ANI – az örmény magazin 5. szám
Elkészült az ANI – az örmény magazin ötödik száma, amely mostantól online is elérhető honlapunkon keresztül. Az olvasáshoz jó szórakozást kívánunk!
Fővárosi Örmény Önkormányzat
Alakuló ülés: Meghívó a Fővárosi Örmény Önkormányzat képviselői részére
Az alábbi formában közöljük a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, V. kerület Városház utca 9-11.) által megküldött és a 2024-es választásokon mandátumot szerzett Fővárosi Örmény Önkormányzat képviselők számára címzett levelüket, melyben alakuló ülésre invitálnak. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 87§ (1) bekezdésének rendelkezése alapján a fővárosi örmény nemzetiségi önkormányzat alakuló ülését Dr. Fazekas János a Fővárosi Választási bizottság elnöke 2024. október 3. napján 15:00 órára hívja össze. Az alakuló ülés a Fővárosi Örmény Önkormányzat székhelyén kerül megtartásra, melynek címe 1053 Budapest, Akadémia utca 1. I. emelet 122. szoba. Az alakuló ülés napirendjének megfelelően az első két pontban a korelnök (a legidősebb megválasztott önkormányzati képviselő a testületből) vezényel, az új Fővárosi Örmény Önkormányzat elnökének megválasztásáig. Az alakuló ülésen jelen lesznek a Főpolgármesteri Hivatal munkatársai, akik szükség esetén segédkeznek az ülés lebonyolításában. Tájékoztatjuk Önöket, hogy az alakuló ülés csak akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több, mint fele jelen van. Az alakuló ülés akkor tekinthető megtartottnak, ha tisztségviselők, de legalább az elnök megválasztására sor kerül. Mellékelt dokumentum(ok):
ANI – az örmény magazin 4. szám
Megjelent az ANI Magazin negyedik száma, amely a nyomtatott verzión túl online felületeinek keresztül is elérhető! Az olvasáshoz jó szórakozást kívánunk!
07.02 I Régvolt örmények nyomában – séta a Farkasréti temetőben
Folytatjuk a korábban már több alkalommal nagy sikernek örvendő programsorozatunkat! Közösségünk tagjait, valamint minden érdeklődőt szeretettel várunk egy séta alkalmával, hogy megismerhesse velünk az egykoron híres örmények történetét, akik meghatározó szerepet játszottak a mai Magyarország kialakításában. Mindenkit szeretettel várunk! A részvételhez előzetes bejelentkezés nem kötelező, de ajánlott, amit megtehet az elnok@fovarosiormeny.hu címre küldött emailben. A találkozó helyszíne és időpontja Helyszín: Farkasréti Temető főbejárat – belülrőlIdőpontj: 2023. július 2. – 15:00 óra
06.25 I Női lelkek tánca – táncszínház 50 percben
A Fővárosi Örmény Önkormányzat és az Artashat Örmény Nemzetiségi Színház szeretettel meghív a társulat legújabb színházi bemutatójára, amelynek címe: Női lélek tánca. Az előadás középpontban a NŐ, a női lélek áll. A társulat ezúttal professzionális tánccal fejezi ki az érzelmeket, a női szeszélyt, szenvedélyt, szerelmet, harcokat, gyengédséget…A test játékán keresztül a művészek olyan idősíkot teremtenek meg, ami arról mesél: miként gyökerezik nemzetiségünk, hogy érkeztek elődeink Magyarországra és azóta, hogyan alakult nemzetiségi sorsunk. A bemutatón túl táncházat és gasztronómiai estet is tartunk. Az esemény ingyenes, de regisztráció köteles, amelyet az elnok@fovarosiormeny.hu címre elküldött maillel tehetsz meg, ebben a szokásos módon jelezd kérlek hány fővel érkezel. Időpont: 2023. június 25., 17 óra Helyszín: Fővárosi Örmény Önkormányzat színházteremV. kerület, Akadémia utca 1.1 emelet Színházterem Darabismertető Női lélek tánca – táncszínház 50 percben. Középpontban a NŐ, a női lélek áll. Előadásunkban testünk tánca, lelkünk táncáé a főszerep. Szeretnénk érzelmeinket, bennünk lévő szeszélyeinket, szenvedélyeinket, szerelmeinket, harcainkat, gyengédségünket, fájdalmainkat, félelmeinket, minden olyan magas érzelmi spektrumot, amiben és amit csak egy nő érthet és érezhet, kitárni és megmutatni a tánc, mint kiváló érzelmeket közvetítő eszközén keresztül. Szeretnénk nemzetiségi táncaink, mozgás és hagyományápoló motívumait és mozdulatait is alkalmazni, bemutatni előadásunkban, mintegy színesítve azt. Szeretnénk a test játékán keresztül egy fajta idővonalat, idősíkot is megteremteni, ami arról mesél, hogy és miként gyökerezik nemzetiségünk, hogy érkeztünk, érkeztek elődeink Magyarországra és azóta, hogy alakult nemzetiségi sorsunk. FELLÉPŐK:Tóth G.-Keller Linda színművész, Szilvási Anna táncművész, Dr. Tóth Mónika előadóművész A táncház vezetői: Török Gábor és Veszeli Andrea.Technika: Tóth G. Sándor
Így meg nem láttad Budapestet – várostörténeti séták örmény szemmel
Folytatjuk sikeres programunkat, a Régvolt örmények nyomában című sétáinkat és az Örmény szalont, amelyben irodalmi és kultúrtörténeti témákat feszegetünk, nem megszokott módon. Egy kis ízelítő az eddigiekből, csatlakozz és fedezd fel a benned rejlő örménységet! Patinás kávéházak, füstös kocsmák, a XX. század eleji irodalmi élet nagyjainak nyújtott otthont Józsefvárosban. Az anyai ágon örmény gyökerű Ady és Zuboly gyakran megfordult ebben a kerületben, ahol nem csupán barátságuk fonódott szorosabbra, de irodalmi munkájuk is mind jobban kibontakozott. A Régvolt örmények nyomában rendezvénysorozatunk itt vette kezdetét a pandémia után 2021-ben, és itt is folytatódott magyarörmény politikusainkkal és művészeinkkel. Azóta időről időre visszatér programunk, bejárva Budapest kerületeit. Legutóbb a Belvárosban jártunk, legközelebb pedig a XI. kerületbe látogatunk el. Bár ma már sok épület helyén más ház áll, Bence Balázs idegenvezetőnk színes elbeszélésében ez fel sem tűnik, hiszen minden alkalommal valódi időutazásban van részünk. Köszönhető ez annak, hogy Kali Kinga író alapos kutatómunkát végzett és erre alapozott forgatókönyvet írt számára, amelyek által olyan újdonságokat tudhattunk meg, amelyekről nem is álmodtunk volna. A sétáinkat jól kiegészíti az Örmény szalon rendezvényünk, ahol rendre erdélyi örmény és örmény alkotók műveit ismerhetjük meg. Legutóbb a Fővárosi Örmény Önkormányzat támogatásában és a Napkút Kiadó gondozásában létrejött, Nagyanyám című könyvet mutattuk be Fethiye Çetin tollából, amely egy törökországi örmény ügyvéd családi tragédiáját szemlélteti, a népirtás szörnyű történetét kendőzetlenül felidézve. A memoár, az első magyar nyelven megjelent kötet a témában. A könyvet a nagyobb könyváruházakban már terjesztik, így minden érdeklődő számára hozzáférhető.
