Emlékezés egy régi márciusra

„Emlékezés egy régi márciusra” – ünnepi műsor a Fővárosi Örmény Önkormányzatnál

 

Ünnepélyes keretek között, családias légkörben tartotta meg a Fővárosi Örmény Önkormányzat az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékező rendezvényét.

Az ünnepség az örmény és a magyar himnusz közös éneklésével kezdődött, majd Esztergály Zsófia elnök beszéde következett. Elmondta: a 169 évvel ezelőtti március 15-e Magyarország újkori történetének meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve, társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója volt. Kiemelte: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet történetének eddig leghíresebb háborús konfliktusa volt, amelyben a közösség magyarörmény felmenői is részt vettek és alakították azt. Itt szólt Lázár Vilmos ezredesről, Kiss János altábornagyról és nem utolsó sorban Czetz János honvédtábornokról, aki erdélyi magyarörmény származású volt.

Az elnök úgy fogalmazott: a rájuk való emlékezés és a szabadság vezérgondolatának őrzése okán készült az önkormányzat a megemlékezésre.

Ezután irodalmi összeállítás következett, amelynek során Pagonyi Judit mondta el Petőfi Sándor A nép nevében című versét, majd Várady Mária szavalta Wass Albert költeményét, Emlékezés egy régi márciusra címmel. Ezután a Koncz Eszter, Kósa Zsolt és Krizsik Alfonz színművészek által összeállított Jelszó: Petőfi! című irodalmi-zenés műsort hallhatták a jelenlévők.

A nagy sikert aratott műsort kötetlen beszélgetés követte. Ennek során derült fény arra, hogy a jelenlévők közül többen is bírnak olyan felmenőkkel, akiknek köze volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharchoz: így az elnök, Esztergály Zsófia, aki távoli leszármazottja Hrúz Máriának, Petőfi édesanyjának, Marosváry István, akinek szépanyja testvére volt Petrovics Istvánnak, a költő édesapjának. De a fellépő művészek közül Krizsik Alfonz is dicsekedhet híres felmenőkkel: ő Szendrey Júlia, a „feleségek felesége” keresztanyjának leszármazottja.