résztvevők lehetőséget kaptak a látványos Seuso-kincsek megtekintésére. A ma ismert 14 ezüstedény és az elrejtésükre használt rézüst a római császárkor késői szakaszából fennmaradt, lakoma- és tisztálkodó készleteket tartalmazó kincsleletek között a legértékesebbnek számít. A kincs névadó tálján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusonak a neve olvasható, hanem az ábrázolt vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából azt is megtudjuk, hogy villája és birtoka Pelso, azaz a Balaton közelében feküdt.

Örmény karácsonyi versekkel, énekekkel, könyvbemutatóval, szeretetvendégséggel és az együtténeklés élményével, valamint az általa alapított díj átadásával várta közösségét december 20-án a Fővárosi Örmény Önkormányzat. Az eseményt Dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, valamint Esztergály Zsófia Zita, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke éves beszámolója nyitotta meg. Esztergály Zsófia ünnepi beszédében emlékeztetett a többi között arra, hogy a 2018-as év a szabadságharc jegyében telt. A fővárosi testület programjaival tisztelgett azok előtt az örmény gyökerű hősök előtt, akik vérüket adták a befogadó hazáért. Így beszámolt például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Honvédtisztképző Karával együttműködésben, Czetz János kapcsán rendezett térképészeti vetélkedőről. Az elnök kiemelt fontosságúnak ítélte a Nekünk üzen Czetz János honvédtábornok című pályázatot, amelyet az önkormányzat a Csíkkörzeti Szentháromság Alapítvánnyal, valamint Argentína budapesti Nagykövetségével együtt, online hirdetett meg magyarországi, erdélyi és argentin fiatalok számára. Esztergály Zsófia az eseményen mutatta be Pálffy Gyula Szenkovits Marci mókái című könyvének a Miniszterelnökség által támogatott, frissen kiadott és hiánypótló reprintjét is. A kötetben a főhős életén, bohókás karakterén keresztül, 23 szituációs történet tolmácsolja a korabeli Erdély településeinek hétköznapjait, bemutatva azok székely-magyar társadalmát és bennük az örményeket. A könnyed hangvételű alkotás által az olvasó bepillantást nyerhet az erdélyi örménység magyar társadalomba való beilleszkedésébe. A művet Kali Kinga örmény gyökerű író szerkesztette, és a Romanika Kiadó gondozásában jelent meg. Az elnökasszony felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a mű elérhető több könyvesboltban is, így nem kizárólag az erdélyi örmények ismerkedhetnek meg a 100 évvel ezelőtt született novellafüzérrel. A fővárosi karácsonyi ünnepség díszvendége volt Ódor Balázs a Magyar Református Egyház külügyi irodájának vezetője, aki részletesen beszámolt arról a humanitárius misszióról, amelyet a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének működési területén végeztek. Mint ismeretes, 2018 ősszén Esztergály Zsófia elnökasszony meghívására informális találkozón vett részt fővárosi örmény nemzetiségi vezetőkkel Haroutune Selimian, a szír református szövetség elnöke. Ezt követően örmény és karácsonyi énekeket hallgathattak a vendégek az Fővárosi Örmény Közösségi Tér, illetve Lipcsei Edit énekművész növendékeinek előadásában, valamint Hegedűs Valér zongora- és orgonaművész kíséretében. Közös éneklés és szeretetvendégség zárta az eseményt.   DÍJAK ÁTADÁSA Szongott Kristóf-díj – azoknak, akik a hazai magyarörménység közösségéért működve elévülhetetlen érdemeket szereztek Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület által 1999-ban alapított díjat idén Dr. Sasvári László bölcsészdoktor, az EÖGYKE elnökségi tagja és Heim Pál képviselő, a Zuglói és Fővárosi Örmény Önkormányzat elnökhelyettese kapta. Dr. Sasvári László a többi között az örmény és magyarörmény kultúra bemutatása, az örmény katolikus liturgia megismertetése, és közösségi tevékenysége, Heim Pál pedig az örmény katolikus hitélet felpezsdítése, a magyarörmény közöség összefogása és a rendezvények műszaki feltételei biztosítása okán nyerte el. Trdat Különdíj – annak, aki munkájával hathatósan építi a hazai örmény közösséget A Trdat Különdíjat a Fővárosi Örmény Önkormányzat testülete 2016-ban alapította. Annak ítéli oda, aki munkájával hathatósan építi a hazai örmény közösséget: ennek okán az örmény katolikus egyházat működtető alapítvány vezetője: Zakariás Antal Dirán kapta a kitüntetést. A díj minden esetben más témájú és más örmény származású művész alkotása. Zakariás Dirán bácsi számára Kozma Simon készítette el a Jézust ábrázoló viaszképet, amelyet a díjazott távolléte miatt Heim Pál képviselő vett át az eseményen.  

A Fővárosi Örmény Önkormányzat, valamint a Romanika Kiadó gondozásában jelent meg karácsonyra Pálffy Gyula Szenkovits Marci mókái című művének reprintje. A kötetben a főhős életén, bohókás karakterén keresztül, 23 szituációs történet tolmácsolja a korabeli Erdély településeinek hétköznapjait, bemutatva azok magyar-székely társadalmát és bennük az örményeket. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott, könnyed hangvételű és hiánypótló alkotás által az olvasó bepillantást nyerhet az erdélyi örménység magyar társadalomba való beilleszkedésébe. A kötetet december 20-án az Akadémia utca 1. szám alatt, a Színházteremben mutattuk be. Közösségünk tagjai elsőként itt vásárolhatták meg a kiadótól, kedvezményes áron. Kali Kinga antropológus, a megjelenő könyv szerkesztője a bemutatón elmondta: fontosnak tartja, hogy a művet jellemző aprólékos társadalmi megfigyelésből kiderül, milyen kihívásoknak voltak kitéve a betelepülő örmény csoportok az asszimilációs úton; ez a mai erdélyi örmény közösség tagjai számára segít feldolgozni az elmagyarosodást, a nyelvvesztést, az örmény tradíciók lemorzsolódását, egyszóval mindazt, amivel a beolvadás járt. Úgy fogalmazott: a könyv kiadásával erősíteni kívánjuk az erdélyi örmények identitását, lehetőséget adva, hogy olvasása által régi és leendő tagjaink újra és újra reprodukálhassák a korabeli közösségi múltat: ezáltal akár családjuk történetét. Így erősítjük a közösségen belüli összetartást és bővítjük a már meglévő tudást. Az eseményt támogatta: 

Eredményesen zárult a Nekünk üzen Czetz János honvédtábornok című pályázatunk. A Magyarországon, Romániában és Argentínában meghirdetett felhívás győztesei Násztor Péter Argentínában élő magyar fiatal, valamint Kréz Gellért és csapata a gödöllői Református Líceumból. Előbbi pályázó egy Buenos Aires – Budapest útvonalra szóló repülőjegyet nyert, utóbbi versenyző és csapata pedig részt vehetett a székelyföldi Czetz János Emléktáborban. A győztesek gondolatai a pályamű kidolgozásáról és Czetz János honvédtábornokról Az Argentínából érkezett nyertes pályamű Czetz argentin munkásságát öleli fel. A tanulmány és a rövidfilm hiánypótló. A tanulmány a legprecízebb bibliográfiára támaszkodik, nóvumokat is tartalmazva. A rövidfilmben olyan mozgó és álló archív képeket használt a pályázó, amelyeket itthon és Erdélyben sem ismertünk idáig. Argentínában élő magyarként nagyon nagy hatással volt rám és leírhatatlan inspirációval töltött el Czetz János tábornok története – vallja Násztor Péter. A „Nekünk üzen Czetz János honvédtábornok” pályázat kiírása előtt nem volt tudomásom Czetz munkásságáról, de amint értesültem róla, rögtön felkeltette az érdeklődésemet. A számtalan személyes párhuzam és az elképesztő életmű csodálata mind arra sarkallt, hogy mindenképp kezdjek el kutatni ebben a témában. A feltáró munka nagyszerű élményt nyújtott: kulcsként szolgálva, sorra tárt ki érdekesebbnél érdekesebb kapukat, melyeken belépve addig ismeretlen világokat fedezhetett fel az ember magának. A tábornok személye olyan kulcsnak bizonyult, mely sok ember szívében is kinyitott egy zárat, hiszen mindenki a legnagyobb jóindulattal és segíteni akarással kísérte végig munkámat. Nem csupán jómagam, hanem egész családom, az argentin magyar közösség tagjai, tanítványaim, ismerőseim és mindenki, akinek volt alkalmam mesélni a tábornokról, különös érdeklődést tanúsítottak e fantasztikus ember élete és munkássága iránt – hívja fel a figyelmet Péter. Kréz Gellért: „Czetz János gyökerei segítségével kibontotta szárnyait, amelyekkel maradandót tudott alkotni” – A Gellért által fémjelzett nyertes pályamű a honvédtábornokot, mint katona stratégát mutatta be, meglepő részletességgel. Egyik történelemtanárom megosztotta velem azt az információt, hogy pályázatot hirdettek Czetz János tábornokról. Ez felkeltette érdeklődésemet, mivel már kiskorom óta érdekel a történelem és kiváltképp a hadászati része. Így vágtunk bele csapatommal a hosszú munkába – summázta Kréz Gellért, a csoportos pályázat nyerteseinek vezetője. A kutatás végén ezt állapíthattam meg: Czetz olyan szakmai tudásra tett szert a Bécsújhelyi Katonai Akadémián, amely megalapozta, hogy később a vezérkarhoz kerüljön, és alighanem a császári és királyi hadsereg egyik legkiválóbb tisztjévé vált volna, ha nem jön a szabadságharc: ezért igaz magyarként hazája szolgálatába állt. Így jutott el addig, hogy vezérkari főnökként Erdélybe került. 26 évesen, őrnagyként, hálátlan feladatként, egy vert hadsereg élére kellett állnia, melyet rendezni tudott. Annak ellenére, hogy elméleti szakember volt, megmutatta, hogy a gyakorlatban is képes teljesíteni. Később a sokszor forrófejű Bem mellett Czetz mint alvezér mindvégig a megfontoltság és óvatosság mintaképe maradt, ennek ellenére bátorságból is példát mutatott, sokszor az első sorokban is jelen volt. A kor fiatal tisztjeivel ellentétben képes volt önállóan jó döntéseket hozni és a körülményekhez bármikor alkalmazkodni. Még be sem töltötte 27-dik életévét, amikor a szabadságharc legfiatalabb tábornoka lett. Emigrációba kényszerült. Egy évtizeden át kereste a módját, hogy segítsen elnyomott nemzetén. Mindent megtett, majd mikor rájött, hogy a magyar ügyet a nagyhatalmak céljaik érdekében kihasználják, Argentínába ment, ahol nemzeti hőssé vált, de örökös honvággyal küzdött. Magyarságáról soha és semmilyen körülmények között nem mondott le.  Czetz János olyan, méltatlanul elfeledett hősünk, akinek a legnagyobbak között volna a helye. Czetz János olyan ember volt, akinek mélyre nyúló gyökerei voltak. Családszeretet, magyarság, illetve a keresztény hite területén. Ez a három pont tartotta fenn őt. Ha bármelyiket is elhagyta volna életében, nem tudott volna úgy kiteljesedni.  Mert egy szék se állhat meg két lábon, de hármon már igen. Gyökerei segítségével kibontotta szárnyait, amelyekkel maradandót tudott alkotni. Üzenete örök, ezért a jövőben képességeimhez mérten próbálom majd elősegíteni azt, hogy a tábornok emléke ne süllyedhessen a feledés homályába – hangsúlyozta Kréz Gellért. Gellért és csapata részt vett a székelyföldi Czetz János Emléktáborban, amely a BGA Zrt támogatásával valósult meg. A nyertes pályamunkák megtekinthetők itt: https://fovarosiormeny.hu/palyazo-videok/. A Czetz János Emléktábor Székelyföldön A tábor 2018. október 27. és november 2. között zajlott, két helyszínen: Csíkszépvízen és Gidófalván, a tábornok szülőhelyén. A résztvevők számára gazdag programot szerveztünk a Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvánnyal közösen, törekedve arra, hogy bevonjuk mindkét helyszínen a helyi fiatalokat is. Ezáltal még többen ismerték meg Czetz Jánost és munkásságát, valamint közösség épült a magyarországi és székelyföldi fiatalok között. Az események között rendhagyó történelemórák és kreatív önfejlesztő, hagyományőrző foglalkozások voltak, kirándulásokkal kiegészítve. Ennek köszönhetően a résztvevők megismerkedhettek Czetz János személyével, a szabadságharc menetével, hadászatával, illetve a nemzetközi és hazai társadalmi viszonyokkal, továbbá Czetz argentin munkásságával. A leglátványosabb programelem Gidófalván zajlott, ahol 30 hagyományőrző lovashuszár és gyalogos játszotta le élőben az 1848. november 30-án zajlott és Czetz által vezetett hidvégi csatát. Így Gellérték ismereteket szereztek a többi között arról, hogy ebben az emblematikus ütközetben sikerrel vizsgáztak a hatfontos vaságyúk: ez a háromszékiek győzelmét hozta. A magyarországi csapat közelebbről megismerkedett a székely huszárezred történetével, ruházatával, fegyverzetével, harcmodorával és más erdélyi csaták fontosságával is. A Fővárosi Örmény Önkormányzat és a Csíkkörzeti Magyar Örmény Szentháromság Alapítvány 2018-ban hirdette meg pályázatát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170-ik évfordulója alkalmából. A kiírás célja a székely-örmény származású Czetz János honvédtábornok, továbbá a 48/49-es szabadságharc emlékének ápolása az ifjúsági közösségek támogatása által, valamint ezen személyek és közösségek Magyarországgal való kapcsolatának ápolása volt.