Rendhagyó farsangi örmény disznótorral búcsúztattuk a telet 2023-ban
Örmény közösségünk idén február 18-át, egy napfényes szombati napot a farsangtemetésnek szentelte – disznótort tartván a Kőris utcai református templom udvarán. Farsangtemetés, disznótor – olyan szóösszetételek, melyek valaminek a végét, halálát jelzik: akár komor szavak is lehetnének. Ám a sok évszázados szokásrendszer ismeretében csupa jókedvet, kacagást asszociálunk a farsang végéhez (mivel a disznót senki sem kérdezte…): a nagyböjt előtti pár napos időben minden évben rituálisan elbúcsúzunk a zord téltől, eltemetjük azt, hogy elkezdődhessen a tavaszi megtisztulás, a nagyböjttel, megújulással. Az agrártársadalmakban hagyományosan ebben a periódusban kevésbé elfoglaltak az emberek: az egész farsangi időszak a mulatság ideje – és a farsangtemetés napjára különösen érvényes ez a megállapítás. A pandémia által diktált új világrend vezetett ahhoz, hogy az utóbbi években a Fővárosi Örmény Önkormányzat szabadtéren, disznótorral ünnepelje meg a farsangot – a rendezvény sikere azonban hagyományt teremt. A résztvevők köténnyel, gumikesztyűvel felszerelkezve dolgoznak mind-mind: ki húst aprít a saslikhoz, khorováchoz, ki salátát készít, ki a nagyüstben rotyogó ételt kavargatja, fűszerezi, ki abált belsőséget őröl a nagy húsörlőn a készülő, félig-meddig titkos receptúrán alapuló örmény mazsolás édesmájashoz, amely egykoron erdélyi örmény őseink nagy kedvence volt. És természetesen a miénk is – ezért évente visszatérő szereplő a disznótoros menüben. A főzési munkálatok már kora délelőtt elkezdődnek, s ahogy a látogatók egyre gyűlnek, már alig férni a munkaasztaloknál. Előkerül egy kis pálinka, no, meg jóféle vörösborok is, jókedvvel jobban kéz alá fekszik a munka – meg aztán farsang van! Az ebéd előkészületeit olykor megszakítja egy-egy kis műsorszám: idén újra az eredetileg a jogtudomány köréből érkező dr. Tóth Mónika lejt három örmény táncot, ki autodidakta módon sajátította el ezeket mind – s a tény, hogy immár többedszerre lép fel koreográfiájával örmény rendezvényeken, a tanulás sikeres útját jelzi. Már tavaly farsangkor is megcsodálhattuk impozáns örmény női viseletét, idén új „palotás” örmény ruhában jelenik meg – ő maga szerzi be a jelmezeket, miként örmény ékszereit is. Az örmény női népviseletet elnézve általánosságban is hercegnőkre asszociálunk viselőikként – úgynevezett alászállt művelődési javak ezek, a rendi társadalom köréből ellesett ruhadarabok, amelyeket az örmény nép átvett öltözködésében, a népviselet megformálásban az évszázadokon keresztül. Dr. Tóth Mónika táncát a gazdagon ékszerezett jelmez csilingelése kíséri, amely szépen összecseng a szomorkás, ám nagyívű örmény dallamokkal, pompásan kiegészítvén azokat, amint két érett gránátalmával kezében kecsesen járja táncát – a műsorszám hangulata közelebb hozza gondolatban Örményföldet… A karnevál, a farsang a szabadság megélésének periódusa, az öröm és fesztelenség ideje minden népnél: bőség jellemzi még a válságos időkben is. (Az anyaországi, illetve diaszpóra örmények körében egyenesen a jó élet jelentésű paregentan/baregendan névvel illetik a farsangi napot – erről a szokásrendről később külön cikkben számolunk majd be.) Az örmény disznótoros farsangi napon sem volt ez másként – bőséges étkezést ígérő ételsor gondoskodott arról, hogy még véletlenül se maradjon étlen senki: a helyben megsütött sertésnyárs, saslik, khorovác, illetve szintén a közös munkával hurkába töltött édesmájas mellett még mazsolás-magos piláf, üvegben eltett örmény savanyított padlizsán, illetve szintén örményországi csípős paprikakrém is dukált az ünnepi asztalra, no, meg az elmaradhatatlan magyaros íz – hiszen magyar-örmények vagyunk! –, ami ezúttal egy nagyüstnyi bársonyosan pirosló sertéspörkölt volt. A falatozás ideje alatt kocsárit (minek alapja egy rituális örmény harci tánc a hozzá tartozó fellelkesítő dallamokkal, erős hegyi zene), valamint más örmény stílusú urbánus folklórt hallgathattak a jelenlévők – valamint élőzene is volt, ahol népszerű, sokak számára fiatalkorukat idéző magyar slágereket játszottak a muzsikusok. A látogatók közt fiatalok és idősebbek egyaránt voltak, a vendégség fluktuálódott, ám mindig voltak annyian, hogy a kis templomudvar zsúfolásig tele legyen – és akik a végéig maradtak, közös énekléssel zárták a jókedvű estet. Kis közösségünk új erdélyi örmény tagokkal gyarapodott, akiket a farsangi disznótor híre csábított ide – de külföldi vendégeink is voltak szép számmal, lengyelországi, brüsszeli örmények és ausztrál barátaik.
Örmény templomok – A Világosító Szent Gergely székesegyház, Jereván
A Világosító Szent Gergely székesegyház, más néven Jereváni székesegyház, az Örmény apostoli egyház legnagyobb székesegyháza. A Kentron körzet legnagyobb vallási épülete Jerevánban, Örményország fővárosában, és az egyik legnagyobb vallási épület a Dél-Kaukázusban a Tbiliszi Szentháromság-székesegyházon (néven Szameba székesegyház) kívül. A szomszédos Andranik tábornok metróállomás Jereván számos területéről látható. A székesegyházat I. Vazgen egyetemes püspök kezdeményezésére építették. Építése 1997. április 7-én kezdődött a katolikusok földi áldási szolgálatával (Karekin I.) A templomegyüttest Stepan Kurkchyan építész tervezte, az építkezés 2001-ben fejeződött be. A székesegyház felszentelésére 2001. szeptember 23-án került sor, az örmény államvallás, a kereszténység kikiáltásának 1700. évfordulója alkalmából. A székesegyházban található emlékek Világosító Szent Gergely és szent maradványai, amelyeket Nápolyból, Olaszországból vittek oda. Röviddel a székesegyház felszentelése után, Szent II. János Pál pápa látogatást tett a székesegyházban. Építészet A hatalmas katedrális három templomból álló komplexum: az 1700 férőhelyes székesegyház (főtemplom), a Szent kápolnák (Tiridates), valamint a király és szent Ashkhen királynő szentélye (mindkettő 150 férőhellyel). Ez a két királyi személy volt Szent Gergely segítője Örményország kereszténnyé történő átalakításában. A harangláb torony (amely több mint 30 boltívből áll) és az udvar a székesegyház bejáratánál található. A főtemplom alsó emeletén fogadásokat tartanak és itt végzik a templommal kapcsolatos tevékenységeket is. A komplexum teljes területe 3822 négyzetméter, míg a székesegyház magassága a talajtól a kereszt tetejéig 54 méter. A komplexum főtemplomát Richard Alexander Manoogian és Louise Manoogian Simone emelték, elhunyt apjuk, az AGBU-elnök, filantróp, vállalkozó, és anyjuk, Marie Manoogian emlékére. A komplexum két kápolnájának építése Nazar és Artemis Nazarian, valamint Kevork és Linda Kevorkian adományából készült el, míg a haranglábat Eduardo Eurnekian adományából emelték. Világosító Szent Gergely székesegyház (örményül: Սուրբ Գրիգոր Լուսավորիչ մայր եկեղեցի, Surb Grigor Lusavorich mayr yekeghetsi)
Új sorozat indul – Azerbajdzsáni örmény templomok listája
A Szent Szűz templom vagy Szent Isten Anyja templom (örményül: Սուրբ Աստվածածին եկեղեցի, oroszul: Церковь Святой Богоматери, церковь Аствацацин, azerbajdzsániul: Surp Astvatsatsin Erməni Kilsəsi) egy Örmény apostoli templom volt a bakui Öreg városban (İçərişəhər). A XVIII. században épült de 1992-ben lebontották. A város déli oldalán állt a Leánytorony és a Neftchilar (Neftyanikov) sugárút között. Az akkori karavánszeráj (ma Mugam Club Baku, 1996-ig Zenemúzeum), a Barbara utca (ma Hagigat Rzayeva utca), a Həqiqət Rzayeva küçəsi) és a Nagy Minaret utca (ma Asaf Zeynally utca, Asəf Zeynallı küçəsi) környékén áll. Mivel az óvárosban Baku többi részéhez képest nem élt sok örmény, a templomnak nem volt nagy plébániája. Ezért, és mivel a nyilvántartásból is törölték, kevés információ maradt róla, és ezek közül sok állítás ellentmondásos. Tudósok szerint a templomot egy örmények által lakott épület közelében építették a Leánytorony alatt. Talán már Hamdallah Mustawfi Qazwini (1281–1344) is megemlített egy örmény templomot, és azt, hogy az, mint az Isten Szent Anyjának (Surp Astvatsatsin) szentelt templom 1799-ben épült a Baku erőd belsejében lévő Leánytorony lábánál, és az 1930-as években lebontották. A templom azonban a Hegyi-Karabah konfliktus kezdetén is állt még: a Szent Tádé és a Bertalan-székesegyház volt az Bakuban, amelyet valóban elpusztított Sztálin. A 19. század végén az örmény pap Markar Barkhudaryants megjegyezte, hogy a bakui örményeknek két kőtemploma volt: a nagyobbat a Világosító Szent Gergelyről nevezték el, a kisebbet pedig Surb Astvatsatsin (Isten Szent Anyja) néven. A Surb Astvatsatsint nagyon réginek írta le, amit az építkezés belső és külső formái is bizonyítanak. Thomas de Waal megemlíti, hogy az 1992-ben Bakuban dolgozó diplomata szerint a karabahi konfliktus csúcspontján a templom megsemmisült, és helyén a Szűztorony közelében üres telek van. Hovatartozás: Örmény apostoli egyházÁllapot: 1992-ben elpusztultElhelyezkedés: Baku, AzerbajdzsánÉpítészeti típus: CsarnoktemplomStílus: örményElkészült: 18. század
Megújult az Orlay utcai Örmény Katolikus Templom egyik épületrésze
XXI. Rafael Péter Minászján örmény katolikus pátriárka és Erdő Péter római katolikus bíboros szentelte meg és adta át az Orlay utcai Örmény Katolikus Templom felújított épületrészét. A Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség tetőterének felújítása és beépítése aMiniszterelnökség Hungary Helps Programja keretében 2018-ban elnyert támogatás, valamint Őboldogsága XXI. Rafael Péter Minászján, az örmény katolikusok kilikiai házának katolikosz-pátriárkája személyes támogatásának köszönhetően, Kruppa Gábor Ybl-díjas építész tervei alapján valósult meg. A átadóünnepségen a pátriárka kitüntette Zakariás Diránt, a lelkészség gondnokát, valamint Azbej Tristan államtitkárt valamint Kiss Bertalant, a miniszterelnökség külkapcsolati főosztályvezetőjét és Fülöp Ákos plébániai kormányzót. Képeink az épületszentelésen és az azt követő liturgián készültek. Őboldogsága XXI. Rafael Péter Minaszján az ünnepséget megelőzően kitüntetést adott át a Karmelita Kolostorban Orbán Viktor miniszterelnöknek, a világ keresztényeinek és keresztény értékeinek védelmében kifejtett tevékenységéért. Az Országgyűlés Örmény Nemzetiségi Szószólói Kabinet hozzájárulásával. Fotók: Diramerján Artin
Baku örmény katonák holttestét adta át Jerevánnak
Azerbajdzsán az örmény határon szeptember 12-14-én történt összecsapásokban elesett 95 örmény katona holttestét adta át Jerevánnak – jelentette a hadifoglyokkal, túszokkal és eltűntekkel foglalkozó állami bizottság kedden. A tájékoztatás szerint folytatódik az örmény katonák holttestének keresése az Azerbajdzsán által ellenőrzött területeken. A kutatásban részt vesznek a katonai ügyészség képviselői is. Zajlik a holttestek hazaszállítására irányuló humanitárius kezdeményezés is. Baku szeptember 17-én 32 katona maradványait adta át az örmény félnek. Azerbajdzsán eddig így összesen 127 holttestet adott át Örményországnak a határon történt eszkaláció óta. Örményország és Azerbajdzsán évtizedek óta viszályban áll egymással a hegyi-karabahi enklávé miatt, amely örmény többségű, de a Szovjetunió idején Azerbajdzsánhoz tartozott. Örményország segítségével a helyi örmények a 90-es évek elején véres háborúban Hegyi-Karabah egészét, sőt a környező területeket is ellenőrzésük alá vonták. A több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én lángolt fel újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított az örmények ellenőrizte enklávé és a környező területek visszafoglalására. Hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet a felek 2020. november 9-én, orosz közvetítéssel fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben továbbra is rendszeresek az összetűzések. Azerbajdzsán a múlt héten örmény provokációra hivatkozva támadást indított Örményország ellen. Megfigyelők szerint azt igyekszik kihasználni, hogy a fegyverszüneti vonalon békefenntartókat állomásoztató Oroszország erejét leköti az ukrajnai háború. Jereváni források szerint a harcok kiújulása most nem Hegyi-Karabahra, hanem örményországi területekre összpontosult. Az örmény hadsereg közlése szerint az azerbajdzsáni erők mintegy 7,5 kilométerre hatoltak be Örményország területére.
