Elsöprő siker a II. Kárpát -medencei Székely és Magyarörmény Fesztivál

Elsöprő siker a Kárpát-medencei Székely és Magyarörmény Fesztivál

Az, hogy a trianoni trauma után az ország viszonylag hamar újra talpra állt, nem egyetlen személynek, hanem az egész magyar társadalomnak köszönhető – mondta Prof. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója a II. Kárpát-medencei Székely és Magyarörmény Fesztiválon, Budapesten.

A Fővárosi Örmény Önkormányzat október 28-án tartotta meg a már hagyománynak számító fesztivált, amelynek első helyszíne tavaly Gyimes volt. A rendezvényt kerekasztal-beszélgetések, filmvetítések, kiállítások, humoristák, élő koncertek, argentintangó-bemutató, valamint székely ételek, balatoni borok színesítették, illetve első ízben itt adták át a Fővárosi Örmény Önkormányzat által alapított Czetz János-díjat is.

Esztergály Zsófia a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke és az esemény szervezője elmondta: A program összeállításánál két fő témát igyekeztem megjeleníteni, olyan közösségformáló személyiségekkel, akik vagy örmény gyökerűek, vagy emblematikus és értékes képviselői egy-egy, az összmagyar társadalmat érintő kérdésnek: a Kárpát-medencei magyarság, azon belül a székelység és örménység helyzete, vagy esszenciális bemutatása. A tartalmas programokat, könnyed és fesztelen hangulatban jelenítettük meg. Ennek sikere mindannyiunk számára öröm és felüdülés volt. Az események összeállítása változatos elemeket tükröz, hiszen legalább akkora népszerűségnek örvendett a Magyarörmény és székely karaktereket figurázó improvizációs játék, mint Herczku Ági és a Banda, vagy a varázslatos kaukázusi dallamokat játszó Group Duduk koncertje, vagy pedig  a komolyabb hangvételű tárlatok és filmek.

Szakralitás a művészetben

Látható volt Lázár Imola tűzzománcművész: Az Örmény Biblia képekben, valamint Kabdebó János fotóművész: Örmények című tárlata. A kiállításokat Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar költő és politikus méltatta. Köszöntőjében kiemelte: a különböző nemzetiségek összefogása és találkozása meghatározó a magyar történelemben. Az örmények tekintetében például egyértelmű, hogy milyen fontos volt számukra magyarrá lenni és bizonyítani: ezt meg is tették! Azonban kulturálisan is adóztak a magyarságnak, hiszen ahogy az örmény, úgy a magyarörmény művészetben megjelenő szakralitás mindannyiunk számára fontos és máig tiszteletre méltó – hangsúlyozta Szőcs Géza.

Lázár Imola alkotásairól elmondta: a munkájához alapul vett örmény Bibliát eredetileg ó- örmény írásokkal ellátva, marhabőrre készítették. Ennek első papírnyomatát Velencében készítették el a XVI. század végén. A művész felkérésre készített el először 18 képet, majd végül összesen 50-et. A sorozatból egy darab Esmiadzinban az Örmény Vallási Múzeumban, egy másik pedig a Vatikánban található – tudtuk meg Imolától.

A tárlatok mellett, a Ioszifovics Paradzsanov által rendezett: A gránátalma színe című filmen keresztül engedtünk bepillantást az örmény művészetbe. Mivel a Paradzsanov által elképzelt film a szovjethatalom ellenőrzésén nem ment át, ezért az eredeti kópiát Szergej Jutkevics saját ízlése szerint megvágta, az eredeti Szajat-Nova címet pedig A gránátalma színére cserélte. Ez jelenhetett meg 1969-ben, ez a verzió volt látható a fesztiválon is – tájékoztatott Esztergály Zsófia. A szervező hozzátette: ezt követte Kali Kinga író, antropológus Hájr Méhr című hiánypótló dokumentumfilmje. A beszélgetéssel egybekötött vetítés a gyergyószentmiklósi magyarörmények példáján keresztül mutatta be azt a maradék örmény világot, amely Erdélyben mind a mai napig fellelhető, és amelyről az összmagyar társadalom keveset tud.