Kali Kinga író, antropológus, a „Kulturális stratégiák a magyar-örményeknél: armenizmus és neoarmenizmus” című dolgozata angol változatával kapott szakmai meghívást a rendezvényre, s mely meghívásnak a Fővárosi Örmény Önkormányzat, II. Kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat, a XIV. Kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat és a XV. Kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat jóvoltából tehetett eleget, illetve az ő anyagi támogatásuk révén jutott el a számára fontos armenológiai tanácskozásra. Az armenológiai konferencia a régió rangos szaktanácskozásaként négy szekcióból állott, a konferencia munkanapjain végigvonultatva: Örmények Közép-, Dél- és Délkelet-Európában; Örmény közösségek Fehéroroszországban, Lengyelországban és Ukrajnában: történelem és modernizmus; Örmény-orosz kapcsolatok történelmi távlatból a mai időkig; Örmény kultúra, művészet, építészet, térképészet a Fekete-tengertől a Balti-tengerig húzódó régióban. A nemzetközi tudományos fórumon Ausztria, Argentína, Belarusz, Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Moldova, Németország, Oroszország, Örményország, Románia, Szerbia, Ukrajna kiemelkedő armenológusai vettek részt, köztük történészek, antropológusok, politikatörténészek, vallástudósok, építészek, művészettörténészek, filológusok, kartográfusok. A konferencia hivatalos nyelvei az örmény, orosz és angol nyelvek voltak. Az armenológiai konferencia az Örmény Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiájának Történeti Intézete és az ANIV Örmény Tanulmányok Alapítványa főszervezésében, a Belarusz Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiájának Történeti Intézetével, a Lengyel Tudomány Akadémiával, a Jereváni Állami Egyetemmel, a Művészettudományok Állami Intézetével, az Oroszországi Föderáció Kulturális Minisztériumával, a Moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem Történeti Intézetével, valamint a Belarusz Állami Egyetem Történeti Intézetével karöltve valósult meg. Kali Kinga az első szekció előadójaként prezentálta angol nyelven a „Cultural Strategies of Hungarian-Armenians: Armenism and Neo-Armenism” című dolgozatát – melyben a magyar-örmények kulturális stratégiáit járja körül, pontosabban azokat a törekvéseket, amelyek által a diaszpóra-csoport az örmény identitását igyekszik fenntartani a jelenben; a kulturális stratégiáknak, örményidentitás-mentő mozgalmaknak a létrejöttét, illetve működésük szükségességét szintén kirajzolja benne. Dolgozata középpontjában a magyarországi örmény diaszpóra első rétegének recens identitás-megőrzésre irányuló kulturális stratégiái állnak – az a kulturális irányzat, amely napjaink vissza-armenizálódási folyamatának fő mozgatórugója, és amelyet a szerző neoarmenizmusnak nevez, a 19-20. század fordulóján kibontakozó, örményidentitás-mentő armenizmus mozgalmára való visszautalásként, illetve ezzel a mozgalommal való nagy hasonlóságai miatt. A tudományos együttlét rendkívül sűrű és rendkívül tanulságos volt – Kali Kinga nagyszerű lehetőségnek tartotta, hogy részt vehetett benne. A szakmai tanácskozásokat kisebb kirándulások is követték, amelyeken nem csupán feltöltődhettek a résztvevők, hanem értékes, továbbgyümölcsöző szakmai kapcsolatokat szilárdíthattak meg.      

Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta és Magyarország támogatásáról biztosította a legnagyobb lélekszámú szíriai protestáns gyülekezetek vezetőit, Joseph Kassabot, a Szíria és Libanon Nemzeti Református Zsinat főtitkárát és Haroutune Selimiant, a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnökét. A megbeszélésen részt vett Azbej Tristan is, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár, valamint Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke. A találkozón a vendégek tájékoztatást adtak a szíriai protestáns egyházak helyzetéről és arról, hogy milyen eszközökkel lehetséges támogatni az ott élő keresztény közösségek megmaradását. Elmondták: a háború sújtotta területeken az újjáépítés hozzájárul, hogy a fenyegetéssel, diszkriminációval sújtott családok a migráció, kivándorlás helyett a visszatérést, illetve a helyben maradást válasszák. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország álláspontja szerint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajt idehozni; ezért felajánlotta, hogy a magyar kormány anyagi támogatással is segít az üldözött keresztényeknek, hogy a háborúban sokat szenvedett, menekülésre kényszerült családok hazatérhessenek otthonaikba. Forrás: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/orban-viktor-a-legnagyobb-sziriai-protestans-gyulekezetek-vezetoit-fogadta Szír egyházi vezetők Magyarországon Mint ismeretes, Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke meghívására érkezett hazánkba Harout Selimian, az örmény reformátusok elnöke és Joseph Kassab, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat (NESSL) főtitkára. A magyarországi látogatás célja a Református Egyházak Világközössége két tagegyházával két éve formálódó testvéregyházi kapcsolat elmélyítése és a magyar reformátusság szíriai szerepvállalásának további erősítése, a vasárnapi iskolai program és a szír református iskolákat segítő ösztöndíjprogram támogatásán túlmutató együttműködés kialakítása. Arról, hogy milyen állomások előzték meg a mostani látogatást, hogyan alakultak a testvéregyházi kapcsolatok ez elmúlt években a közel-keleti református egyházakkal, az alábbi linken, az eredeti cikkben olvashatnak. https://www.reformatus.hu/mutat/15647/    

Meggyőződésem, hogy a keresztényeknek nem szabad elhagyniuk a Közel-keletet, az örményeknek ott kell maradniuk Szíriában – jelentette ki Haroutune Selimian, a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnöke, lelkipásztor, aki Esztergály Zsófia elnökasszony meghívására informális találkozón vett részt fővárosi örmény nemzetiségi vezetőkkel, valamint Issekutz Saroltával, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnökével. Szír testvérünk a találkozó alkalmával megtekintette az Örmény Katolikus Szent Gergely templomot és a hozzá tartozó örmény múzeumot is. Haroutune Selimian a Magyarországi Református Egyház vendégeként érkezett hazánkba. „Áldd meg Istenünk a messziről jött vendéget és adj békét az örmény kisebbségeknek” – arámi, arab, örmény és magyar nyelvű imára gyűlt össze a budapesti örmény közösség a Szíriából érkezett vendég fogadására az Orlay utcai templomban. Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke kérésére Haroutune Selimian az Aleppóban, a leginkább háború sújtotta városban élő keresztények helyzetéről beszélt. Az egyházi vezető kifejtette: a helyzet jelenleg is meglehetősen feszült, miután napjainkban Idlíb közelében csaknem 70 ezer ISIS katona várakozik. Nagy a félelem, hogy ha a szír vagy az orosz hadsereg támadást indít, akkor ez a 70 ezer katona Aleppóra fog támadni. A várost megpróbálják megvédeni, jelenleg is a határait erősítik – tájékoztatott Haroutune. Sajnos ebben a bizonytalan helyzetben a keresztények nagy része elhagyta már a várost. Az örmények közül is sokan elmenekültek: 65 ezerből 15 ezren maradtak. Egész Szíriában 120 ezer örmény élt a háború előtt, most 25-30 ezer közötti a számuk. „A közel-keleti kereszténység az egész kereszténység PH-faktora.” Harout Selimian szavai szerint, bár a világban sok helyen találhatók örmény kolóniák, de az egyik legnépesebb éppen ott él: a város az arab világban is megőrizte örmény identitását és vallását. Úgy fogalmazott: sajnos ki lehet jelenteni, hogy az örmények sokkal nagyobb kárt szenvedtek el, mint a többi szíriai kisebbség. Ezért aztán igen sok örmény vértanúja van a háborúnak, egész városrészeket, kerületeket és templomokat romboltak földig: az ellenség nem tett különbséget az örmény katolikus, az apostoli és az evangélikus hívek között. Kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a keresztények elhagyják a Közel-Keletet, az örményeknek ott kell maradniuk Szíriában. Nemcsak azért, mert meg akarjuk őrizni ezt a települést, a közösségünket és azt a szerepet, hogy Örményországon kívül is virágozzon az örmény nyelv és kultúra, hanem azért is, mert kereszténység nélkül a szélsőséges iszlám hazájává lesz Közel-Kelet. Ez a veszély nemcsak minket, hanem Európát is fenyegeti. Nagyon fontos, hogy ezt Európa megértse, és segítse azokat a keresztényeket visszatelepülni, akik elhagyták Szíriát. Úgy fogalmazott: A közel-keleti kereszténység az egész kereszténység PH-faktora. „Az én misszióm, hogy a következő években bejárjam azokat a helyeket, ahová szír örmények menekültek.” Haroutune Selimian köszönetét fejezte ki azoknak az európai országoknak, amelyek befogadták a Szíriából menekült örményeket. Elmondta, hogy akik olyan helyre kerültek, ahol van örmény közösség, például Örményországba csaknem 15 ezren, azoknak a nevét tudják, velük kapcsolatot is tartanak és őket az anyaország is segítik. A lelkész kijelentette: az ő missziója, hogy a következő években bejárja azokat a helyeket, ahová szír örmények menekültek és felvegye velük ismét a kapcsolatot. Sajnálatát fejezte ki, hogy a Szíriában maradt örményeken nem tud segíteni Örményország. A közösség inkább a saját erejében bízik – emelte ki – ezért az iskolákat, az oktatást tartják a legfontosabbnak. Az összes lerombolt keresztény templomot felújították: egy örmény templomot, az utolsót a megújultak közül, novemberben nyitnak meg. Haroutune Selimian felidézte, hogy egy éve a Magyarországi Református Egyház delegációja járt Aleppóban, és a magyar reformátusok lelki és fizikai támogatását vitték a sokat szenvedett városba. „Szimbolikus üzenet az, hogy az Istentől kapott javakból segítünk másokon.” A Magyar Református Egyház támogatása hozzájárul ahhoz is, hogy megújuljanak a háborúban lerombolt, megsérült protestáns templomok Szíriában. Ezzel kapcsolatban Ódor Balázs, az MRE Zsinati Hivatalának külügyi irodavezetője úgy fogalmazott: szimbolikus üzenet az, hogy az Istentől kapott javakból segítünk másokon. A Generális Konvent költségvetéséből, illetve a Magyar Református Szeretetszolgálatnak felajánlott adományokból mintegy 3-3 millió forintot juttatott az örmény és arab református gyülekezetek kiemelt közösségi programjára, a vasárnapi iskolákra, valamint a szíriai református iskolák diákjainak ösztöndíjára. A Magyar Református Egyház – adakozóinak köszönhetően – 2017-ben hetven diák teljes éves tandíját biztosította. A szíriai adományok teljes összege pedig elérte a 10 millió forintot. „Üzenjük a világ örménységének, hogy létezünk, létezni fogunk és egyre többen leszünk Aleppóban!” Esztergály Zsófia elnökasszony a találkozón a testvériség jegyében egy aranyozott templomi kelyhet adott át, amely a fővárosi örmény közösség ajándéka a szíriai testvérgyülekezetnek. Az elnökasszony elmondta: ha Úrvacsora alkalmával ránéztek majd erre a kehelyre tudjátok azt, hogy vannak Magyarországon olyan örmény gyökerű testvérek, akik értetek imádkoznak. Emellett a Fővárosi Örmény Önkormányzat és az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület nevében fogadjátok szeretettel támogatásunkat, amelyet azoknak a fiataloknak küldünk, akik az általatok működtetett vasárnapi iskolában tanulnak. Vélhetően a háborús körülmények miatt nem áll rendelkezésetekre az az eszköztár, amely az oktatáshoz fontos. Ezért Bibliai témájú kifestőket, könyveket, füzeteket, színes ceruzákat, hegyezőket, radírokat és zsírkrétákat, valamint kerámia kereszteket és egyéb fiatalos keresztény ajándéktárgyakat küldünk. Esztergály Zsófia ezután a budapesti örmény közösség segítségét ajánlotta fel az Aleppóban maradt protestáns örmények számára. Haroutune Selimian elsőként imát kért, mert erősen hisznek annak erejében, majd pedig segítséget iskoláik és templomaik újjáépítéséhez. Úgy fogalmazott: ha azt szeretnénk, hogy megmaradjon a közösség, ezekre mindenképpen szükség van. Majd megköszönte a Fővárosi Örmény Önkormányzat vendégszeretetét, önzetlen segíteni akarását: elmondta, hogy erről hazájában és elkövetkezendő útjai során is beszélni fog híveinek. Végül így búcsúzott: üzenjük a világ örménységének, hogy létezünk, létezni fogunk és még többen leszünk Aleppóban!