Megjelent az ANI Örmény Magazin 3. számának nyomtatott verziója
Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy megjelent az ANI Örmény Magazin harmadik száma, melyben számos érdekes interjút és beszámolót olvashatnak. A magazin digitális verziója jelen oldalon érhető el és olvasható, valamint PDF formában letölthető.
Nagy sikerrel zárultak Maroshévízen a tizedik Művelődési Magyar Napok
Testvértelepülésekkel ünnepelték Maroshévízen a tizedik Művelődési Magyar Napokat szeptember 9–11. között. Az esemény keretében tartották a 15. Dr. Urmánczy Nándor emléknapot is. A rendezvények támogatója többek között a Fővárosi Örmény Önkormányzat volt. Színes programsorozattal várta az érdeklődőket a Maroshévízi Művelődési Magyar Napokra a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület és a maroshévízi RMDSZ. Az általuk szervezett esemény szeptember 9-e, pénteken délután kezdődött a meghívottak és testvértelepülések képviselőinek fogadásával. A delegációk 9-én délelőtt ellátogattak a Gordon tetőn levő Jézus Szíve kilátóhoz, majd gyergyószéki színészek, zenészek és alkotók mutatták be este 7 órától a Szent Anna-tó legendáját a maroshévízi művelődési házban – tájékoztatott Czirják Károly, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke. A Fővárosi Örmény Önkormányzat nevében Dr. Székely András Bertalan elnökhelyettes helyezte el a megemlékezés koszorúját az Urmánczy-család sírboltján Szombaton tartották a 15. Dr. Urmánczy Nándor Emléknapot, amit a László Áron atya által bemutatott igeliturgiával kezdtek a katolikus templomban, majd ifj. Molnár Árpád orgonakoncertjének tapsolhattak a jelenlevők. Ezt követően megkoszorúzták az Urmánczy-család sírboltját. Magyarország Bukaresti Nagykövetsége részéről Dr. Sáska Zoltán Attila, Budapest XV. kerület Önkormányzata részéről: Bodó Miklós és Szilvágyi László képviselők, Marcali Város Önkormányzata részéről Pápainé dr Káplár Orsolya Csilla aljegyző Monostori Szilveszter könyvtárigazgató és Bereczk Balázs alpolgármester, a Nemzetstratégiai Kutatóintézettől Fráter Olivér, Galgahévíz Önkormányzata részéről Vanó András polgármester, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület részéről Szaka Zsolt elnök és Forgó Ferenc, Bende Sándor Országgyűlési képviselő, a Hargita Megyei Tanács részéről Barti Tihamér alelnök, a Romániai Örmények Szövetsége – Nagybányai szervezete részéről Gădălean Sorin elnök úr, a Kemény János Elméleti Líceum részéről Deme Gabriella igazgatónő, Bodor Attila helyi RMDSz elnök és alpolgármester, valamint Szabó Kálmán helyi önkormányzati tanácsos, a maroshévízi Erdélyi Magyar Szövetség részéről Bajkó Zsigmond és a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület részéről Czirják Károly és Farkas Aladár is koszorút helyeztek el. A Fővárosi Örmény Önkormányzat nevében Dr. Székely András Bertalan elnökhelyettes – Urmánczy Júlia dédunokája – helyezte el a megemlékezés koszorúját. Átadták az Urmánczy Nándor-díjat is, amelyet idén Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium ötletgazdája kapott A himnuszok elhangzása után a Közösségi Házban folytatódott az ünnepség. Elsőként Czirják Károly megkérte a jelenlevőket, hogy egy perces csenddel emlékezzenek meg a marcali-i Monostori Lászlóról, aki közel 4 hónapja távozott az élők soraiból. Neki volt köszönhető a két település közötti testvérvárosi kapcsolat és több mind 20 éven át kapcsolattartója volt a két településnek. Átadták az Urmánczy Nándor-díjat is, amit olyan személyiségek kapnak évente, akik a magyarságért, a városért, illetve Urmánczy Nándor munkásságának megismertetéséért, tovább éltetéséért tevékenykednek. Idén Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium ötletgazdája kapta az elismerést. Ezt követően a művelődési ház adott otthont a könyvbemutatóknak, filmvetítésnek, és Bajkó Ramóna Regina festménykiállításának. Az eseménysorozat vasárnap az Urmánczy strand udvarán főzőversennyel zárult Az eseménysorozat vasárnap az Urmánczy strand udvarán főzőversennyel zárult: 7 üstben főztek finomabbnál finomabb ételeket, volt krumpligulyás, babgulyás, borsos tokány és több mind 450 töltött káposzta. Fellépett a Gyergyóremetei fúvószenekar is, valamint a helyi RMDSz-nek köszönhetően szabadtéri fotókiállítást is megtekinthették az érdeklődők. Az esemény szervezői a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület és a helyi RMDSz volt. Támogatók pedig a Fővárosi Örmény Önkormányzat, Hargita Megye Tanácsa, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művelődési Központ, a Sport Bár, és a Positive Transylvania voltak. forrás/fotók: hargitanépe/maroshévíz infofotók: Dr. Székely András Bertalan
Az EU üdvözli az Örményország és Azerbajdzsán közötti fegyverszünetről szóló megállapodást
Az Európai Unió üdvözli az Örményország és Azerbajdzsán közötti fegyverszünetről szóló megállapodást, és biztatónak tartja annak tiszteletben tartásáról szóló jelentéseket – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője csütörtökön. Az uniós külügyi szolgálat arra reagált, hogy szerda este megállapodás született a fegyverszünetről Azerbajdzsán és Örményország között, miután hétfő éjjel harcok törtek ki a két ország határán. Azerbajdzsán részéről nem erősítették meg, hogy létrejött volna fegyverszünet. „Felszólítjuk a feleket, hogy ragaszkodjanak a fegyverszüneti megállapodás végrehajtásához, és hangolják össze humanitárius lépéseket, köztük a katonák holttesteinek átadását” – fogalmaztak. A tájékoztatás szerint Toivo Klaar, a dél-kaukázusi és a grúziai válságért felelős különleges uniós megbízott Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének megbízásából szerdán Bakuban, csütörtökön pedig Jerevánban folytat konzultációt. Az EU továbbra is részt vesz az Örményország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok rendezését célzó folyamatban, többek között Charles Michel, az Európai Tanács elnökének közbejárásán keresztül – tették hozzá. Az azeri-örmény határon hétfő éjjel törtek ki harcok, amelyek kedd reggel is folytatódtak. Az örmény védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az azeri fél egyebek között ágyúval lőtte az örmény oldalon lévő katonai és polgári infrastruktúrát Vardenisz, Szotk, Gorisz és Kapan térségében. A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020 őszén éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Noha a felek 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek a konfliktusok. Forrás: MTI
Örmény Művészeti Fesztivál az emlékezés jegyében
A XII. Örmény Művészeti Fesztivál három napja alatt számos kulturális, gasztronómiai és szórakoztató programot kínáltak az érdeklődőknek Gergyószentmiklóson. Pénteken délelőtt gazdasági konferencián igyekeztek erősíteni az örmény és gyergyói turisztikai és gazdasági kapcsolatokat, majd délután a hivatalos megnyitón Molnár Árpád szólaltatta meg a 121 éves orgonát az örmény katolikus templomban, különleges zenei élményt nyújtva a résztvevőknek. Sergey Minasyan, Örményország nagykövete évek óta visszatérő vendége a fesztiválnak, és beszédében kifejezte örömét, hogy a rendezvénynek fontos középpontja a vallás. Dr. Lőrincz Aranka, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja kihangsúlyozta, hogy példaértékű, ahogyan az örmények szolgálták a közösséget, amely befogadta őket, és vérüket, verítéküket adták őszinte szívvel és lélekkel. Csergő Tibor András, Gyergyószentmiklós polgármestere elmondta, az örmény katolikus templom a befogadás, elfogadás, alkalmazkodás jelképe, és ezen a helyen még inkább érződik egy fontos erény, az egyetértés. Czetz János honvédtábornok születésének 200. évfordulóján Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmény Szövetség elnöke kiemelte: „Czetz János jó cél köré építette életét… Argentínában is megmutatkozott erkölcsi nagysága és példakép lehet bárki számára, hiszen bárhol járt, közösséget épített. Az örmény származású, Gidófalván született szabadságharcosról Dr. Kálmán Attila emlékezett meg, felidézve élete legfontosabb mozzanatait, hogyan lett mindössze 27 évesen az 1848-49-es szabadságharc legfiatalabb honvédtábornoka, majd hogyan lett új választott hazája Argentína, ahonnan visszavágyott az erdélyi hegyek közé. Czetz János első erdélyi köztéri szobrát 2019-ban avatták fel Gyergyószentmiklóson, az örmény katolikus templom kertjében, ahol koszorúkat helyezve el emlékeztek meg a hősről. A fesztivál második napja a gasztronómia jegyében zajlott, megnyílt a vásártér, ahol kézműves termékeket is lehetett kapni, a múzeum kertjében pedig több üstben főtt az örmények levese, az ángádzsábour. Az Örmény Közösségi Ház előtti téren bemutatták, hogyan készül ennek az ételnek a két legfontosabb hozzávalója, az ángádzsábour tészta, valamint a churut. A rendezvényen kiállítások, játékok, városnéző és történelmi bemutatók, esti zenei programok várták a kikapcsolódni vágyókat. Forrás: Székelyhon.ro, Barabás Orsolya, fotók: Festivalul Artei Armenesti – Örmény Művészeti Fesztivál