 

Magyar Kollégium I.: Utat kell csinálni, megerősíteni a magyar érdekeket minden szinten

Kiemelt érdeklődésre tarthatott számot a Magyar Kollégium, amelynek keretében előadások, valamint kerekasztal-beszélgetések sorakoztak. Pesty László, a Pesty Fekete Doboz vezetője moderálásával az elsőn a határon túli magyarság, illetve a magyar diaszpórák felkutatása a világban volt téma. Esztergály Zsófia ezzel kapcsolatban elmondta: az örményekhez kicsit hasonlóan, a magyarság is szétszóródott a világban. A rendszerváltozás után a jelenlegi kormány elsőként az, amely nagy hangsúlyt fektet a diaszpórák felkutatására és azok identitásának erősítésére. Ebben nagyszerű és izgalmas eredmények mutathatók fel, ezért ezeket megjelenítettük a fesztiválon, elsősorban Argentínán keresztül.

Szabolcs Attila, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja arról beszélt: a magyar kormány az elmúlt években jelentős összegeket invesztált a magyarság megtartására. A többi között ismertette: ezért hozták létre a Kőrösi Csoma Programot, amelynek lényege, hogy felkutassák a külföldre szakadt magyarokat – akik közül ugyan kevesen beszélnek magyarul, de büszkén vállalják nemzetiségüket – vagy a Petőfi-programot, amely segítségével támogatják a hátáron túl élőket. A szempont mindenhol ugyanaz: segíteni a magyarságot identitásának megőrzésében – tájékoztatott a parlamenti képviselő.

Azzal kapcsolatban, hogy Trianon mennyiben változtatta meg a magyarok sorsát és egymáshoz való viszonyát, Prof. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója úgy fogalmazott: ez a magyar társadalom máig fel nem dolgozott traumája, meghatározta az egész 20-dik és 21-dik századi Magyarország történetét. Hogy mi a határon túli oktatás szerepe például az erdélyi magyarság identitásának megtartásában, arról Dr. Szakács Ferenc Sándor, az Institutio Pro Educationem Transilvaniensis Egyesület operatív igazgatójaként kijelentette: a román rendszer egy Bukarestből irányított formális oktatás, amelyet az informális felé szükséges eltolni. Ebben hatalmas szerepe van az egyháznak és a családnak, és azoknak a felnőttképzési intézményeknek, amelyek a magyarság megtartása érdekében a jelenlegi geopolitikai helyzetben kihasználnak minden lehetőséget arra, hogy a magyart magyar emberként szocializálják – mert az az identitásának és lelki egészségének egy fontos tényezője.

Józsa Judit kerámiaszobrász, a Magyar Kultúra lovagja arról beszélt, hogy az identitás megtartása és a művészet közötti kapocs ősi időkre tekint vissza, úgy kellene gondolkodni, hogy minden határon túl élő magyar a testvérünk: sokkal szebb lesz ezzel a hazánk, a világ, az ország.

 

Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása

Zakariás Botond a Csoma’s Room Alapítvány tagjának bemutatójából kiderült, hogyan élnek az emberek Észak-Nyugat Indában a tibeti buddhizmus egyik utolsó mentsvárában. A 3900 méter tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő Zangla faluban két évig élt Kőrösi Csoma Sándor. Ma ezen a helyen tevékenykedik immár 10 éve a Csoma’s Room. Zakariás Botond a magyarországi alapítvány koordinálásával épített napiskolát a helyi gyerekek számára.

 

Misszió Argentína elfeledett magyarjai közt

Chaco-i expedíciójáról beszélt Zsonda Márk, a Kőrösi Csoma Program ösztöndíjasa. Magyarok a világban címmel: a néprajzkutató beszámolt arról, hogy terepmunkája során hogyan fedezett fel egy magyar kolóniát. Az Argentínában élő és legalább 100 éve minden hazai kapcsolattól elszigetelt honfitársaknak magyar táncokat és éneket tanított. Lenyűgöző teljesítmény, érdekfeszítő előadás volt a fesztiválon.

 

A tudósítást a következő számban folytatjuk.