A Fővárosi Örmény Önkormányzat kirándulást szervezett Bécsújhelyre – Wiener Neustadtba  – , amelynek célja a Mária Terézia Katonai Akadémia meglátogatása volt. Ezen a helyen kezdte katonai tanulmányait az erdélyi örmény származású Czetz János honvédtábornok, valamint Kiss Ernő altábornagy is. A Mária Terézia Katonai Akadémia az Osztrák Szövetségi Hadsereg Katonai Akadémiájának ad ma is otthont. A program mégis időutazásra repítette az érdeklődőket, miután maga a főépület ma is ugyanúgy néz ki, mint Czetz János tanulmányai idejében. A honvédtábornok így emlékezik naplójában az 1834 és 1842 között itt eltöltött éveire: „Ezen időben ez az akadémia, amelyet Mária Terézia alkotott, volt a legelső egész Európában. Nyolc évig tanultam ebben az intézetben; reám nézve ezen idő legnevezetesebb eseménye az volt, hogy minden hónapban 82 tanulótársam közt mindig én voltam a legelső. Ferdinánd császár és magyar király történetesen éppen akkor látogatta meg az intézetet, midőn én és mintegy kétszáz más társam készültünk fölvenni a bérmálás szentségét; mindnyájunknak a király lett bérmaapánk.” Az épület megtekintését követően a csapat sétát tett az akadémia parkjában, ahol megnézték a nevezetességeket: a korabeli lovardát, a tavat, szobrokat, valamint az új tisztképzés off-road pályáját. Az ősfás zöldterület egyébként azóta is Wiener Neustadt legszélesebb parkja, közvetlen a Theresianum Katonai Akadémia mögött található és csodálatos, több órás sétákat kínál a jó levegőn. A hosszú ösvények ideálisak kikapcsolódáshoz, pihenéshez. Igény szerint az érdeklődők sportolhattak is, lehetett futni és lovagolni. A Mária Terézia Katonai Akadémiáról és azokról a híres magyarokról, akik itt éltek és folytatták tanulmányaikat, az örmény közösség tagjai előadást hallgathattak meg a parkban. Miután az akadémia parkja közel van a nyüzsgő városközponthoz, így a kirándulás résztvevői a napot finom ételek kóstolásával, majd a belváros utcáin sétálva, nézelődve, beszélgetve zárták.  

Ángádzsábúr levest, örmény magos piláfot, dalauzit és gombaételt készítettek a Főzzünk örményül! című főzőtanfolyam résztvevői. A Fővárosi Örmény Önkormányzat által szervezett népszerű oktatást Keszy-Harmath Enikő, valamint Pintér Brigitta, a Metro Gasztroakadémia és a Mielle Kulináris Praktikák résztvevője fémjelezte; ezáltal a régi receptúrák a mai trendnek és egészséges étkezésnek megfelelően kerültek tányérra. A kulináris kalandozás az EMMI támogatásával valósult meg. A Fővárosi Örmény Közösségi terében már 10 órakor nagy volt a sürgés-forgás: a főzőtanfolyam keretében kaukázusi és magyarörmény ételek elkészítését kezdte meg a több mint 35 fős csapat. Az autentikus őrölt fűszerektől, a páchoz elmaradhatatlan örmény konyaktól és friss fűszernövényektől, valamint gyümölcsöktől terjengő illat a mesés keletet idézte meg.   Először az az örmény fülleves, az ángádzsábúr elkészítésének előkészületei kezdődtek: ki sárgarépát, gyökeret hámozott, ki hagymát pucolt, ki pedig a gombát tisztította. A csaknem 20 literes fazékba már belekerült a zsenge borjúhús, majd a friss zöldségek, fűszerek, és megkezdődött a csodás leves gyöngyöző, akár 3 órán át tartó forrása. Eközben a főzőcsapat az örmény gombaétel elkészítésének is hozzálátott.  A csaknem 1,5 kiló gombából Brigitta segítségével csábító illatokat árasztó sült gomba készült: ebből aztán pirított hagyma, 12 felvert tojás, és apránként hozzáadott liszt segítségével sűrű palacsintatészta, majd tenyérnyi ropogósra sült lepények készültek, amelyek aztán mentás-tejfölös mártással arattak osztatlan sikert a kukta-csapat tagjai közt. Később a levesben jó puhára főtt borjút Enikő ledarálta, befűszerezte, és a csapat által közben gyúrt tésztát megtöltve ezzel, apró fülecskéket készített, majd a levesbe téve kifőzte. Végül churutot (autentikus, tejből készült örmény ételízesítő) kavart el tejföllel, ezzel adva meg az ángádzsábúr végleges ízét. Végül a több mint 8 féle keleti fűszerből, konyakból és citromból készült egzotikus pácban érlelt pulykacomb-kockák is megsültek, így a mazsolás-mandulás-pisztáciás bulgurral összekeverve elkészült a nagy sikerű örmény piláf, hogy a többi finomsággal együtt feltálalhassák. Az eseményt támogatta: 

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar honvédtábornoka, az argentin hadsereg ezredese előtt tisztelegve a Magyar Hadtudományi Társaság megkoszorúzta a csillaghegyi Mátyás király út sarkán álló ház falán található Czetz János bronzportré domborművel díszített fehér márvány emléktábláját szeptember 6-án. Az eseményen részt vett Esztergály Zsófia Zita, a Fővárosi és dr. Issekutz Sarolta, a II. kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnöke , valamint az Argentin Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége képviseletében Gretel Matías konzul. A szervezők képviseletében dr. Király László, a Magyar Hadtudományi Társaság alelnöke és Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára helyezett el koszorút. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának képviseletében Theisz Bálint kabinetvezető és Borbély Rita önkormányzati főtanácsadó volt jelen.

A Fővárosi Örmény Önkormányzat, valamint a Romanika Kiadó gondozásában jelenik meg idén Pálffy Gyula Szenkovits Marci mókái című művének reprintje. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott, könnyed hangvételű és hiánypótló alkotás által az olvasó bepillantást nyerhet az erdélyi örménység magyar társadalomba való beilleszkedésébe. A kötetben a főhős életén, bohókás karakterén keresztül, 23 szituációs történet tolmácsolja a korabeli Erdély településeinek hétköznapjait, bemutatva azok magyar-székely társadalmát és bennük az örményeket. Kali Kinga antropológus, a megjelenő könyv szerkesztője fontosnak tartja, hogy a művet jellemző aprólékos társadalmi megfigyelésből kiderül, milyen kihívásoknak voltak kitéve a betelepülő örmény csoportok az asszimilációs úton; ez a mai erdélyi örmény közösség tagjai számára segít feldolgozni az elmagyarosodást, a nyelvvesztést, az örmény tradíciók lemorzsolódását, egyszóval mindazt, amivel a beolvadás járt. A könyv kiadásával erősíteni kívánjuk az erdélyi örmények identitását, lehetőséget adva, hogy olvasása által régi és leendő tagjaink újra és újra reprodukálhassák a korabeli közösségi múltat: ezáltal akár családjuk történetét. Így erősítjük a közösségen belüli összetartást és bővítjük a már meglévő tudást. A könyv pedig szórakoztatva képes ellátni mindezt. Pálffy Gyula alkotását 2018 őszén mutatjuk be a III. Kárpát-medencei Székely és Magyarörmény Fesztivál keretein belül. Közösségünk tagjai elsőként itt vásárolhatják meg a kötetet a kiadótól, kedvezményes áron. Esztergály Zsófia Zita      

Magyarország Alaptörvénye kinyilvánítja, hogy „a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők”. E hitvallásnak megfelelve, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény egy új jogintézményt vezetett be a nemzetiségek országgyűlési képviseletének biztosítása érdekében. A parlamenti munka ezen új résztvevője a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: szószóló), aki abban az esetben képviseli nemzetiségét az Országgyűlésben, ha annak listája nem nyer mandátumot az országgyűlési képviselők választásán. A szószóló elsődleges feladata az adott nemzetiség képviselete a parlamentben. A szószóló jogai és kötelezettségei is főként a nemzetiségek érdekeit és jogait érintő indítványok és ügyek köré csoportosulnak. Az Országgyűlésben – jogállásából eredően – nem rendelkezik szavazati joggal, de annak ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint az adott napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. E mellett a szószóló rendkívüli ügyben napirend után is felszólalhat. Kérdést intézhet továbbá a Kormányhoz és a Kormány tagjához, valamint az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben. A szószóló nemzetiségeket érintő határozati javaslatot is benyújthat az Országgyűlésnek. A szószólók a nemzetiségeket képviselő országgyűlési bizottság tagjai, a bizottság munkájában szavazati joggal vesznek részt. Az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein – az érintett bizottság elnökének döntése alapján vagy nemzetiségeket érintő napirendi pont esetén – tanácskozási joggal vesznek részt. A szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik. A szószólókat mentelmi jog illeti meg, a képviselőkre vonatkozó bejelentési, összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozati, és javadalmazási és fegyelmi szabályok rájuk is irányadók. Forrás: http://www.parlament.hu/bevezetes8

Érdekel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kora? Izgalmasnak találod a katonai stratégák munkáját és a huszárok életformáját? Netán keveset tudsz a XIX. századi Magyarországról? Esetleg pont 14 – 29 év közötti vagány fiatal vagy, aki szívesen részt venne térítésmentesen egy olyan  székelyföldi táborban, ahol megidézzük a reformkori társadalom életét? Vagy inkább lenne kedved Argentínába repülni? Akkor pályázati felhívásunk neked szól! Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170-dik évfordulója alkalmából a Fővárosi Örmény Önkormányzat és a Csíkkörzeti Magyar Örmény Szentháromság Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon és Romániában élő magyar, valamint Argentínában élő argentin és magyar fiatalok számára. A kiírás célja: a székely örmény származású Czetz János honvédtábornok, továbbá a szabadságharc emlékének ápolása az ifjúsági közösségek támogatása által, valamint ezen személyek és közösségek Magyarországgal való kapcsolatának ápolása, közösségteremtés. A pályázat megvalósításának helyszíne: Magyarország, Budapest, Románia (Erdély), Argentína. A pályázati Felhívás az alábbi linken tekinthető meg: https://fovarosiormeny.hu/palyazati-leiras/

Korszakalkotó műveket és kimagasló magyarörmény és örmény alkotók filmjeit válogatta össze a Fővárosi Örmény Önkormányzat – mondta Esztergály Zsófia a filmklub létrehozásával kapcsolatban. Az eseményen Paradzsanov filmjei kivételével a művészek saját maguk mutatták be műveiket, így minden alkotóval közvetlen és hiánypótló beszélgetés volt. Az első félévet nagy érdeklődés kísérte, reméljük a második félév is ilyen népszerű lesz. Mint fogalmazott az elnök: hasonló jeles művészek, hasonlóan kimagasló  alkotásait várhatja a közösség. Mint ismeretes február 3-án első alkalom Paradzsanov filmjét, az Elfelejtett ősök árnyai című filmje várta az érdeklődőket. Ezt követte Korniss Péter fotóművész saját képeivel fűszerezett előadása, majd Jankovics Marcell rajzfilmessel beszélgettünk, valamint a rendező Ének a csodaszarvasról című filmjét mutattuk be. Pesty László, a Pesty Fekete Doboz főszerkesztőjének alkotása, a Megsebzett ünnep  tartott érdeklődésre számot. A Filmklub tematikáját tükrözi, hogy végül ismét Paradzsanov-film, az Ashik Kerib zárta a félévet. A film kulisszatitkairól és a rendező életéről Kali Kinga antropológus, író reflektált.