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át dr. Székely András Bertalan, önkormányzatunk elnökhelyettese
Novák Katalin köztársasági elnök megbízásából Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a nemzeti ünnep alkalmából állami kitüntetéseket adott át pénteken Budapesten a Károlyi–Csekonics-palotában. A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült dr. Székely András Bertalan művelődésszociológus, kisebbségkutató, nyugalmazott minisztériumi főtanácsadó a Kárpát-medence népeinek és nemzetiségeinek együttélését segítő kultúr- és kapcsolattörténeti kutatásai, illetve ismeretterjesztő és oktatói tevékenysége elismeréseként. Dr. Székely András Bertalan 2019 óta a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnökhelyettese. Önéletrajzában így vall: „Anyai ágról római katolikus, dél-magyarországi magyar és olasz felmenőkkel rendelkezem. A magyarörmény gyökerű báró dr. Urmánczy Nándor politikus, író családjához is tartozom. Apai ágról aranyosszéki unitárius és udvarhelyi református székely őseimre lehetek büszke. Közép-európai jártasságom, a határon túli magyar és valamennyi hazai nemzetiség ügyeiben való elkötelezettségem okán elég erőt érzek magamban ahhoz, hogy – amit kormánytisztviselőként nem tehettem meg – tevőlegesen bekapcsolódjam a nemzetiségi önkormányzati munkába. Családi kötődésem okán is egyértelmű, hogy a felhalmozott szakmai tapasztalataimat, szervezőkészségemet és kapcsolatrendszeremet az erdélyi örmény gyökerű csapat javára kell, hogy kamatoztassam.” A Magyar Érdemrend lovagkeresztje a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetésnek, a Magyar Érdemrendnek az osztálya. A Magyar Érdemrend fehér zománcozású görög kereszt.
Tragikus baleset történt az örmény fővárosban
Már öt halottja van az örmény főváros, Jereván egyik bevásárlóközpontjában történt robbanásnak, amelyben mintegy hatvan ember megsérült vasárnap. A robbanás átszakította a központ egyik raktárépületének tetejét, a létesítmény más részei összeomlottak, több tucat ember megsérült. A hatóságok hétfői beszámolója szerint mintegy 25 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván. A mentők úgy vélik, még lehetnek emberek a romok alatt. A robbanás miatt több épület megrongálódott. A tűz keltette füstfelhő belepte a levegőt a főváros felett, a környékbeli járművekre por és törmelék rakódott. A tűzoltók vasárnap kora este is küzdöttek még a lángokkal. A helyszín a városközponton kívül található – mondta a dpa német hírügynökségnek egy helyi riporter. Hozzátette, hogy a robbanást valószínűleg a nem megfelelően tárolt tűzijátékok okozták. A dél-kaukázusi Örményország a világ egyik legszegényebb országa. Gyakori a biztonsági előírások megsértése. A történtekkel párhuzamosan bombariadó volt a jereváni metróban, a közlekedési vállalat minden állomásán elkezdték kimenekíteni az utasokat és a személyzetet – közölte vasárnap újságírókkal Tatyevik Hacsatrján, a metróvállalat főtitkára. forrás: DPA
Híres magyar örmények: Agárdy Gábor színművész
Agárdy Gábor (született Arklián Gábor, örményül: Գաբրիել Արկալիյան Gabriel Arkaliján (Szeged, 1922. augusztus 2. – Budapest, 2006. január 19.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész. Ikon- és portréfestő. Örmény családból származott, nagyapja az örmény népirtás egyik szenvedő áldozata volt, apját pedig menekülés közben valaki beemelte egy szekérbe, így menekült meg a török mészárlás elől. 1937-től 1941-ig a Szegedi Városi Színház, 1942 és 1952 között a Miskolci Nemzeti Színház, majd 1955-ig a Budapesti Operettszínház, később a budapesti Petőfi Színház, végül 1964-től 1985-ig a Nemzeti Színház tagja volt, amely 1989-ben örökös tagjának választotta. Ikonfestőként is ismert volt, négy kiállítással lépett közönség elé. Munkái többek között megtalálhatók a Pannonhalmi Apátságban és a Vatikánban is. Hogy honnan kapta a tehetséget a festéshez, arra így emlékezik: „Egy szófiai filmforgatáson a hirtelen jött jégeső miatt egy templomban kerestem menedéket. Az ott látottak megváltoztatták az életemet. Egyszer azt kérdezte tőlem egy püspök, mit gondolsz, miért esett éppen akkor a jég? Hát azért, hogy bemenj a templomba! Valóban a Teremtő akarata volt ez; kaptam egy jelet: foglalkoznom kell az ikonokkal”. Agárdy 2005 szeptemberében került kórházba egy színpadi baleset következtében kialakult szövődmény miatt, ahonnan már nem térhetett haza. Hosszan tartó betegség után, 2006. január 19-én, 83 éves korában érte a halál. Így írt önmagáról: Játszom, mióta csak megvagyok… Szegeden lakott a családunk, s én nem lehettem több hat-nyolc évesnél, amikor betoppant egy szomszéd, a szegedi színház tagja, mondván, hogy gyermekszínészt keresnek. Így kezdődött, s a szegedi színháznál eltöltött évek után, immár nem gyermek, hanem ifjú színészként több mint egy évtizeden át vándor társulatokkal jártam az országot. Általában három hónapot töltöttünk egy városban. Kisebb helységekben még annyit sem, s játszottunk klasszikust, modernet, prózát, operettet, mindent. Nincs olyan vidéke Magyarországnak, ahol meg ne fordultam volna…”
Sorozatunk harmadik része: Hollósy Simon festőművész
Gertenyesi Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857. február 2. – Técső, 1918. május 8.) örmény születésű magyar festő, iskolaalapító. Születési neve: Korbuly, az örmény Choriban család leszármazottja. Apja id. Hollósy Simon (1810–1879) kereskedő volt, aki 1848 után változtatta Korbulyról Hollósyra a nevét. Budapesten a Mintarajziskolában, majd Münchenben Gabl és O. Seitz mellett tanult, s 1885-ben tűnt fel Tengerihántás c. képével. Iskolateremtő festő lett, a müncheni akadémikus stílussal szemben 1886-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az újat akaró fiatal festők. 1894-ben egy fél éven keresztül Csontváry Kosztka Tivadar is nála tanulta a festőművészetet. Rudnay Gyula is tanítványa volt mind Münchenben, mind Nagybányán. 1896-ban Hollósy Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Iványi-Grünwald Bélával megalapította a nagybányai művésztelepet, s a továbbiakban a nyarakat ott töltötte müncheni iskolájával. Tanítói működése felemésztette ereje javát, a müncheni, a nagybányai iskolában is ő volt a mester. Nagybányát 1902-ben hagyta ott, az ottani érzékeny művészlelkekkel nézeteltérése támadt, ő maga is érzékeny, nehéz természetű művész volt. Örmény alkatára és vérmérsékletére utalnak több ízben is pályatársai. Ferenczy Valér: „Erős, magas, vállas alak; szép örmény fej, nem is annyira szép, mint érdekes; egzotikus kalóztípus, nagy sötét, dülledt szem, markáns orr, szénfekete, rendetlenül arcába lógó haj.” (A régi Nagybányáról. Nyugat, 1931. 301-307) Réti István: „Kékesfekete, hullámos, dús haját homlokába fésülve hordta, s ebből az éj sötét keretből élesen vált ki sápadt, egyszínű arcbőre, amelyre pirosságot nem festett soha a nap, sem a bor, sem az indulat. A haragtól még csak sápadtabb lett. Rendes arckifejezése szomorkás volt. Óriási szeme gömbje kissé bandzsalítva nézett, és hogyha mosolygott, nedves fényben csillogott.” (A nagybányai művésztelep. I.m. 66.) 1903-tól nyaranként nem Nagybányára, hanem Fonyódra, Vajdahunyadra, majd rövid megszakításokkal Técsőre vitte müncheni iskolájának növendékeit. Relatíve kevés saját alkotása van, életképeket festett parasztokról, cigányokról, katonákról, ihlette a megművelt föld, a hazai táj és hazánk nagy történelmi eseményei. Hollósy nagybányai tevékenysége és a nagybányai művésztelep zárt fellépése nagyban hozzájárult a müncheni naturalista és a párizsi plein air stíluson belül és ahhoz képest egy bensőségesebb, lírai, tájhoz kötött realisztikus művészeti stílus kialakításához és annak elfogadtatásához a budapesti közönség körében. 1902 után főleg Münchenben és Técsőn tanított és festett, végül már csak Técsőn, itt érte a halál 1918-ban. Szülővárosában, a máramarosszigeti katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. Forrás: Wikipédia
Sorozatunk második része: híres örmény tudósok és felfedezők