Térképészeti vetélkedőn jártunk Idén már ötödik alkalommal rendezte meg játékos hallgatói vetélkedőjét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara a katonai térképészet napja alkalmából, mely a Magyar Honvédség fegyvernemi napjai sorában első az évben. A vetélkedő kérdései közt fontos helyet foglalt el a magyarörmény származású Czetz János honvédtábornok élettörténetének ismertsége. Az esemény megrendezését a Fővárosi Örmény Önkormányzat is támogatta: Esztergály Zsófia elnökasszony a rendezvény díszvendége volt. Csaknem egy évszázada, 1919. február 4-én jött létre minden későbbi katonai térképész szervezet elődje, a Magyar Katonai Térképező Csoport. Az önálló magyar katonai térképészet évfordulóhoz kötődő fegyvernemi nap hivatalos ünnepségét a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálata tartotta. A hivatalos ceremónia mellett a kar 2014. óta vetélkedővel, könnyedebb, és az egyetemi hallgatók fantáziáját jobban megmozgató formában emlékezik meg a jeles évfordulóról. A megmérettetés kiötlői a kar Katonaföldrajzi és Tereptan Szakcsoportjának oktatói voltak, Dr. Kállai Attila alezredes vezetésével. A játékos hallgatói vetélkedő célja a nevezetes évfordulóra történő megemlékezésen túl a közszolgálati egyetemek fiatal képviselői közötti kapcsolatok erősítése, továbbá a térképészeti és földrajzi ismeretek iránt fogékony hallgatók számának gyarapítása.  Idén összesen 12 résztvevő csapat mérette meg magát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium, valamint a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium képviseletében. A vetélkedő kérdései közt fontos helyet foglalt el a magyarörmény származású Czetz János honvédtábornok élettörténetének ismertsége. Sokan, akik a tavaly rendezett Czetz János emlékkonferencián részt vettek, illetve térképészet-történeti ismereteket hallgattak az elmúlt év során, nagy tájékozottságról tanúbizonyságot téve válaszolták meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornoka, az argentin hadsereg kiemelkedő szervezője és Argentína első nemzeti katonai akadémiájának megszervezője, alapítója kapcsán feltett kérdéseket. A vetélkedő első két helyét az ELTE térképész hallgatói nyerték meg. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának csapata pedig a harmadik helyezést érte el. Köszönhetően a vetélkedőt támogatóknak, közöttük a Fővárosi Örmény Önkormányzatnak is, minden résztvevő csapat, még az utolsó helyezettek is kaptak díjakat: zömmel könyveket és térképeket. Pagonyi Judit

Filmklubot indított a Fővárosi Örmény Önkormányzat A klub első vetítésére február 3-án, a farsangi bált megelőzően került sor. Az érdeklődők Szergej Paradzsanov, a Grúziában született rendkívül jelentős örmény filmrendező Elfelejtett ősök árnyai című alkotását tekinthették meg. A vetítés után a filmről Esztergály Zsófia a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke Kali Kinga író, antropológussal beszélgetett. „Freskók az emberiség történetéből” – így írja le filmjét Paradzsanov. Az 1964-es lírai hangvételű filmet, zenés szerelmi drámát akár a népies szürrealizmus címkével is illethetnénk: a hucul Rómeó és Júlia történetből betekintést nyerünk a titokzatos hegyvidéki népéletbe, a zord-fenséges Kárpátokban élő huculok népszokásaiba, dalkincsébe. E film által vált Paradzsanov nemzetközileg ismertté. Esztergály Zsófia a filmklubbal kapcsolatban jelezte, hogy korszakalkotó műveket és kimagasló magyarörmény és örmény alkotók filmjeit válogatta össze. Paradzsanov filmjei kivételével a művészek saját maguk mutatják be műveiket, így minden alkotóval beszélgetés is lesz az eseményeken. A február 3-án lezajlott első alkalom után március 10-én 15 órától Korniss Péter fotóművész saját képeivel fűszerezett előadását, majd április 7-én szintén 15 órától Jankovics Marcell rajzfilmes előadását és a rendező Ének a csodaszarvasról című filmjét mutatjuk be. Május 7-én Pesty László, a Pesty Fekete Doboz főszerkesztőjének alkotását, a Megsebzett ünnep című filmet, június 5-én pedig – mintegy keretbe foglalva a Filmklub tematikáját – ismét Paradzsanov-film, az Ashik Kerib című, és Kali Kinga író előadása várja az érdeklődőket. Az esemény minden alkalommal délután 3-tól fél 5-ig tart, és ingyenesen látogatható.  Helyszíne pedig az újonnan kialakított Örmény Közösségi Tér, az V. kerület Akadémia utca 1. szám 1. emeletén, a 180. terem lesz.  

Vakmerően kreatív jelmezek és maszkok, kulináris barangolás, nemzetiségi színi bemutató. Sem a humort, sem a komolyságot nem nélkülözte a Fővárosi Örmény Önkormányzat idei farsangi bálja. Az esemény díszvendége Giancarlo Planta filmrendező, producer, meghívott vendégországa pedig Marokkó volt. A bál fővédnökségét Tarlós István, Budapest főpolgármestere vállalta el.  Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke, miután köszöntötte a megjelenteket, a bál indításaként bejelentette az Össznemzetiségi Társulat Levesben című darabját. A társulat a 13 történelmi nemzetiség színészeiből áll, és egy olyan összefogás eredménye, amely a Fővárosi Örmény Önkormányzat szerint példaértékű.  A színészek igazi kuriózumként tárták a közönség elé első, közös produkciójukat, a Mom’s the World című színmű ihlette kitűnő darabot. A színjáték nem nélkülözte a humort, cselekménnyel teli, aktuális és elgondolkodtató volt. Az örmény közösség a társulat március 22-i bemutatójából láthatott ízelítőt, amelyet a Nemzeti Színház Kaszás Attila termében adnak elő, és amelyet a Fővárosi Örmény Önkormányzat támogat. A nagy sikert aratott előadás után Esztergály Zsófia Giancarlo Planta olasz producer, filmrendező- forgatókönyvíróval, a farsangi bál idei díszvendégével beszélgetett. A művész elmondta, hogy a magyarörmény közösség és kultúra számára az újdonság erejével hatott. Úgy fogalmazott: Egy olyan varázslatos világ tárult fel előtte, amely ihletet és ösztönzést nyújt minden művésznek. Giancarlo Planta ezért köszönetét fejezte ki a meghívásért és az élményért, amelyet az este során nyújtott számára az esemény. Mint ismert, Giancarlo Planta rendszeres munkatársa Ennio Morriconénak, a nemzetközi hírű filmzeneszerzőnek, így számtalan sztárral dolgozik együtt, mások mellett Franco Neróval is. Egyik közös munkájuk az Angelus Hiroshimae című film volt, amelyet hazánkban 2010-ben mutattak be a Puskin Moziban. A filmet Aquilában forgatták a pusztító földrengés előtt, amely így kordokumentumként is kimagasló jelentőségű. Planta filmje valódi kihívás: némafilm – amelyhez kiváló kíséretet nyújt Ennio Morricone zenéje -, a szokásostól merőben eltérő látvány pedig kétségek közt hagyja a nézőt. Nero pályája talán legkedvesebb szerepének tartja a filmbeli vadász figuráját. Ezután Esztergály Zsófia az eseményre meghívott ország, Marokkó képviseletében érkezett Rabat-Magyar-Marokkói Hagyományőrző Egyesület tagjaival beszélgetett. Az egyesület autentikus, ínycsiklandó ételeket mutatott be, valamint a két ország közötti kulturális és kereskedelmi együttműködésekről tájékoztatták a jelenlévőket. Közben a vendégek elé került az ízletes vacsora, amely, mint eddig minden évben, felért egy kulináris kalandozással: a résztvevők az arab konyha keleties ízeit kóstolhatták meg: bastelát, olívabogyót és datolyát, amelyek minden fő hozzávalója Marokkóból érkezett az asztalokra. A Kaukázust és a nemzetközi konyhát pedig kutap ihletésű lazacnyárs, örmény saláta, örmény gyümölcsös csirke és erdélyi örmény spenótos pogácsa képviselte. Az italok között a kifejezetten erre az alkalomra Erdélyben palackozott székely-örmény ribizlibor aratta a legnagyobb sikert, de a vendégek kóstolhattak száraz fehér- és vörösbort, valamint Csíki sört is. A vacsorát sütemény- és jelmezverseny követte, majd fergeteges zene és tánc zárta az eseményt.  

Áldott ünnep és újévi jókívánság a közösségnek! Feldíszített karácsonyfa, meghitt muzsika, és az örmény hagyományokat felidéző színházi produkció várta a Fővárosi Örmény Önkormányzat tagjait. Az ünnep alkalmából átadták az Ani Trdat-díjat és a Trdat Különdíjat is. A cikkel boldog újesztendőt kíván a Fővárosi Örmény Önkormányzat képviselőtestülete minden örmény és magyarörmény testvérnek. Nagy számú közönség töltötte meg a Pest Megyei Kormányhivatal termét. Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke köszöntötte a megjelenteket, áldott, békés karácsonyt és boldog újévet kívánva a jelenlévőknek. Beszédében hangsúlyozta az örmény közösség összetartásának fontosságát, a közös ünneplést, az identitás megőrzését. A közösséget Csúz Lívia és Bor László vidám improvizációs játéka várta – a színművészek a nézőkkel együtt azt az újévhez köthető örmény népszokást elevenítették fel, amely az anyaországban és az erdélyi örmények közt is megmaradt: a szerencsepénzes sütemény hagyományát. A süteményt, amelybe a pénzdarabot sütötték, annyi darabra vágta föl a családfő, ahányan a szűk családban voltak. A legkisebb gyerek az asztal alá bújva utasította a családfőt, kinek melyik darabot adja, és aki a saját részében megtalálta a pénzt, az lett az év szerencsegyermeke. Az elnök ünnepi beszédében emlékeztetett arra is, hogy az összefogás érdekében alapította a fővárosi testület az Ani Trdat-díjat, valamint a Trdat Különdíjat. Ezek átadására az elnökasszony legméltóbb alkalomnak Jézus születésének ünnepéttartja, ezért választották az átadási ceremónia helyszínének a karácsonyi rendezvényt. Ismertette: az Ani Trdat-díj névadója Ani városának számos kimagasló épületét emelte és kortársa volt a XVII. században Magyarországra, elsősorban Erdély területére települő örményeknek. A díjat annak ítéli oda az önkormányzat, aki sokat tesz a magyarörmény nemzetiségért.  Idén a díjat Kali Kinga antropológus, író, újságíró, fordító, kritikus, irodalom- és kultúraszervező vehette át, az örmény kultúra mentéséért végzett munkájáért. A méltatásban elhangzott: Kali Kinga rendszeresen szervez előadásokat, örmény irodalmi-antropológiai esteket, előadásokat tart örmény identitás és irodalom témában különböző magyarországi és erdélyi örmény kulturális szervezetek köreiben, valamint kutatásokat végez örmény karakterológia a magyar irodalomban témakörben. 1989 óta különböző irodalmi és társadalomtudományi, illetve közösségi lapokban, portálokon, valamint szépirodalmi antológiákban, közös prózakötetekben, antropológiai gyűjteményekben publikál, tagja a Szépírók Társaságának. Hosszú etnológiai szakmai tapasztalattal bír: interjúkat, filminterjúkat készített az erdélyi örmény identitás tárgykörében Gyergyószentmiklóson, Szamosújvárott, Erzsébetvárosban, valamint a magyarországi örmények – magyarörmények és keleti örmények –  köreiben, az örmény kulturális identitást tetten érendő.  Ezt a színes, az örmény kultúra és identitás-megőrzés előtt tisztelgő életutat díjazta a Fővárosi Örmény Önkormányzat. A Trdat Különdíjat a Krisztus után 301-ben uralkodott III. Trdat királyra emlékezve alapította Esztergály Zsófia. A király vezetésével az örmények birodalma, Armenia – a Földön elsőként – államvallássá tette a kereszténységet. Ezt a díjat, kifejezetten a közösségért végzett kimagasló tevékenységért, 2017-ben Ajtony Gábornak, a Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány vezetőjének ítélte a Fővárosi Örmény Önkormányzat testülete. Ajtony Gábor korára való tekintettel, nem tudott részt venni a díjátadón. Fejér István és Zakariás István szavai szerint csaknem húsz év telt el amióta újra alakult a Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány, melynek egyik kezdeményezője Ajtony Gábor volt. Az akkor összegyűlt kuratórium őt választotta meg a kuratórium és az alapítvány elnökévé. Ő volt az a vezető személyiség, akit a legmegfelelőbb volt ennek a tisztségnek a betöltésére. Ő az a személyiség, aki kitart az utolsókig az elvei mellett, annak érdekében, hogy továbbra is megmaradjon a Csíkkörzeti Magyar Örmény közösség magyarörménynek, és nem alkuszik meg mindenféle külső hatásra. Esztergály Zsófia elnökasszony méltatásában elmondta: Ajtony Gabi bácsit azon kevesek egyikének tartom, aki kivételes jellem és igéző karakter. Olyan ember, akiből ma kevés van. Szavahihető, nála az adott szónak is súlya van, nemhogy az írottnak. Nála nincsenek utólagos megoldások vagy laza ügykezelések. De nincsenek hazugságok és képmutatás sem. Nem kerülnek előtérbe az érdekek az erkölccsel szemben, ha mond valamit, biztosak lehetünk, hogy abban semmilyen túlzás vagy csúsztatás nincsen, de az érzelmek sem billentik túl a realitás mérlegnyelvét. Ő az a férfi, akiről irodalmárként, íróként, televíziósként és filmesként kijelenthető, hogy karakter. Izgalmas és mély, érzelmes és határozott egyben, tiszta lelkű és olyan történelmi múltat hordoz magával személye, amely igazi csemege manapság. Úgy fogalmazott: Drága Gabi bácsi, engedd meg a távolból, hogy a Fővárosi Örmény Önkormányzat nevében a legmagasabb kitüntetésünket átadjam neked, aki jellemében is példát mutat közösségének – és itt a Kárpát-medencei és Erdélyi magyarörményekre mind gondolok. Ajtony Gáborral készült interjú a www. liget.ro oldalon olvasható: https://liget.ro/eletmod/a-haz-amelyen-atvonult-a-tortenelem A következőkben Péter Beáta írásából idézünk, aki Gabi bácsi házáról és így Gabi bácsiról is írta cikkét 2017 végén. Fotók: Gecse Noémi (www.liget.ro)   A ház, amelyen átvonult a történelem Nagypolgári lakás, tiszti étkezde, Szekuritáté-székhely, több bérlakást magába foglaló épület, majd végre, amikor visszakerült a tulajdonosa birtokába, családi ház – sok mindent tudnának mesélni a Szász Endre és a Bolyai utca találkozásánál épült ház falai. Mert ahogy azt a tulajdonosa, Ajtony Gábor megfogalmazta, ez az épület tükörképe, lenyomata Csíkszereda huszadik századának. Időutazás következik. A terület, ahol a ház áll, a Csíki Magánjavaké volt, az 1923-as román királyi földreform alkalmával kapta meg a város, és egy füvészkertet szerettek volna ide létrehozni. Végül utat vágtak – a mostani Bolyai utcát –, telkesítették, és az akkori állami tisztviselőknek osztották ki. Azóta hívják – egészen le a vasútig – tisztviselőtelepnek. Kívülről még nem sejteni, mennyi történelmet rejt ez a saroképület. Egy ilyen állami tisztviselő volt akkor egy Látes nevű tanfelügyelő, az ő háza volt a mostani Pál Galéria, de még ott volt a Mezei család, Suszter Olivérék és mások.  Az Ajtony Gábor birtokában levő dokumentumok szerint a telket Grünberg Lázár fakereskedő és fűrészgyár-tulajdonos vette meg, és 1931-ben építette fel rajta a házat. Fent a szarvazaton fehér festékkel fel is van írva az évszám. Berek Ferenc építész stílusát viseli magán az ingatlan… …1939-ben a Grünberg család elköltözött, a lakásba albérlők érkeztek. Egy Hamzea nevű román ügyvédcsalád költözött be, benne a bérlőkkel vásárolták meg Ajtony Gábor szülei az ingatlant. Hamzeáék 1940-ben, a második bécsi döntés után Brassóba költöztek. Amikor Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, és bevonult a magyar honvédség Csíkszeredába, az üresen álló házban tiszti étkezdét hoztak létre. Volt itt tiszti étkezde, szekus székhely és kommunisták lakása is. „Nem volt éppen a központban, de nagy udvara volt, és a katonai járművek be tudtak ide állni. Ez a helyiség (ahol beszélgettünk – szerk. megj.) volt az ebédlő, mellette van a konyha. És mivel … Olvass tovább