Tudta-e, hogy – többek között – a színes televízió, az orvosi ultrahangkészülék, az első holdjáró, a bankautomata, a katonai repülőgép-szimulátor feltalálása, a plasztikai sebészet megteremtése, az első sikeres klónozás, mind-mind örmény tudósok nevéhez köthető? Nagy Attila, a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület alelnöke vetített képes előadás keretében mutatta be azon örmény tudósok és feltalálók munkásságát, illetve a hozzájuk köthető találmányokat, amelyek világszintű áttörést hoztak a különböző tudományágakon belül, és ezzel – közvetve vagy közvetlenül – mindenki életét megváltoztatták. Sokról közülük nem is köztudott örmény származásuk, hiszen a Szovjetunióban éltek és tevékenykedtek, így a közvélemény szovjeteknek, oroszoknak tartja őket, holott nem azok voltak. A Híres örmény tudósok és feltalálók című előadást Nagy Attila kutató állította össze. Huszadik századi örményekről lesz szó, és olyan felfedezésekről is, amelyeket más nevéhez kötöttek. Az alábbiakban olvashatók a nevek és felfedezéseik: Hovhannes Adamian: mérnök, több mint húsz találmány megalkotója. Az 1928-ban Londonban bemutatott első színes televízió atyja, aki háromspektrumú elvet dolgozott ki az NBC számára. – Steve Jobs, aki ugyan nem volt örmény, de örmény szülők adoptálták és nevelték fel. Viktor Hambardzumyan: róla is úgy tudjuk, hogy szovjet volt, ő az elméleti asztrofizika letéteményese, egy kisbolygót is elneveztek róla. Ivan Knunyants: több mint kétszáz olyan találmány köthető a nevéhez, amit a szovjet ipar felhasznált. Luther George Simjan: a bankautomata, az orvosi ultrahangkészülék, a katonai repülőgép-szimulátor feltalálója, illetve rengeteg további találmány atyja. Giacomo Luigi Ciamician: kilencszeres Nobel-díj-jelölt, a napelemes rendszerek feltalálója. Ave Tevanian: Steve Jobs mellett az Apple frontembere. Varazdat Kazanjan: szájsebész, a modern plasztikai sebészet megteremtője, a rekonstrukciós sebészet atyja. Alenush Terian: a modern iráni asztronómia „mamája”, Teheránban az első nő fizikaprofesszor. Paris Herouni: a világ legbonyolultabb rádióteleszkópjának megépítője. Lev Atamanov: a szovjet rajzfilmek atyja, animációs művész, a szovjet szféra Walt Disney-je (Walt Disney-vel is ismerték egymást). Abraham Alikhanov: 1949-ben az első szovjet atomreaktor tervezője. Roger Altounyan: asztmakutató, a nyákoldó feltalálója. Boris Ananyev: az antropológiai pszichológia megalapítója. Apkar Apkarian: az agy mágneses rezonanciahullámainak egyik első kutatója. Iosif Atabekov: a növényi vírusok DNS-ét és RNS-ét tanulmányozta. A marosvásárhelyi orvosi egyetemen annak idején Vendég Vince professzor azt állította, hogy kutatásai szerint növényi vírusok okozzák a rákot. Senki nem hitt neki, de ma már tudjuk, hogy igaza volt, ezek a vírusok okozhatnak rákot. Hasonló eredményekért kutatott Atabekov is. George Aghajanian: a neurofarmakológia egyik úttörője, az LSD mechanizmusának felfedezője. Hagop Akiskal: a bipoláris elmezavarok egyik első, világhírű kutatója. A bipoláris elmezavar nem elmebetegség, és csak nagyon okos emberekre jellemző – Illyés Gyulára vagy Goethe-re például. Boris Babajan: az első szovjet szuperszámítógép atyja. James Bagian: NASA-űrhajós. John Najarian: sebész, a szervátültetés egyik úttörője. Alexander Khemurzian: az első holdjáró megépítője, a szovjet űrutazási program egyik felelőse. Raymond Vahan Damadian: a mágneses rezonanciavizsgáló gép (MRI) feltalálója. Levon Chailakhyan: a világ első, sikeres klónozását végezte el a Masha nevű egéren, tíz évvel előzte meg a híres Dollyt. Robert Nalbandyan: a szabadgyökök egyik első kutatója. A Mikoyan család: a MIG-ek tervezői. S. R. Vartoukian: a nem kultiválható baktériumok világhírű tudósa. Zaven Khachaturyan: az Alzheimer-kór első kutatója.
Drágultak az ingatlanok Örményországban az orosz menekültáradat miatt
Ugrásszerűen megnőttek az örményországi ingatlanárak az ukrajnai háború kezdete óta. Oroszok százezrei menekültek el hazájukból, és Jereván az egyik legkedveltebb célpontjuk. Az egyik jereváni ingatlanos cég vezetője, Vage Daniyelian közlése szerint március óta sok az orosz, ukrán és fehérorosz ügyfél, aki lakást bérel, a legtöbben Oroszországból érkeztek. Emiatt az árak elkezdtek nőni. A bérleti díjak jelenleg 30-40 százalékkal magasabbak, mint korábban. A drágulás ellenére jelenleg elég nehéz kiadó lakást találni az örmény főváros központjában a nagy számú betelepülő miatt. „Három hónappal ezelőtt 600 dollárért még szép garzont tudtam volna bérelni a belvárosban. Most egy ugyanolyan már a duplájába kerül” – mondja egy fiatal örmény nő. A helyiek más szempontból is rosszul járnak. A nagy kereslet miatt sok lakástulajdonos felmondja a szerződést a meglévő bérlőjével, hogy drágábban adja ki másnak az ingatlanát. Forrás: Areg Balayan
Híres örmények – csíkmegyei Csiky Gergely – örmény nevén Vartan Csikijáncz (1842-1891)
A magyarörmény származású Csiky Gergely rövid élete nem nélkülözte a drámai, életmód és életforma váltó fordulatokat. Arad mellett született, apja orvos volt, ő a papi hivatást választotta. A gimnáziumot Aradon végezte, már itt kitűnt tehetségével, különösen pedig az irodalom és költészet iránti előszeretetével. Első versét még elsőéves gimnazistaként, nyolcéves korában írta anyjához. Ezt követően Marosi Gyula név alatt küldött írásokat újságokba, ezek francia és angol elbeszélések műfordításai. A Napkelet már 1858-ban saját nevével közölt tőle verset. 8. osztályos tanulóként 12 költeménye jelent meg az ifjúság által szerkesztett Zsenge Mutatványokban. A magyar irodalmon kívül a római és görög klasszikusokat is tanulmányozta.1859-ben a Csanád egyházmegye temesvári szemináriumába lépett, ahonnan két év után a pesti központi papnevelőbe küldték. Ifjú papnövendékként még közelebb került az irodalomhoz, és a teológiai tudományok mellett már a drámaírással is próbálkozott. A szemináriumi magyar egyházi irodalmi iskola lelkes munkatársa, később elnöke volt. A növendékpapság Munkálatai-ban jelent meg tollából Nagy Szent Atanáz és Csajághy Sándor életrajza. A teológiai tanfolyam elvégzését követően püspöki rendelettel Temesvárra hívták, ahol 1864 végén pár hónapon át a püspöki hivatalban dolgozott iktatóként. Felszentelése után Bécsben tanult tovább, majd gimnáziumi tanár lett Temesvárott, 1870 közepén pedig az egyházjog és a történelem tanára lett az ottani papnevelőben, egészen 1878-ig. Temesvár az akkori dél-Magyarország egyik legjobban prosperáló, leghatározottabban polgárosuló városa volt, ahol a magyar, német, szerb, zsidó népesség jelentős kultúrát tudott teremteni.Alakuló egyházi karrierje mellett egyre nagyobb sikereket aratott színműveivel, akadémiai jutalmat kapott, pályázatokat nyert, színre kerülő darabjai mind nagyobb visszhangot keltettek. Öt hónapig Párizsban élt, ezalatt szinte minden estéjét színházban töltötte. Hazatérve tagjává választotta a Kisfaludy Társaság és az Akadémia: Ezután viharos körülmények között hagyta ott papi hívatását és megnősült. Ezekben az években – 1880-81- írta meg máig legjobbnak tartott és gyakran színpadra kerülő darabjait, a Proletárokat és a Cífra nyomorúságot. Munkatempója és munkabírása elképesztő, még életében tizennyolc kötetben jelentették meg drámáit, ám ha minden munkáját összegyűjtenék, azok talán száz kötetet is kitennének. Sorra írta a színműveket – Cecil házassága, Buborékok, A Somfay-család, Bozóti Mártha, Nagymama – zömmel társadalmi célzatú vígjátékait, amelyek egyszerre folytatói a Szigligeti-féle magyar hagyománynak és rokonai a korabeli francia „középfajú” műveknek, olykor az újromantikus dráma és a naturalista tézisdráma dramaturgiájára is építve. Több tucat színházi művet fordított, de nagyobb szakmunkákat is pl. Taine: Az angol irodalom története, regényeket és novelláskönyveket adott ki, színházi dramaturg, tankönyv szerző stb. A munka ölte meg – vélik kortársai. Drámái népszerűségének titka alighanem azok „társalgó” jellege, élénk dramaturgiája, ám mindenekelőtt az író kritikus, de megengedő liberalizmusa volt, amellyel a társadalmi és közéleti visszásságokat bemutatta, jól érzékelve, hogy milyen nagy történelmi változásokat kell kezelnie a politikának és a sajtónak. Pl. az ún. „dzsentri-kérdésként” leképeződő polgárosodási konfliktusokat. Két emlékezetes regénye a kilencvenes évek elején megjelent Az Atlasz-család és a Sisyphus munkája is ebben a témakörben mozgott – rokonságban Mikszáthtal és némely tekintetben Móricz előfutáraként. Mikszáth egyébként többször írt róla és beválogatta Az Atlasz-családot a Magyar Remekírók Képes Kiadása sorozatába. Első jelentős kritikusa maga Gyulai Pál volt. Vígjátékainak hatása tetten érhető a későbbiekben is, Bródy Sándor, Herczeg Ferenc, sőt Molnár Ferenc színpadi munkáinak bizonyos szerkezeti és cselekményalakító módszereiben. Örmény származását a kortársak számontartották. Az Arménia folyóirat több cikket szánt neki, sőt könyv is jelent meg családja eredetéről. (Éble Gábor: A szamosújvári Verzár-család, 1915.)
Életeket mentett az örmény búvárúszó
Shavarsh Karapetyan örmény-szovjet búvárúszó, aki karrierjét is feláldozva igazi szuperhősként húsz ember életét mentette meg. Az 1953-ban az örményországi Kirovakanban (ma Vanadzor) született és Jerevánban felnőtt Karapetyant édesapja kiskorától kezdve profi sportolónak szánta, a fiú azonban egészen kamaszkoráig hiába kereste a neki megfelelő sportágat: kezdetben a tornával próbálkozott, majd úszásra váltott, mígnem tizenhét évesen fel nem figyelt rá Liparit Almasakyan úszóedző, aki épp azon munkálkodott, hogy jelentős úszónemzetté tegye a kicsiny szovjet tagköztársaságot. Az ambiciózus sportvezető a robbanékony és kiemelkedő testi erővel rendelkező fiút a hagyományos úszásnemek helyett a búvárúszás felé terelte – döntése kiválónak bizonyult, Karapetyanból hamarosan a sportág legkiemelkedőbb ifjú tehetsége vált, aki a ’70-es évek első felében sorra döntötte meg a világcsúcsokat, és hozta el az Európa-bajnokságok aranyérmeit. 1976-ban azonban a szovjet sportvezetés – elsősorban politikai machinációk okán – váratlanul ejtette a Hannoverben rendezett első búvárúszás-világbajnokságra kiutazó keretből az ereje teljében lévő 23 éves sportolót, aki válaszként még keményebben kezdett edzeni, hogy bizonyíthassa, helye van a csapatban. 1976. szeptember 16-án este Karapetyan és öccse, a szintén búvárúszó Kamo a Jereváni-tó partján tartottak futóedzést, amikor váratlan zajra és hangos kiáltásokra lettek figyelmesek, majd döbbenten vették észre, hogy egy trolibusz lefordul a közeli hídról, és belehajt a vízbe. A fékhibás jármű 92 utasával a fedélzeten 25 méterre sodródott a hídtól, és 10 méter mélyre merült az erősen szennyezett vizű mesterséges tóba – Karapetyan a szerencsétlenséget látva egy pillanatig sem habozott, úgy döntött, búvártudását bevetve minden tőle telhetőt megtesz az utasok kiszabadításáért. Beugrott a vízbe, és gyorsan lemerült, majd a vaksötét mélyben megkereste a trolibuszt, és egy „karateütéssel” betörte a jármű egyik ablakát; az ablakon keresztül kiráncigálta a hozzá legközelebb eső utast, a felszínre úszott vele – ahol öccse várta a kimenekítetteket –, majd ismét lemerült, hogy újabb emberrel térhessen vissza. Összesen harminchatszor merült alá a jéghideg vízbe, és húsz-harminc utas életét mentette meg (egyeseknek saját erejükből is sikerült felszínre jutniuk, az utasok fele, negyvenhat fő élte túl a katasztrófát), mígnem a kimerültségtől eszméletlenül esett össze. A mentőakció során Karapetyan kétoldali tüdőgyulladást és vérmérgezést kapott – utóbbit az üveg betörésekor szenvedett lábsérülése miatt –, negyvenöt napig kórházban ápolták, felépülését követően azonban újra edzeni kezdett, és részt vett az 1977-es szovjet búvárúszó-bajnokságon, majd a következő évi, Magyarországon rendezett Európa-bajnokságon is. A tüdejét ért károsodás miatt azonban képtelen volt visszatérni korábbi formájához, néhány éven belül visszavonult az aktív sportolástól. Évekkel később másodszorra is hőssé vált A hőssé vált úszó története sokáig rejtve maradt a nyilvánosság elől, a szovjet sajtó ugyanis, amely szándékosan „megfeledkezett” a negatív, a rendszer hibáit leleplező hírekről, eltussolta a trolikatasztrófa ügyét – csak hat évvel később derült ki Karapetyan hőstette, amikor a Komszomolszkaja Pravda egyik szenzációra éhes újságíróra megfülelte az esetet, és interjút készített az egykori sportolóval. A riport óriási érdeklődést váltott ki, igazi sztárrá, népi hőssé tette Karapetyant, rajongók ezrei küldtek neki leveleket, a moszkvai pártvezetés pedig két jelentős kitüntetéssel is honorálta helytállását. A történet itt még nem ért véget, hősünk ugyanis három évvel később éppen a jereváni örmény-szovjet sportcentrum mellett sétált, amikor észrevette, hogy az épület lángokban áll: ismét habozás nélkül embertársai segítségére sietett, berohant és segített kijutni a bent rekedteknek. Eszméletlenül, súlyos égési sérülésekkel és füstmérgezéssel szállították kórházba, de ezúttal is túlélte a merész hőstettet – kétszeres helytállásáért később az UNESCO is kitüntette, aszteroidát neveztek el róla, a 2014-es Szocsiban rendezett téli olimpia alkalmával pedig Moszkvától a közeli Krasznovorszk városáig vihette az olimpiai lángot, melyről úgy nyilatkozott, mind Oroszország, mind Örményország fiaként megtiszteltetésnek tekinti. Forrás: D. Prants/TASS
200 éve született Czetz János – A szabadságharc legfiatalabb tábornokára emlékeztek Székelyföldön
A gidófalvi ünnepség kiemelkedő eseménye volt a Demeter István székelyudvarhelyi szobrászművész által készített Czetz János-mellszobor leleplezése, amely a honvéd tábornok nevét viselő iskola udvarát ékesíti. A szobor a Fővárosi Örmény Önkormányzat támogatásával valósult meg, tisztelegve ezzel is a székely-örmény Czetz János előtt. https://midio.hu/200-eve-szuletett-czetz-janos-a-szabadsagharc-legfiatalabb-tabornokara-emlekeztek-szekelyfoldon/?fbclid=IwAR3W6DEh4ASSxBI15qnDzoNRwcXw7859ekEUlZvv_cjUDcLaY0o3TuT2eKQ
Régvolt örmények nyomában – séta a Belvárosban
A Fővárosi Örmény Önkormányzat ismét megrendezi népszerű programját június 4-e szombaton, 11 órától! Ez a séta nem pusztán az első örmény diaszpóra asszimilálódó, társadalmilag felemelkedő, híres (magyar)örményeiről szól, de az újonnan betelepülő örmény menekülőkről is, akik az örmény genocídium elől (valamint az azt már a századvégtől megelőző örményellenes pogromok elől) menekülve érkeztek többnyire Budapestre. Ebben a sétában már megmutatkoznak a második diaszpóra kezdeteinek helyszínei is – a feltörekvő magyar-örmény értelmiségiek, nemesek mellett a betelepülő szőnyegkészítő, szőnyegkereskedő örmények közösségéről, tevékenységeikről, működésükről lesz szó legfőképpen, helyszínekhez kötötten. A találkozó június 4-én, szombaton 11 órakor lesz a Károlyi-kertben, a szökőkútnál (bejárat a Magyar utca-Ferenczy István utca vagy a Magyar utca Henszlmann Imre utca sarkán). A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni az elnok@fovarosiormeny.hu címen lehet.
Az örmény genocídiumra emlékezünk
A Fővárosi Örmény Önkormányzat szeretettel várja a közösség minden tagját az örmény-görög estre, amelyen a mindkét népet érintő, török népirtásra emlékezünk közösen. Görög és az örmény vendégeink nagyszabású, professzionális koncertet hallhatnak és láthatnak, mindkét nép zenei kultúrája, hangszerei és dallamai is felcsendülnek élőben. Az eseményen az Amfiteatro társulatát üdvözölhetjük, végül pedig igazi görög és örmény vacsora zárja az estét. A megemlékezésen a részvétel ingyenes, ugyanakkor előzetes regisztráció szükséges, mind a görög, mind az örmény résztvevők részéről. Jelentkezni az elnok@fovarosiormeny.hu email-címen lehet.