Elsöprő siker a Kárpát-medencei Székely és Magyarörmény Fesztivál Az, hogy a trianoni trauma után az ország viszonylag hamar újra talpra állt, nem egyetlen személynek, hanem az egész magyar társadalomnak köszönhető – mondta Prof. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója a II. Kárpát-medencei Székely és Magyarörmény Fesztiválon, Budapesten. A Fővárosi Örmény Önkormányzat október 28-án tartotta meg a már hagyománynak számító fesztivált, amelynek első helyszíne tavaly Gyimes volt. A rendezvényt kerekasztal-beszélgetések, filmvetítések, kiállítások, humoristák, élő koncertek, argentintangó-bemutató, valamint székely ételek, balatoni borok színesítették, illetve első ízben itt adták át a Fővárosi Örmény Önkormányzat által alapított Czetz János-díjat is. Esztergály Zsófia a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke és az esemény szervezője elmondta: A program összeállításánál két fő témát igyekeztem megjeleníteni, olyan közösségformáló személyiségekkel, akik vagy örmény gyökerűek, vagy emblematikus és értékes képviselői egy-egy, az összmagyar társadalmat érintő kérdésnek: a Kárpát-medencei magyarság, azon belül a székelység és örménység helyzete, vagy esszenciális bemutatása. A tartalmas programokat, könnyed és fesztelen hangulatban jelenítettük meg. Ennek sikere mindannyiunk számára öröm és felüdülés volt. Az események összeállítása változatos elemeket tükröz, hiszen legalább akkora népszerűségnek örvendett a Magyarörmény és székely karaktereket figurázó improvizációs játék, mint Herczku Ági és a Banda, vagy a varázslatos kaukázusi dallamokat játszó Group Duduk koncertje, vagy pedig  a komolyabb hangvételű tárlatok és filmek. Szakralitás a művészetben Látható volt Lázár Imola tűzzománcművész: Az Örmény Biblia képekben, valamint Kabdebó János fotóművész: Örmények című tárlata. A kiállításokat Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar költő és politikus méltatta. Köszöntőjében kiemelte: a különböző nemzetiségek összefogása és találkozása meghatározó a magyar történelemben. Az örmények tekintetében például egyértelmű, hogy milyen fontos volt számukra magyarrá lenni és bizonyítani: ezt meg is tették! Azonban kulturálisan is adóztak a magyarságnak, hiszen ahogy az örmény, úgy a magyarörmény művészetben megjelenő szakralitás mindannyiunk számára fontos és máig tiszteletre méltó – hangsúlyozta Szőcs Géza. Lázár Imola alkotásairól elmondta: a munkájához alapul vett örmény Bibliát eredetileg ó- örmény írásokkal ellátva, marhabőrre készítették. Ennek első papírnyomatát Velencében készítették el a XVI. század végén. A művész felkérésre készített el először 18 képet, majd végül összesen 50-et. A sorozatból egy darab Esmiadzinban az Örmény Vallási Múzeumban, egy másik pedig a Vatikánban található – tudtuk meg Imolától. A tárlatok mellett, a Ioszifovics Paradzsanov által rendezett: A gránátalma színe című filmen keresztül engedtünk bepillantást az örmény művészetbe. Mivel a Paradzsanov által elképzelt film a szovjethatalom ellenőrzésén nem ment át, ezért az eredeti kópiát Szergej Jutkevics saját ízlése szerint megvágta, az eredeti Szajat-Nova címet pedig A gránátalma színére cserélte. Ez jelenhetett meg 1969-ben, ez a verzió volt látható a fesztiválon is – tájékoztatott Esztergály Zsófia. A szervező hozzátette: ezt követte Kali Kinga író, antropológus Hájr Méhr című hiánypótló dokumentumfilmje. A beszélgetéssel egybekötött vetítés a gyergyószentmiklósi magyarörmények példáján keresztül mutatta be azt a maradék örmény világot, amely Erdélyben mind a mai napig fellelhető, és amelyről az összmagyar társadalom keveset tud.   Magyar Kollégium I.: Utat kell csinálni, megerősíteni a magyar érdekeket minden szinten Kiemelt érdeklődésre tarthatott számot a Magyar Kollégium, amelynek keretében előadások, valamint kerekasztal-beszélgetések sorakoztak. Pesty László, a Pesty Fekete Doboz vezetője moderálásával az elsőn a határon túli magyarság, illetve a magyar diaszpórák felkutatása a világban volt téma. Esztergály Zsófia ezzel kapcsolatban elmondta: az örményekhez kicsit hasonlóan, a magyarság is szétszóródott a világban. A rendszerváltozás után a jelenlegi kormány elsőként az, amely nagy hangsúlyt fektet a diaszpórák felkutatására és azok identitásának erősítésére. Ebben nagyszerű és izgalmas eredmények mutathatók fel, ezért ezeket megjelenítettük a fesztiválon, elsősorban Argentínán keresztül. Szabolcs Attila, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja arról beszélt: a magyar kormány az elmúlt években jelentős összegeket invesztált a magyarság megtartására. A többi között ismertette: ezért hozták létre a Kőrösi Csoma Programot, amelynek lényege, hogy felkutassák a külföldre szakadt magyarokat – akik közül ugyan kevesen beszélnek magyarul, de büszkén vállalják nemzetiségüket – vagy a Petőfi-programot, amely segítségével támogatják a hátáron túl élőket. A szempont mindenhol ugyanaz: segíteni a magyarságot identitásának megőrzésében – tájékoztatott a parlamenti képviselő. Azzal kapcsolatban, hogy Trianon mennyiben változtatta meg a magyarok sorsát és egymáshoz való viszonyát, Prof. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója úgy fogalmazott: ez a magyar társadalom máig fel nem dolgozott traumája, meghatározta az egész 20-dik és 21-dik századi Magyarország történetét. Hogy mi a határon túli oktatás szerepe például az erdélyi magyarság identitásának megtartásában, arról Dr. Szakács Ferenc Sándor, az Institutio Pro Educationem Transilvaniensis Egyesület operatív igazgatójaként kijelentette: a román rendszer egy Bukarestből irányított formális oktatás, amelyet az informális felé szükséges eltolni. Ebben hatalmas szerepe van az egyháznak és a családnak, és azoknak a felnőttképzési intézményeknek, amelyek a magyarság megtartása érdekében a jelenlegi geopolitikai helyzetben kihasználnak minden lehetőséget arra, hogy a magyart magyar emberként szocializálják – mert az az identitásának és lelki egészségének egy fontos tényezője. Józsa Judit kerámiaszobrász, a Magyar Kultúra lovagja arról beszélt, hogy az identitás megtartása és a művészet közötti kapocs ősi időkre tekint vissza, úgy kellene gondolkodni, hogy minden határon túl élő magyar a testvérünk: sokkal szebb lesz ezzel a hazánk, a világ, az ország.   Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása Zakariás Botond a Csoma’s Room Alapítvány tagjának bemutatójából kiderült, hogyan élnek az emberek Észak-Nyugat Indában a tibeti buddhizmus egyik utolsó mentsvárában. A 3900 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő Zangla faluban két évig élt Kőrösi Csoma Sándor. Ma ezen a helyen tevékenykedik immár 10 éve a Csoma’s Room. Zakariás Botond a magyarországi alapítvány koordinálásával épített napiskolát a helyi gyerekek számára.   Misszió Argentína elfeledett magyarjai közt Chaco-i expedíciójáról beszélt Zsonda Márk, a Kőrösi Csoma Program ösztöndíjasa. Magyarok a világban címmel: a néprajzkutató beszámolt arról, hogy terepmunkája során hogyan fedezett fel egy magyar kolóniát. Az Argentínában élő és legalább 100 éve minden hazai kapcsolattól elszigetelt honfitársaknak magyar táncokat és éneket tanított. Lenyűgöző teljesítmény, érdekfeszítő előadás volt a fesztiválon.   A tudósítást a következő számban folytatjuk.