Քարածխից մինչև համաշխարհային լաբորատորիա։ Ներկայացնում ենք կորոնավիրուսի դեմ պայքարի առանցքային գործիչները։
A Szénapadlásból lett a világot segítő labor: bemutatjuk a koronavírus elleni harc egyik kulcsfiguráját című cikk örmény fordítása. Նոգրադի փոքր գյուղը կարևոր վայր է դարձել գիտական աշխարհում։ Բժիշկ Նոյեմի Լուկաշը վերափոխել է իր նախապապերի տունը նախկին վագոնից և ածուխի ձեղնահարկը դեպի հետազոտական լաբորատորիա, որտեղ նա կարող է արտադրել եզակի ապրանք՝ կապված կորոնավիրուսային հետազոտությունների և նոր տեսակի պատվաստանյութերի որակի ապահովման հետ։ Երկար տարիներ նա և իր ընտանիքի բիզնեսը եղել են միակ արտադրությամբ զբաղվողները և համաշխարհային ներկրողը մոնոկլոնալ հակամարմինների, որոնք հայտնաբերել են երկշղթա ՌՆԹ(ԴՆԹ) – ում առկայությունը, որոնք ուղարկվել են աշխարհի շուրջ 50 երկրների հայտնի հետազոտական հաստատություններ: Արտադրության և բաշխման իրավունքները վաճառվել էին Հոլանդական կազմակերպության 2021 թվականի գարնանը։ Եզակի հնարավորություն։ Նա բացատրում է մոնոկլոնալ հակամարմինների սպիտակուցներ լինելը, որոնք ճանաչվում և կապվում են որոշակի մոլեկուլի հետ, հատկապես սպիտակուցը, որը կապվում է որոշակի ձևով։ Մեր հակամարմիններին հատուկ է այն, որ դրանք չեն ճանաչում սպիտակուցը որպես նուկլեինաթթվական կառույց ՌՆԹ (ԴՆԹ) -ում։ Որոշ երկշղթա ՌՆԹ-ներ առաջանում են վիրուսների բազմացման ժամանակ, երկար ժամանակ մեր հակամարմինները օգտագործվում էին միայն որպես վիրուսների հետազոտություն երկշղթա ՌՆԹ-ներում հայտնաբերման համար։ Պատվաստանյութը փոխանցում է տեղեկատվություն, որը կոդավորում է վիրուսային սպիտակուցները։ Պատվաստանյութերի նոր տեսակներից մեկը, այսպես կոչված (մատրիցային) ՌՆԹ պատվաստանյութերը, աշխատում են ներկայացնելով վիրուսային սպիտակուցներ, բայց այն ինֆորմացիան որը կոդավորվում է նրանց համար, օրինակ՝ (մատրիցային) ՌՆԹ, որից պատվաստված անհատից բջիջները արտադրում են վիրուսային սպտակուցները իրենց մեջ- բացատրում է բժիշկ Նոյեմի Լուկաշը։ Սա ճանաչվում է իմունային համակարգի կողմից, որպես նյարդային ջղերի պաշտպանիչ պատասխան։ ՌՆԹ-ների արտադրությունը նույնպես արտադրում է քիչ քանակով երկշղթա ՌՆԹ-ներ, որոնք պետք է հեռացվեն պատվաստանյութից կամ նրանք կարող են առաջացնել անցանկալի հակազդեցություններ։ Մեր հակամարմինները կարող են օգտագործվել նաև ՌՆԹ –ի պատվաստանյութի որակի ապահովման համար և հայտնաբերել հնարավոր վարակ երկշղթա ՌՆԹ-ում ։ COVID-ի դեպքում հակամարմիններ են օգտագործվել նաև՝ պարզելու, թե արդյոք դեղամիջոցի հայտաբերողը արգելակում է վիրուսի վերարտադրությունը -Մեր գեները կարող են ճանաչել ոչ միայն կորոնավիրուսը, բայց ցանկացած վիրուսի սկզբունքորեն վերարտադրություն, – ասաց նա։ Մենք կարող ենք հաղթել մեր վիրուսներին եթե մենք իմանանք և հասկանանք, թե ինչպես են նրանք աշխատում։ Օրինակ COVID-19 – ի դեպքում, նրանք թեստավորում էին, թե արդյոք որոշ դեղերի հայտնագործողներ արգելակում են վիրուսի վերարտադրությունը թե ոչ։ Ես նշեցի, որ ՌՆԹ – ի պատվաստանյութերի համար կարևորը այն է, որ նրանք չպարունակեն երկշղթա ՌՆԹ – ում։ Մեր հակամարմինները շատ զգայուն են պարզելու համար, թե ինչ քանակությամբ է այս վարակը առկա պատվաստանյութում: Ինչպե՞ս է ստեղծվում հակամարմինը։ -Մեր հակամարմինները արտադրվում են բջիջների կողմից, որոնք պահված են հեղուկ ազոտի մեջ -195C աստիճանում։ Երբ դրանք հանում ենք, նրանք, այսպես ասած, կենդանանում են, և սկսվում է արտադրական գործընթացը։ Մեր վերջնական վաճառվող արտադրանքը պատրաստվում է մոտ վեց շաբաթ և ավելի թանկ է, քան ոսկին: Դա սպիտակ փոշի է, որը մենք ավելի ենք փոքրացնում փոքր խողովակների մեջ։ Մինչ այժմ մեր տարեկան ամենամեծ շրջանառությունը կազմել է երկու գրամ։ Նույնիսկ ամենափոքր հակամարմնի փաթեթը բավական է բազմաթիվ փորձարկումների համար, որովհետև կախված մեթոդից դրա հայտնաբերումը ավելի քիչ է պահանջում, նեւյնիսկ հարյուր անգամ քիչ հակամարմին, քան գրամի միլիոներորդական մասը,- ասաց նա։ Ինչու՞ է լաբորատորիան հենց այս գյուղում։ –Ես համարում եմ դա իմ տունը,- ասաց նա,- և թոշակի անցնելուց հետո ինձ համար կարևոր էր ինչ-որ բան վերադարձնել համայնքին։ Ես ուզում եմ օրինակ ծառայել , որ մարդիկ չհեռանան ստանալու բարձրագույն կրթություն։ Եվ, ի դեպ, Նյուտոնի հայրենի քաղաքն այնտեղ է, որտեղ հայտնի խնձորն է ընկել նրա գլխին, այնպես որ, եթե չես հավատում ինձ, գնա Վուլսթորփ և իմացիր։ Հայկական ծագման մասին։ Բժիշկ Լուկաշ Նոյեմիի հայրական պապը բժիշկ Հովհաննես Եղիան է, որին հայրը փրկվել է Թուրքիայից 14 տարեկանում։ Նրա մասին պրոֆեսորը արտահայտվում է, «Նա շնորհալի էր, խոսում էր վեց լեզվով»։ Հունգարիայում իրավաբանություն էր սովորել, որպես իրավաբան հաստատվել էր Գյոդելյոյում և ընտանիք կազմել։ Նա նվիրյալ և նվիրյալ հայուհի էր, և հայկական հարցերին վերաբերող նրա գրքերից են՝ «Հայերի դերը Լոնդոնից մինչև Կալկաթա» (1921), «Հայաստանի ժողովուրդը» (1934), «Հայերը ազգի ծառայության մեջ» (1940 թ.), «Ընտրանիներ հայ գրականությունից», Մաս 1 (1942). Նրա որդիները՝ Երվանդը (Բժիշկ Կարոլի Տարյան Երվանդ) և Զավենը (Բժիշկ Յանոս Լուկաշ Զավեն, գրչանունը՝ Բոր Ամբրուս) ապրեցին մինչև չափահաս տարիքը։ Նրա թոռներն են՝ Թամաշ Տարյան Արախելը, Բալաշ Տարյան Մեչիտարը, Նոյեմի Լուկաշ Պարանսեմը, Գերգելի Լուկաշ Եղիան և Լաուրա Լուկաշ Թագուհին։ Բժիշկ Նոյեմի Լուկաշն ասել է. «Ցավոք սրտի, ես անձնական հիշողություններ չունեմ իմ հայ նախնիների մասին, քանի որ պապս մահացել է իմ ծնվելուց մի քանի ամիս առաջ: Այնուամենայնիվ, դժվար իրավիճակներում ես ուժ էի առնում այն գիտելիքից, որով նա կարողացել է կանգնել իր սեփական ոտքերի վրա և մանուկ հասակում ստեղծել է կյանք, որպես փախստական, այնպես որ ես կարող եմ դա նույնպես իմանալ: Հարցին, թե ինչպես է, իր կարծիքով, այսօր վերաբերվում հայերին Հունգարիայում, և արդյո՞ք նրանք, ովքեր, ինչպես նա, որպես հունգարացիներ, շատ բան են դրել սեղանին, արժանանում են բավարար հարգանքի՝ բժշկուհին պատասխանեց՝ ընդհանուր առմամբ դրական և համակրելի: Չեմ կարծում, որ հայ լինելը որևէ կերպ ազդում է նրանց հանդեպ հարգանքին։ Այս հոդվածին որպես հավելված կցում ենք պրոֆեսորի ուղարկած լուսանկարները։ Լուսանկարները տրամադրել է Լաուրա Լուկաշը։
Szénapadlásból lett a világot segítő labor: bemutatjuk a koronavírus elleni harc egyik kulcsfiguráját
Egy kicsiny nógrádi falu a tudományos világ fontos helyszíne lett. Dr. Lukács Noémi a dédszülei házát alakította át, így a korábbi kocsiszínből és szénpadlásból olyan kutatólaboratórium lett, ahol a koronavírus kutatásához, az új típusú vakcinák minőségbiztosításához kapcsolódó és egyedülálló termékét állíthatja elő. Így lehet, hogy a Pfizer és a BioNTech is a picike magyar településen „áll sorba”. A professzorasszony és családi vállalkozása hosszú évekig az egyetlen gyártója és világméretű forgalmazója volt a kettősszálú RNS (dsRNS) jelenlétét kimutatni képes, monoklonális ellenanyagoknak, amelyek a világ 50 országába, neves kutatóhelyekre jutottak el. A gyártási és forgalmazási jogot 2021. tavaszán egy holland cégnek eladták. Most új fejlesztésekre koncentrálnak. Egyedi képesség A professzorasszony ismertette: A monoklonális ellenanyagok olyan fehérjék, amelyek nagyon specifikusan felismernek egy adott molekulát, legtöbbször fehérjét, és ahhoz azután kötődnek is. A mi ellenanyagainkban az a különleges, hogy nem egy fehérjét, hanem egy bizonyos nukleinsav-szerkezetet, a duplaszálú RNS-eket (dsRNS) ismerik fel. Ilyen