A fővárosi örmény csapat főzött Szépvízen Lovaskocsikon érkező, frissen vágott, ropogós, no meg tengernyi és hatalmas káposztafej. Ínycsiklandó illatok és több tucat izgatott csapat. A csöndes csíki település határa egy napra nyüzsgő forgataggá változott. Szépvízen október közepén rendezték meg a helyi „káposztaversenyt”. Azaz a főzőversenyt, amelyre benevezett a Fővárosi Örmény Önkormányzat csapata is. Név szerint: Magyarörmény Fuszulykák, amely négy fővel különleges színfoltja volt az eseménynek. A messziről érkezett csapat a verseny első helyezettjének egy üveg Ararat konyakot is felajánlott, melyet a település polgármestere, Ferencz Tibor adott át a boldog győztesnek.    Fűszeres perceket szereztünk Szépvíznek, azzal az erdélyi örmény receptúrával, ami megtestesülve rotyogott bográcsunkban. Nevezetesen, paradicsomos lucskos káposzta báránnyal, egy jó csipet ánizzsal, no meg egy bohém női csapattal – utóbbi persze nem a bográcsban volt. Komolyra fordítva tehát, huncutul kezdtünk a verőfényes napnak és még vidámabban zártuk azt órák múlva. Erről nemcsak a szép székely program gondoskodott – és a ki tudja, hogyan oda kerülő finom szépvízi és újkígyósi pálinka -, hanem a szépvízi Magdika és Réka is, akik kisegítettek egy kis drapériával. Ugyanis pont a zsűrizés izgalma alatt álltunk, amikor rájöttünk: az asztaldísz, amit Budapestről cipeltünk, ugyan örmény, de igen kevéske. Persze már mindegy volt, de a Magyarörmény Fuszulykák nem tűrhették, hogy soványka asztaluk ásítozzon a többi gusztusos mellett. Így aztán egyik tagunkat, Ispánki Katit szekérre ültettük és elküldtük virágot szedni. Bevallhatom, a legszebb csokrot hozta vissza. Miután nem futva érkezett meg, remélem a településen senkinek sem támadt hiányérzete azóta sem. Főképp, hogy el is mondom. Mert mennénk jövőre is izgalmas keleties ízzel, ami ugyan idén nem lett az első, de ez nem jelenti azt, hogy riválisaink karba tett kézzel főzhetnének majd le. Nem ám! Főként, hogy most már belekóstoltunk a versenybe és a finom szépvízi káposztába. Esztergály Zsófia A Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke Ispánki Kati tollából: Messze földön híres az 1700-as évek vásárából éppen 10 éve feltámasztott hagyomány, a   káposztafőző versennyel egybekötött csíkszépvízi káposzta-fesztivál! Olyannyira, hogy nemcsak Erdélyből, de az anyaországból, sőt a Felvidékről is érkeznek résztvevők összemérni káposztafőzési tudományukat és speciális receptjeiket. Szépvízen emberemlékezet óta termesztik a káposztát, amit tavasszal Szent László hetében (június 20-28) ültetnek el és október közepén mindet egyszerre, egyetlen nap alatt vágnak le! A „káposzta-gyilkosság” hajnalban kezdődik. Az ezeréves határ felé vezető út gomolygó ködéből gyilkos szerszámokkal felfegyverzett emberek bukkannak elő és veszik be magukat a káposztasorok közé, ahol hamarosan ezer szám hullanak a káposztafejek.  De ez a nap, nemcsak a munkáé, hanem egyben a vigasságé is!  Ugyanis a lekaszabolt káposztafejek egy része a kondérban végzi, mint a   káposztafőző verseny áldozata.

Ünnepélyes keretek között átadták a Czetz János-díjat A Fővárosi Örmény Önkormányzat Közgyűlése az örmény-székely származású Czetz János, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfiatalabb honvédtábornoka, az argentin hadsereg ezredese előtti tisztelgés, emlékének méltó megőrzése érdekében a honvédtábornokról elnevezett díjat és kitüntetést alapított. A kitüntetést a II. Kárpát-medencei Székely és Magyarörmény Fesztivál keretében adta át Maximiliano Gregorio Cernadas, Argentína magyarországi nagykövete és Esztergály Zsófia Zita, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke a legeredményesebb magyar honvédtiszt-jelöltnek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán tanulmányait folytató Mozsár Gergelynek, a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj IV. évfolyamos katonai vezetői szakos honvédtiszt-jelöltjének. A díjazottat Sári Szabolcs ezredes, a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj parancsnoka és Dr. Pohl Árpád ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja javaslata alapján tüntették ki. Mozsár Gergelyt a díjátadón Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar tanára méltatta. Mint elmondta, a honvédtiszt-jelölt fiatalember 2014 augusztusa óta teljesít szolgálatot a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj 1. század állományában. Már motivációs levelében is nagyfokú elkötelezettségről tanúsított a katonai hivatás iránt. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar katonai vezetői szakán folytatja. Tanulmányi átlaga az előző félévben 5-ös, az azt megelőző félévben 4,6 volt. Feladatait, legyen szó tanulmányokról, zászlóalj-feladatokról vagy sportról, példamutatóan és lelkiismeretesen látja el. Ő készíti fel a közelharc-bemutatókra fiatalabb társait, hiszen évek óta aktív küzdősportoló. A NATO Többnemzeti Összhaderőnemi Kiképző Központjában, a németországi Hohensfeldi nemzetközi gyakorlaton parancsnokként, vezetőként bizonyította képességeit. Az emlékérem mellé egy Gidófalván, Czetz János szülőfalujában készült székely, örmény és honvédségi makkos díszítésű faragott mécsestartó fali díszt adományozott a Fővárosi Örmény Önkormányzat. Czetz János honvédtábornok, Juan Fernando Czetz az argentin hadsereg ezredeseként szolgált. A Colegio Militar de la Nación alapítója és első parancsnoka, az első műszaki zászlóalj alapítója, a Topográfiai Intézet parancsnoka, a pampák térképezője volt. Második hazájában, Argentínában megbecsülés és tisztelet övezi a személyét, tevékenységét és életútját. Czetz János életútja példát mutat a ma emberének, a fiataloknak.        

Soltész Miklós: A Nyugat szinte semmit nem tesz az üldözött keresztényekért Párbeszéd a keresztényüldözésről címmel rendezett geopolitikai konferenciát a Fővárosi Örmény Önkormányzat. Az eseményt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg, aki hangsúlyozta: Európa és a magát kereszténynek, liberális demokratának mondó Észak-Amerika, szinte semmit nem tesz az üldözött keresztényekért, ellenben igent mond a muszlim tömegek Európába özönlésére. A Fővárosi Örmény Önkormányzat azért döntött a konferencia megszervezése mellett, hogy felhívja a társadalom figyelmét a reformáció ötszázadik évfordulóján arra, hogy új korszakba lépett Európa és a Közel-Kelet egyaránt. Az örmények történelmük során szembesültek már üldöztetéssel, máig élénken él a közösség tudatában ennek emléke. Esztergály Zsófia a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke a tanácskozáson így fogalmazott: szabad vallásgyakorlás, egyházak szerepe, biztonsági tényezők. A múltból de a jelenben is ismerjük a kisebbségben lévő vallási csoportok kiszolgáltatott helyzetét, esetenként az instabil államok fel nem vállalt módszereit, amelyek nem ritkán akár egyházakat használtak fel áttérítések megvalósítására a későbbi asszimilálás érdekében. Legyen az etnikai vagy vallási indíttatású. Nem beszélve a szélsőséges félkatonai szervezetekről, amelyek napjainkban lemészárolják keresztény honfitársainkat Közel-Keleten vagy Ázsiában. Olyan problémák ezek, amelyek vélhetően egyre-inkább körbe lengik saját hétköznapjainkat is. Kívánom, hogy a jövő jobb legyen, továbbá a tömeges migráció európai kezelése kiegyensúlyozottá és átláthatóvá váljon. A magyar kormány éleslátása, kitartó munkája pedig sikeres és hatékony legyen e téren is – zárta szavait a szervezet vezetője, hozzátéve: a konferencián olyan szakemberek tolmácsolják a keresztényüldözés krízisét, valamint a tömeges migráció keresztény társadalmakra gyakorló várható hatásait, akik maguk élesben is részt vettek missziókban, illetve helyi kutatásokban, elemzésekben. Az eseményt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg. Az államtitkár a konferencián arról beszélt: az iraki Moszulban néhány évvel ezelőtt még több mint 60 ezer keresztény élt, és 45 keresztény templom volt, de ezeket vagy lerombolták, vagy mecsetté alakították át. Az ott élő keresztényeknek négy lehetőségük volt: vagy áttérnek, vagy megfizetik az adót, a „vérdíjat”, vagy elüldöztetnek, vagy pedig vállalják a gyötrelmet a keresztény hitért. Ezekért a keresztény emberekért a nyugati világ „egy szót nem szól, nem emeli fel a szavát, nem tesz semmit” – jelentette ki Soltész. A nagyhatalmak, a magát kereszténynek, liberális demokratának mondó Észak-Amerika és Európa egyes politikai vezetői a keresztények védelmében nem tesznek semmit, és nem tettek semmit a helyben segítés érdekében sem. Ellenben igent mondanak a muszlim tömegek európai beözönlésére – emelte ki az államtitkár, aki szerint ez „teljesen érthetetlen”. Azokkal szemben pedig, akik ez ellen fellépnek, mindenféle szankciókat alkalmaznak. Látható az Európai Unió egyes bizottságaiban, döntéshozó szerveiben, „milyen módon próbálják Magyarországot eltakarítani, milyen módon akarják a közép-kelet-európai összefogást megszüntetni, és milyen módon akarják kitisztítani a balkáni útvonalat” – fogalmazott Soltész, hozzáfűzve: mindezt azért, hogy az az „ördögi elképzelés”, amit ők elgondoltak, megvalósuljon. „Nem veszik észre, hogy olyan társadalmi rétegek alakulnak ki az úgynevezett NO-GO zónákban, amelyek összeegyeztethetetlenek a jelenlegi európai léttel, és jól látható, hogy a következő évtizedekben sem lesz ezekre megoldás, hiszen teljesen más kultúráról van szó, ahol teljesen más törvények működnek és szabnak határt az együttműködésnek” – közölte, megjegyezve: azt sem veszik észre, hogy Európa-szerte terror dúl. Soltész Miklós kijelentette: nem véletlen, hogy a magyar kormány a magyar emberek támogatásával élére állt a küzdelemnek. „Mi biztosan nem fogjuk engedni azt, amit tesznek szerte a világban, biztosan nem fogunk engedni a nyomásnak, amit akár Soros Györgyék, akár pedig mások kitaláltak” – hangsúlyozta. A konferencián az előadók sorát Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet iszlám- és Közel-Kelet szakértője nyitotta, aki az európai muszlim közösségekről, az iszlám jogrendről és a párhuzamos társadalmakról, valamint a radikalizálódásnak, iszlamizmusnak és terrorizmusnak a vallásjogi hátteréről beszélt. Elmondta: az iszlám egy olyan erős közösségi létformát valósít meg, amely számunkra ismeretlen, éppen ezért a muszlimok számára egyfajta misszió a nyugatra vándorlás, ugyanis szerintük Európa könnyen iszlamizálható. A Közel-Kelet térségének geopolitikai jelenőségéről és az ott folyó hatalmi átrendeződésekről Kiszelly Zoltán politológus beszélt. Mint mondta: a kutatások azt prognosztizálják, hogy 2100-ra a muszlimok meghaladhatják a keresztény lakosság számát, ami persze nem jelent problémát, ha konfliktusok nélkül tudunk együtt élni. A békés együttélést viszont nem segíti a természeti erőforrások kimerülése párhuzamosan a Föld népességének növekedésével – tette hozzá. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő az ISIS és más szélsőséges szervezetek tevékenységét, valamint az európai integráció nehézségeit ismertette biztonsági kockázatelemzéssel. Kitért arra, hogy az Iszlám Állam, mint más terrorszervezetek, hogyan akadályozzák meg a keresztényeket vallásuk gyakorlásában, és hogyan követnek el terrorcselekményeket, mint például Egyiptomban. A terrorszakértő bemutatott néhány országot, abból a szempontból, hogy azokban hogyan kezelik a vallási kisebbségeket. Szóba kerül a radikális vahabizmus továbbá az, hogy a németországi menekülttáborokban a keresztények súlyos bántalmazásoknak vannak kitéve. Szerinte kulcsfontosságú lenne, hogy a migrációs hátterű gyerekeknek kötelező legyen a bölcsőde és az óvoda annak érdekében, hogy már kicsi kortól elsajátítsák a befogadó ország nyelvét. Kiemelte: „Így hatékonyabb lehetne a felnövekvő generáció beilleszkedése a társadalomba, ezzel pedig lényegesen csökkenthetnénk a potenciális terroristák számát a jövőre nézve”. Dr. Birkás Antal PhD evangélikus teológus előadásában az állam és az egyház felelősségi körének elhatárolását és megkülönböztetését mutatta be kimondottan teológiai alapon, majd az egyházak szerepének lehetőségeiről szólt, a keresztényüldözés tényét szem előtt tartva egyházdiplomáciai, lelki és a nemzetközi kapcsolatok összefüggésében. Kótai Róbert százados arról beszélt előadásában, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam 2014 nyarán egy villámhadjárattal elfoglalta Irak északi és nyugati területeit, köztük az ország második legnagyobb városát, Moszult. A muzulmán mecsetek hangszóróin és röplapokon keresztül felszólították a keresztényeket, hogy 24 óra leforgása alatt hagyják el a várost, vagy térjenek át az iszlám hitre, és fizessenek különadót. A menekülőknek az ellenőrzőpontokon le kellett adniuk minden pénzüket és ékszerüket. Az ISIS szélsőséges fegyveresei felgyújtották a moszuli szír katolikus érseki palotát. Szemtanúk és a katolikus érsek is arról számolt be, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam harcosai „N” betűvel jelölték meg a keresztények házait. A Koránban ugyanis naszara szóval jelölik a názáreti Jézus követőit. Az egyházi vezetők, papok, szerzetesek és híveik hajléktalanná, földönfutóvá – belső menekültekké váltak – fogalmazott a százados, aki kitért arra, hogy Magyarország több területen is hozzájárult, hozzájárul az „Iszlám Állam” elleni harchoz. Ismertette: az Országgyűlés 2015-ben döntött a magyar részvételről. A … Olvass tovább

Czetz János emlékkonferencia „Szegény legény elindult a faluból és meghódította a világot” – mutatták be Czetz Jánost a gidófalvi hagyományőrzők a honvédtábornok születésének 195. évfordulója alkalmából tartott emlékkonferencián, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Műveleti Támogató Tanszéke, a Magyar Hadtudományi Társaság Geoinformációs Szakosztálya, valamint a Fővárosi Örmény Önkormányzat közös szervezésében valósult meg. Czetz János volt a 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legfiatalabb tábornoka, Bem József altábornagy táborkari főnöke, kitűnő stratéga, Argentína déli határvidékének feltérképezője és védelmének szervezője, a Buenos Aires-i Katonai Akadémia első igazgatója.  A konferencia során különböző szempontokból ismertették az előadók a szabadságharc után emigráló, majd kalandos úton Dél-Amerikában letelepedett, magyar-székely-örmény származású honvédtábornok életútját, hazai és külhoni értékteremtő tevékenységét. „A mai konferencia egy olyan honfitársunkat állít emléket, akinek életét áthatotta a magyarság iránti szeretet, mégis a Föld másik oldalán élt és halt meg. Magyarországon mi megőriztük az emlékét és ezúton tisztelgünk az eredményei előtt” – mondta megnyitóbeszédjében Dr. Nagy Péter alezredes, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat főmérnöke. Kifejtette, hogy a honvédtábornok kitűnő katonai szakember, szervező és térképész, akinek élét nem törték meg a történelem viharai, mindig képes volt az újrakezdésre. A konferenciára Argentínából is üzentek, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége Argentínai „Czetz János” Főcsoportja tizenháromezer kilométerről üdvözölte az előadáson résztvevőket: “Czetz János, ahogy Magyarországon sikeresen tevékenykedett és harcolt élete fiatal éveiben, úgy felragyogott Argentínában érett korában. Élete mérföldköveket tett le az argentin katonai intézményekben.” A konferencia során az előadók részletesen bemutatták a honvédtábornok hazai és külhoni életútjának, katonai pályájának különböző szemelvényeit. Az örmény diaszpóra magyarországi és erdélyi jelenlétéről, kultúrájáról és Czetz János emlékének őrzéséről beszélt Esztergály Zsófia Zita a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke, amit Bereczkiné Máté Judit, a Czetz család leszármazottja egészített ki személyes élményeivel. Az erdélyi katonai hagyományokat a honvédtábornok szülőfalujából származó, gidófalvi hagyományőrzők mutatták be. Czetz János katonai karrierjének kezdetét és a kor császári-királyi hadseregének szervezetét Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, a HHK egyetemi tanára ismertette. Czetz nem csak hadtudományok művelője volt, a honvédtiszti tevékenysége mellett előszeretettel foglalkozott földrajztudománnyal, térképészettel és nyelvműveléssel. A Magyar Hadnyelvtan elkészítésének folyamatát, Prof. Dr. Balázs Géza az ELTE BTK egyetemi tanára mutatta be. Dr. Kedves Gyula ezredes, az Országgyűlési Múzeum vezetője előadásában kifejtette, hogy Czetz János meghatározó szerepet töltött be az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során, az erdélyi hadjárat és haderőszervezés egyik kulcsfigurája volt. A szabadságharc bukásával a honvédtábornok, mint sok más katonatiszt a korban, emigrációba kényszerült. Czetz János számos országban megfordult: az európai tevékenységét Dr. Csorba László, a Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, az argentin katonai pályafutását pedig Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, a HHK egyetemi tanára ismertette. Végül a kor Latin-Amerikáját, az emigrált magyarok életét Asqui Jorge Kristóf doktorandusz foglalta össze. (forrás:www.honvedelem.hu)

A Gulág-emlékévre emlékeztünk Nagy érdeklődés övezte a Fővárosi Örmény Önkormányzat rendezvényét, amellyel a második világháború után a Gulagra hurcolt mintegy 800 ezer magyarnak állított méltó emléket. A találkozón Földes László Hobo adott elő részletet A Gulag virágai című előadásából, valamint Ravasz Balázs filmjét, Az elfelejtett katonát tekinthették meg a jelenlévők. A Szovjetunióba elhurcoltak negyede soha többé nem tért haza, mintegy kétszázezren vesztették életüket a nélkülözések, a kényszermunka, az éhezés miatt és kivégzések során. Az ő tiszteletükre nyilvánította a magyar kormány a 2015-ös évet Gulág-emlékévvé, majd ezt az időpontot idén február 24-éig meghosszabbította. Az ennek kapcsán tartott rendezvényen Földes László Hobo a saját írásaiból és a Gulágra hurcoltak verseiből, novelláiból, történeteiből írt zenés monodrámából adott elő megrázó részletet. Ezután az Elfelejtett katona című filmet tekinthették meg a jelenlévők. A Ravasz Balázs rendezte alkotás az utolsó magyar hadifogoly, Toma András történetét mutatja be, akit 53 évig tartottak egy szovjet elmegyógyintézetben anélkül, hogy tudták volna, honnan származik. Amikor kiderült, hogy magyar, és hazai pszichiáterek segítségével hazaszállították, hosszú idő telt el, mire megnyílt és beszélni kezdett: de a Szibériában töltött évekről nem volt hajlandó. A bemutatón kiemelt vendégek, valamint az örménység képviseletében is sokan részt vettek. A rendezvény fővédnöke Tarlós István, Budapest főpolgármestere volt. Nuridsány Zoltánné, Budapest Főváros XV. Kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke nyerte el az Ani Trdat-díjat Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke adta át az általa alapított, Trdat mesterről, a kiemelkedő örmény építészről elnevezett díjat: egy oklevelet és ezüstérmet. A díj névadója Ani városának számos kimagasló épületét emelte és kortársa volt a XVII. században Magyarországra, elsősorban Erdély területére települő örményeknek. A díjat annak ítéli oda az önkormányzat, aki sokat tesz a magyarörmény nemzetiségért. Idén a testület Nuridsány Zoltánné, Miminek, Budapest Főváros XV. Kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzatának elnöke, nyugdíjas biokémikusnak adományozta az elismerést, egy csodás ezüstérmet. Mimi csaknem 50 éve foglalkozik a művészetekkel, a magyarok és örmények közötti kapcsolatok ápolásával, mind Erdélyben, mind Örményországban. Nuridsány Zoltán örmény származású festőművész feleségeként került közel az örmény kultúrához: csaknem 50 éve foglalkozik a művészetekkel, a magyarok és örmények közötti kapcsolatok ápolásával, mind Erdélyben, mind Örményországban. Két képzőművészeti albumot jelentetett meg férje munkásságáról. 1974-ben Nuridsány Zoltán meghívást kapott Jerevánba egy gyűjteményes kiállítás megrendezésére, amit korai halála miatt már nem tudott megvalósítani. Mimi 26 évvel férje halála után, 2000-ben megrendezte Örményországban, Jerevánban, sajnos már csak emlékkiállításként azt a tárlatot, amelyre még együtt készültek. A kiállításnak óriási sikere volt, a két ország kulturális kapcsolatában is jelentős eseménynek számított. Nuridsány Zoltánné aktívan részt vesz örmény kulturális rendezvények szervezésében, megvalósításában, rendezésében. Francia, angol, és orosz nyelvtudása segítségére van abban, hogy elmélyítse külföldi kapcsolatait. Rendezvényeit alapos felkészítő munka után valósítja meg, ebben irodalmi, képzőművészeti tájékozottsága, építészeti felkészültsége, általános intelligenciája és nagy-nagy szorgalma mind segítségére vannak. Hazánkban és Erdélyben, az örmények lakta városokban, főleg Gyergyószentmiklóson, szervez rendezvényeket, kiállításokat. Budapesten, kerületében, küldetését teljesítve, kapcsolatot tart a helyi kulturális intézményekkel és egy kiválasztott iskolával. A jövő nemzedékével foglalkozva a március 15-i forradalom és szabadságharc ünnepén és az aradi vértanúk kivégzésének megemlékezésén évek óta tart gyermekeknek ismeretterjesztő órákat, versenyeket az örmény származású vértanúkról és történelmi hátterükről. Közösen emlékeznek meg a gyermekekkel Kiss Ernő aradi vértanú emléktáblájánál is. Erdélyben és Örményországban is megtesz mindent azért, hogy a népek közötti kulturális kapcsolat minél erősebb szálakon fonódhasson össze. Mimi korát meghazudtoló energiával, lelkesedéssel, odaadással végzi nem mindennapi munkáját. Nyugdíjas éveiben is aktívan, tele tervekkel, megvalósításra váró ötletekkel. Minden fiatalnak példát mutat, munkaszeretetével, eredményeivel és azzal a kimagasló színvonallal, amit a kezéből kiadott munkák képviselnek. Munkássága tiszteletet ébreszt a körülötte élőkben, dolgozókban.   Búcsúztassuk együtt a telet és ünnepeljük a tavaszt! – Farsangi bált tartott az örmény közösség Remek műsorok, süteménysütő verseny, csodás muzsika várta a közösség tagjait és meghívott vendégeit a Fővárosi Örmény Önkormányzat farsangi mulatságán. Sokan voltak kíváncsiak a második alkalommal megtartott bálra. Izgatottan gyülekeztek a feldíszített teremben a jelmezbe öltözött vendégek, akiket először a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulatának fergeteges műsora várta. Előadásuk egy 7 nemzetiséget felölelő, saját nyelven megszólaló vidám zenés est volt, amelyet Karinthy Frigyes humoreszkjeiből és lengyel, görög, német, szlovák, örmény és roma dalokból állítottak össze. A társulatnak, amely össznemzetiségi kezdeményezésként ma egyedülálló Magyarországon, hatalmas sikere volt. Majd az Örmény Trió muzsikáját hallgathatták a jelenlévők: a zenekar jellegzetes, megrendítő duduk-muzsikával és örömteli, tüzes tánczenével örvendeztette meg a közönséget, de klasszikus hangszerekkel örmény műzenét is interpretáltak, melyet érdekes hangszereléssel, oboával, fagottal és dobokkal adtak elő. Az eseményen süteménysütő versenyt is hirdetett az önkormányzat: a közösség tagjai közül négyen is megmérették magukat. Készült citromos örmény torta, köményes-sajtos pogácsa, marlenka és farsangi sütemény is. A rendezvényt svédasztalos fogadás zárta: a finom örmény ételeket és borokat élvezettel kóstolgató bálozók Weszely Ernő harmonikaművész muzsikájára perdültek táncra.

„Emlékezés egy régi márciusra” – ünnepi műsor a Fővárosi Örmény Önkormányzatnál   Ünnepélyes keretek között, családias légkörben tartotta meg a Fővárosi Örmény Önkormányzat az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékező rendezvényét. Az ünnepség az örmény és a magyar himnusz közös éneklésével kezdődött, majd Esztergály Zsófia elnök beszéde következett. Elmondta: a 169 évvel ezelőtti március 15-e Magyarország újkori történetének meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve, társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója volt. Kiemelte: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet történetének eddig leghíresebb háborús konfliktusa volt, amelyben a közösség magyarörmény felmenői is részt vettek és alakították azt. Itt szólt Lázár Vilmos ezredesről, Kiss János altábornagyról és nem utolsó sorban Czetz János honvédtábornokról, aki erdélyi magyarörmény származású volt. Az elnök úgy fogalmazott: a rájuk való emlékezés és a szabadság vezérgondolatának őrzése okán készült az önkormányzat a megemlékezésre. Ezután irodalmi összeállítás következett, amelynek során Pagonyi Judit mondta el Petőfi Sándor A nép nevében című versét, majd Várady Mária szavalta Wass Albert költeményét, Emlékezés egy régi márciusra címmel. Ezután a Koncz Eszter, Kósa Zsolt és Krizsik Alfonz színművészek által összeállított Jelszó: Petőfi! című irodalmi-zenés műsort hallhatták a jelenlévők. A nagy sikert aratott műsort kötetlen beszélgetés követte. Ennek során derült fény arra, hogy a jelenlévők közül többen is bírnak olyan felmenőkkel, akiknek köze volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharchoz: így az elnök, Esztergály Zsófia, aki távoli leszármazottja Hrúz Máriának, Petőfi édesanyjának, Marosváry István, akinek szépanyja testvére volt Petrovics Istvánnak, a költő édesapjának. De a fellépő művészek közül Krizsik Alfonz is dicsekedhet híres felmenőkkel: ő Szendrey Júlia, a „feleségek felesége” keresztanyjának leszármazottja.    