dsRNS-ek keletkeznek a vírusok sokszorozódása során, úgyhogy ellenanyagainkat sokáig csak a víruskutatásban, a dsRNS-ek kimutatására használták. Segítségükkel ki lehet mutatni a szervezetben a vírus sokszorozódás helyét azt, hogy milyen sejtekben és milyen erősen szaporodik. Az oltással a vírusfehérjéket kódoló információk jutnak a szervezetbe -Az új típusú vakcinák egyik csoportja, az ún. (m)RNS-vakcinák úgy működnek, hogy az oltással nem vírusfehérjéket visznek be, hanem az azokat kódoló információt, azaz mRNS-t, amelyről a beoltott egyén sejtjei maguk gyártják le a vírusfehérjét – avatott be Dr. Lukács Noémi. Ezt az immunrendszer idegenként felismeri és beindítja a védekező reakciókat. Az RNS-ek gyártása során kis mennyiségben ugyan, de keletkeznek dsRNS-ek is, amelyeket a vakcinából el kell távolítani, mert különben nem kívánatos reakciókat váltanának ki. Ellenanyagaink az RNS-vakcinák minőségbiztosítására, az esetleges dsRNS szennyeződés kimutatására is alkalmasak. Az ellenanyagokat a COVID esetében arra is használták, hogy kiderüljön: a gyógyszer-jelölt gátolja-e a vírus szaporodását -Ellenanyagaink nemcsak a koronavírus, hanem elvben bármely vírus sokszorozódásának kimutatására alkalmasak – mesélte a professzorasszony. Legyőzni akkor tudjuk a vírusokat, ha ismerjük és megértettük a működésüket. A COVID-19 esetében használták őket például annak vizsgálatára, hogy egyes gyógyszer-jelöltek gátolják-e a vírusszaporodást. Említettem, hogy az RNS-vakcinák esetében fontos, hogy ne tartalmazzanak dsRNS-t. Ellenanyagaink segítségével nagyon érzékenyen kimutatható, hogy jelen van-e a vakcinában ez a szennyezés és milyen mennyiségben. Így készül az ellenanyag – Ellenanyagainkat sejtek állítják elő, amelyeket folyékony nitrogénben, mínusz 195 Celsius-fokon tárolunk. Amikor onnan kivesszük őket, úgymond életre kelnek, így kezdődik a gyártási folyamat. A végső termék, amit eladunk, körülbelül hat hét alatt készül el és drágább, mint az arany. Fehér por, amit kis csövekbe porciózunk. Eddig maximum évi két gramm volt a forgalmunk. A legkisebb kiszerelésű ellenanyag is sok kísérletre elég, hiszen módszertől függően egy kimutatáshoz kevesebb – akár százszor kevesebb – ellenanyag szükséges, mint a gramm egy milliomod része -mondta el. Miért ebben a faluban van a labor? -Ezt tekintem az otthonomnak – fogalmazott a professzorasszony – és nyugdíjazásom után fontos volt nekem, hogy visszaadjak valamit a közösségnek. Példát szeretnék mutatni, hogy ne menjenek el innen azok, akik felsőfokú végzettséget szereznek. Egyébként pedig Newton fejére is szülőfalujában esett az a híres alma, aki nem hiszi, Woolsthorpe-ban járjon utána. Örmény gyökereiről Dr Lukács Noémi apai nagyapja dr. Hovhannesian Eghia, akit édesapja 14 évesen menekített ki Törökországból. Róla a professzor asszony elmondta: Tehetséges volt, hat nyelven beszélt. Magyarországon szerzett jogi diplomát, ügyvédként Gödöllőn telepedett le és alapított családot. Szívvel-lélekkel, nagy odaadással ápolta az örménység ügyét, örmény témában megjelent könyvei: Az örmények szerepe Londontól Kalkuttáig (1921), Armenia népe (1934), Hazai örmények a nemzet szolgálatában (1940), Szemelvények az örmény irodalomból, 1.rész (1942). Fiai, Yervant (dr. Tarján Yervant Károly) és Zaven (dr. Lukács János Zaven, írói nevén Bor Ambrus) élték meg a felnőtt kort. Unokái Tarján Tamás Arakhel, Tarján Balázs Mechitar, Lukács Noémi Parancem, Lukács Gergely Eghia és Lukács Laura Takuhi. Dr. Lukács Noémi úgy fogalmazott: Sajnos személyes emlékeim nincsenek örmény felmenőimről, mert Nagyapám néhány hónappal születésem előtt meghalt. Nehéz helyzetekben azonban erőt merítettem abból a tudatból, hogy gyakorlatilag gyerekként, menekültként képes volt egyedül megállni a lábán és egzisztenciát teremteni, úgyhogy ezt én is tudhatom. Arra a kérdésre, mit gondol, ma Magyarországon hogyan viszonyulnak az örményekhez, kapnak-e elég megbecsülést azok, akik már magyarként – mint Ő is – sok mindent tettek le az asztalra, a doktornő úgy válaszolt: Szerintem Magyarországon általánosan pozitívan, rokonszenvvel viszonyulnak az örményekhez. Nem gondolom, hogy az örmény származás bármilyen módon befolyásolná a megbecsültséget.
Disznótorral, bandériummal, örmény tánccal búcsúztunk a téltől
Farsangi rendezvényt tartott a Fővárosi Örmény Önkormányzat – idén, rendhagyó módon, szabadtéren. Disznótor, farsangi népszokások, a Körösök Völgye Vitézi Bandérium fellépése, Dr. Tóth Monika tradicionális örmény tánca színesítette az összejövetelt. A józsefvárosi rendezvényhelyszínre nagy számban érkeztek az örmény közösség tagjai. A bográcsban már főtt az ádzsábszándán, a gazdag, örmény zöldséges leves, forgott a nyárson a saslik. A rendezvény kulturális „fogásai” között lépett fel dr. Tóth Monika, aki csodás örmény táncával elkápráztatta a közönséget. Monika arról, mi volt, ami arra ösztönözte, hogy örmény táncot járjon, így mesélt: „Barátokon keresztül ismerkedtem meg az örmény kultúrával, részt vettem sok örmény kulturális programon: így kezdődött tiszteletbeli „örménységem”. Rengeteg videót néztem, tanultam – végül készítettem egy saját csoportos tánckoreográfiát, majd felkérést kaptam egy önálló táncelőadásra. Örmény baráttól kaptam egy 100 éves csodálatos felső öltözetet, a többit (ruhát, fátylat, tiarát) saját magam készítettem eredeti örmény fotók alapján. Ma már két teljes örmény tradicionális táncruhám van, repertoáromat is folyamatosan bővítem.” Monika úgy fogalmazott: A tánc a szerelem az életemben – amikor táncolok, lélekben örmény vagyok – csodálatos élmény számomra is. A kulturális csemegék után az időközben megérkezett fél disznó bontásában, darabolásában, előkészítésében vettek részt nagy örömmel a jelenlévők; a coca részeiből pedig újabb ínycsiklandó ételek kerültek bográcsba: készült ángádzsábur leves, a darált húsból kolbász, a zsírosabbjából töpörtyű. Finom sütemények, jóízű beszélgetések, nevetések kísérték a téltemető rendezvényt.
Búcsú Kabdebó Lóránttól
Demeter Szilárd búcsúja a január 24-én meghalt József Attila-díjas irodalomtörténésztől, Kabdebó Lóránttól. Elhangzott Kabdebó Lóránt temetésén Miskolcon 2022. február 5-én. „Kabdebó tanár úr arra tette fel magát, hogy amint azt TGM harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltáskor méltatásképpen megfogalmazta: filológusként megváltoztassa az irodalomtörténetet. Nem az öncélú szakmaiság vezérelte – jobbá akart tenni az egész magyar kultúrát. Nem karriervágyból, nem magáért – értünk perelte ki Szabó Lőrinc igazát, egyben minden magyar költő mindenkori igazát is az elhallgatással, bűnös elhallgattatással, a közömbösséggel és a feledéssel szemben. „ Az Origo cikkét az alábbi linkre kattintva olvashatja el: https://www.origo.hu/kultura/20220205-demeter-szilard-bucsu-kabdebo-loranttol.html?utm_source=link&utm_medium=referral&utm_campaign=sms