Karácsony a Fővárosi Örmény Önkormányzatnál December 14-én tartotta karácsonyi ünnepségét a Fővárosi Örmény Önkormányzat. Az eseményen Esztergály Zsófia Zita, az Önkormányzat elnöke tájékoztatta a jelenlévőket a 2016-os év eredményeiről. Az elnök elmondta többek között, hogy az önkormányzat 2016-ban 10 közgyűlést tartott és 169 határozatot hozott. Támogatta az EÖGYKE füzetek megjelenését, az Örmény Katolikus Lelkészség és Alapítvány működését, 25 egyetemista örményországi utazását, erdélyi utazásokat, a Közép-európai Régiók Kutatási Alapítványt. Esztergály Zsófia a hagyományápolással kapcsolatos teljesítésekről, tervekről is beszélt. Elmondta, folytatódott az örmény anyanyelvi program, és orosz nyelvi kurzus is, és mint minden évben, most is megrendezték a fővárosi örmény klubot, továbbá a farsangi bált. Együttműködési megállapodást írtak alá az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülettel, a Velünk élő kultúrák: Örmények című országos kulturális vetélkedő szervezésében való részvételről és támogatásról. Részt vettek Szamosújváron a Világosító Szent Gergely búcsún és a Csíkszépvízi Örmény Katolikus templom avatásán. Életre hívták az I. Kárpát-Medencei Székely, Csángó és Magyarörmény Művészeti Fesztivált, valamint számos együttműködést valósítottak meg az erdélyi partnerrel: a Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvánnyal karöltve. Elkobzott Életek című vándorkonferencia A múlt ébren tartása elsődleges feladat – jelentette ki az elnök, aki rámutatott arra, hogy a vándorkonferencia is ennek jegyében zajlott Budapesten, Csíkszeredában és Szamosújváron. Elmondta: Saját kutatást is végeztettünk, így megtudtuk a többi között, hogy Erdélyben a magyarörmény diaszpóra hogyan vészelte át a kommunizmus első évtizedeit. Hogyan és merre vonultak, menekültek vagy telepedtek át, hozzávetőleg hányukat hurcoltak el vagy öltek meg politikai fogolyként. Választ kaptunk arra, hogy számon tartotta-e a szekuritáte az örmény kisebbséget: egyéneket nemzetiségi alapon, vagy lokáció szerint. Azok, akik nem voltak jelen a konferenciákon, az újság következő számaiban és a honlapunkon – www.fovarosiormeny.hu – olvashatnak majd róla: A projekt létrejöttét az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő jóvoltából valósíthatta meg a Fővárosi Örmény Önkormányzat. A forradalom Esztergály Zsófia: Pongrátz Andrással utaztunk el Szamosújvárra, miután két történész is kutatta a családot, illetve az 56-os forradalom magyarörmény résztvevőit, szemtanúit. Emellett megrendeztük a külhonba szakadt 56-os találkozót is, amelyen méltó módon tisztelegtünk a forradalom áldozatai előtt. Örmény és magyarörmény ételeket szolgáltunk fel, többen elmondták történetüket, együtt „repültünk” vissza 1956 októberébe. ’56-os kutatásainkat egyébként rendhagyó történelem óra keretében több budapesti iskolába és erdélyi rendezvényre is elvittük, amelyeken szintén nagy sikert arattunk. A projekt létrejöttét az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő jóvoltából valósíthatta meg a Fővárosi Örmény Önkormányzat. Ezek eredményeiről szintén az újságban és a honlapon lehet majd olvasni a közeljövőben. Digitális kultúrtörténeti térkép Esztergály Zsófia elmondta: digitális örmény kultúrtörténeti térképet hoztak létre, amelynek első elemei a www.fovarosiormeny.hu oldalon lesz megtekinthető januártól. Korszerű 3D-s és professzionális körpanorámás felvételek segítségével virtuálisan bejárhatóvá válik az örmény örökség, amelynek főbb helyszíneiről és emlékeiről kultúrtörténeti leírások nyújtanak tájékoztatást. Az eddigi eredmények egy hosszú távú projekt első lépcsőiként értelmezhetőek és a kultúrtörténeti tájékoztatás mellett cél az idegenforgalom fellendítése.   Tábor fiataloknak A hagyományőrző tábor a Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány és a Fővárosi Örmény Önkormányzat szervezésében Csíkszépvízen valósult meg – tájékoztatott Esztergály Zsófia, aki hozzátette: Budapestről öt magyarörmény fiatalt vittek ki: a 14-18 éves korosztály vett részt a programon. Foglalkozásokat tartottak és vetélkedővel zárták a hetet. A fiatalok jurtában laktak, lovagoltak, íjászkodtak. A magyar mitológiával ismerkedtek egy magyarörmény múltú településen, így közben sok mindent megtudtak az örmény származású magyarokról. Nyílt gasztronómiai nap és jótékonysági mozgalom Az elnök tájékoztatott arról, hogy nyílt Gasztronómiai Napot szervezett az önkormányzat, amelyen útnak indítottak egy jótékonysági gasztronómiai mozgalmat is. Célul tűztük ki a budapesti örmény katolikus templom és a szépvízi és gyergyói templomon korszerűsítését is, valamint a gyimesbükki Rákóczi vár felújításához való hozzájárulást. A mozgalom egy évig tart, és a hozzá csatlakozó éttermek az általunk adott receptekből készített saját ízvilágú csángó, székely és magyarörmény ételeket forgalmazzák. A programhoz eddig 4 étterem csatlakozott, egy Erdélyben, három pedig Budapesten. A mozgalom védnöke Pataky Attila, az EDDA frontembere. A projekt létrejöttét az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő jóvoltából valósíthatta meg a Fővárosi Örmény Önkormányzat. I. Kárpát-Medencei Székely, Csángó és Magyarörmény Művészeti Fesztivál A Fővárosi Örmény Önkormányzat, a Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány és a Gyimesbükkért Egyesület éltre hívta elsőként Gyimesbükkön megvalósult fesztivált. Esztergály Zsófia: Az esemény kapcsolódott a jótékonysági mozgalomhoz, azért választottuk az 1000 éves magyar határnál lévő helyszínt, mert a Kárpát-Medencébe betelepülő örmények egykor ott tartózkodtak vesztegzár alatt. A nagyszabású eseményt ismételjük 2017-ben is. Bízunk benne, hogy évről-évre kiteljesedik majd a sikere. Új magyarörmény kollekció Esztergály Zsófia elnök bemutatta Szurdi Kata iparművészt, és fantáziadús magyarörmény ruhakollekcióját. A Fővárosi Örmény Önkormányzat által terveztetett öltözékek rekonstruálni kívánják, milyen lenne ma egy ősi viselet. Miután sok tárgyi emlék nem maradt fönn, a tervező művész a szerteágazó örmény és a változatos magyar stílusjegyeket és ornamentikát ötvözte, kiegészítve mindezt egy szakmai kutatással. Így végül az erdélyi örmény viseleteket is számon tartva, készített négy teljes női öltözetet. Az izgalmas ruháknál fő szempont volt, hogy ma is viselhetők legyenek, akár hétköznapi szinten is. Az iparművész a kutatás során összefüggést talált a nagyszentmiklósi aranykincs motívumvilága és az örmény, csángó és délvidéki torontáli minták között. A projekt létrejöttét az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő jóvoltából valósíthatta meg a Fővárosi Örmény Önkormányzat. Csiky Gergely Vasember című darabjának ősbemutatója Esztergály Zsófia elmondta, hogy nagyra tartja az ARTASHAT örmény nemzetiségi színház lendületes munkáját. Megköszönte, hogy színpadra állították az erdélyi örmény drámaíró darabját, amelynek a Fővárosi Örmény Önkormányzat karácsonyi ünnepi rendezvényén volt az ősbemutatója. A társulat az elnök kezdeményezésére álmodta meg a darabot, amelyet az újszerű rendezés, a színészek tehetsége és a csodálatos örmény díszletek tettek fantasztikus élménnyé. A hatalmas sikert aratott produkció összefogás gyümölcse: a Fővárosi Örmény Önkormányzaton kívül kiemelt támogatója volt a XVIII. Kerületi Örmény Önkormányzat és a XVIII. Kerületi Önkormányzat. Támogatóként járult hozzá az előadáshoz a II. és VII. kerületi Örmény Önkormányzat is.

ELKOBZOTT ÉLETEK – VÁNDORKONFERENCIA A GULÁGRÓL A Fővárosi Örmény Önkormányzat első alkalommal rendezi meg az Elkobzott életek című vándorkonferenciát, amely az 1944 őszétől a Szovjetunió által működtetett táborokba hurcolt magyarországi és erdélyi magyar civilek többéves rabságával, a fogolyélet mindennapjaival, a túlélők szabadulásának körülményeivel és az elhurcoltak pszichológiai, vallási vonatkozásaival foglalkozik. Az előadók rávilágítanak arra, hogy a szovjet rezsim hogyan vezette félre az „igazság” zászlaja alatt a társadalmakat és hogyan vette el ártatlan emberek százezreinek életét, tette kilátástalanná családjuk helyzetét. A konferencia két helyszínen, válogatott kutatók által valósul meg, október 11-én Budapesten, majd november 6-án, Szamosújváron, Romániában. Az eseménysorozat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő jóvoltából jöhet létre. A vándorkonferencia a GULÁG, a GUPVI, illetve a szovjet rezsim által működtetett táborokat elszenvedett magyar és magyarörmény áldozatok előtt is tiszteleg. Indokolt ez Magyarországon és határon túl is, hiszen csak Erdély területén több mint 20 ezer embert hurcoltak el GUPVI táborokba, 8-10 ezer embert román táborokban tartottak fogva, GULÁG táborokba pedig csaknem 2 ezer embert deportáltak. Az ő áldozatukra emlékezünk és a közöttük szenvedő magyarörmény honfitársainknak állítunk emléket. Mindkét helyszínen vetítéssel egybekötött előadások várják az érdeklődőket, amelyek témái között szerepel a többi között a Szovjetunió teljes területét behálózó kényszermunkatáborok ismertetése, valamint az erdélyi magyarok – örmény vonatkozással is bővített – szovjet fogságával kapcsolatos kutatások jelenlegi helyzete. Az előadások kitérnek a fogolyszedés okaira és körülményeire, a foglyok társadalmi összetételére, a kiszállítás útvonalára, a fogság helyszíneire, a fogolyélet mindennapjainak bemutatására. Egyes kutatási adatok szerint 700 ezer magyar állampolgárt hurcoltak el a szovjet kényszermunkatáborokba – 500 ezer katonát és 200 ezer civilt. Közülük több mint 200 ezren haltak meg. A konferencia kiemelt témája a GULÁGRA hurcolt nők helyzete, hiszen ők sokszor az „általánosnál” megalázóbb szituációk elszenvedői voltak. További hangsúlyos témák a politikai rendőrség, a katonapolitikai osztály, a szovjet állambiztonság, valamint a kollektív bűnösség csapdája, továbbá az internáltak túlélését garantáló vallási kapcsolódások. „…Hideg, borús reggelre ébredtünk. Kint szállingózott a hó. A síndarabon már elkalapálták az ébresztőt, de a barakkok ajtaját, amelyek éjszakára vaspánttal voltak bezárva, nem nyitották ki. Nemsokára jött a hír: Joszif Visszarionovics Sztálin meghalt! Szinte hallani lehetett, hogy mindenkinek egyszerre dobban a szíve. Tudtuk, hogy minden brigádban vannak beépített besúgók, de azért mindenkinek az arcán ott ragyogott a reménység…” – részlet Dr. Zsebők Csaba történész, publicista: Komáromi Attila és Zsebők Dániel Gulág-rabok emléke című, személyes hangvételű előadásából. A budapesti konferencia előadói és témái: – Menczer Erzsébet elnök, Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ), a konferencia védnöke. – Dr. Bank Barbara történész, Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja: hadifogolytáborok, internáltak és a kollektív bűnösök. – vitéz Békei Koós Ottó nyugalmazott alezredes visszaemlékezése. – Szentgyörgyi Dezső gyermekkori visszaemlékezése. – Dr. Muradin János Kristóf Gulág-kutató, egyetemi oktató, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem: Erdélyi magyarok a GUPVI lágereiben (örmény vonatkozásokkal bővítve). – Dr. Tóth Eszter Zsófia tudományos főmunkatárs, a budapesti Veritas Történetkutató Intézet: Magyar nők a Gulágon (örmény vonatkozásokkal) – Dr. Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja: Politikai rendőrség, katonapolitikai osztály együttműködése a szovjet állambiztonsággal. – Dr. Hajagos Csaba történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az MTA BTK Vidéktörténeti kutatócsoport kutatója: Leigázottság és a malenkij robot. A szovjet csapatok tevékenysége Kecskeméten. – Dr. Zsebők Csaba történész, publicista: „Komáromi Attila és Zsebők Dániel Gulágrabok emléke” – személyes hangvételű előadás. – Becker Norbert Gyula történész, református lelkipásztor: A Gulág vallási vonatkozása. Az ő vezetésével gyújtjuk meg az emlékezet lángját: közös gyertyagyújtás és imádkozás az áldozatok emlékére. Díszvendég a GULAG szervezethez tartozó munkatábort elszenvedett, ma 101. életévében járó vitéz Békei Koós Ottó nyugalmazott alezredes.