Soltész Miklós: A Nyugat szinte semmit nem tesz az üldözött keresztényekért
Párbeszéd a keresztényüldözésről címmel rendezett geopolitikai konferenciát a Fővárosi Örmény Önkormányzat. Az eseményt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg, aki hangsúlyozta: Európa és a magát kereszténynek, liberális demokratának mondó Észak-Amerika, szinte semmit nem tesz az üldözött keresztényekért, ellenben igent mond a muszlim tömegek Európába özönlésére.
A Fővárosi Örmény Önkormányzat azért döntött a konferencia megszervezése mellett, hogy felhívja a társadalom figyelmét a reformáció ötszázadik évfordulóján arra, hogy új korszakba lépett Európa és a Közel-Kelet egyaránt. Az örmények történelmük során szembesültek már üldöztetéssel, máig élénken él a közösség tudatában ennek emléke.
Esztergály Zsófia a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke a tanácskozáson így fogalmazott: szabad vallásgyakorlás, egyházak szerepe, biztonsági tényezők. A múltból de a jelenben is ismerjük a kisebbségben lévő vallási csoportok kiszolgáltatott helyzetét, esetenként az instabil államok fel nem vállalt módszereit, amelyek nem ritkán akár egyházakat használtak fel áttérítések megvalósítására a későbbi asszimilálás érdekében. Legyen az etnikai vagy vallási indíttatású. Nem beszélve a szélsőséges félkatonai szervezetekről, amelyek napjainkban lemészárolják keresztény honfitársainkat Közel-Keleten vagy Ázsiában. Olyan problémák ezek, amelyek vélhetően egyre-inkább körbe lengik saját hétköznapjainkat is. Kívánom, hogy a jövő jobb legyen, továbbá a tömeges migráció európai kezelése kiegyensúlyozottá és átláthatóvá váljon. A magyar kormány éleslátása, kitartó munkája pedig sikeres és hatékony legyen e téren is – zárta szavait a szervezet vezetője, hozzátéve: a konferencián olyan szakemberek tolmácsolják a keresztényüldözés krízisét, valamint a tömeges migráció keresztény társadalmakra gyakorló várható hatásait, akik maguk élesben is részt vettek missziókban, illetve helyi kutatásokban, elemzésekben.
Az eseményt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg.
Az államtitkár a konferencián arról beszélt: az iraki Moszulban néhány évvel ezelőtt még több mint 60 ezer keresztény élt, és 45 keresztény templom volt, de ezeket vagy lerombolták, vagy mecsetté alakították át. Az ott élő keresztényeknek négy lehetőségük volt: vagy áttérnek, vagy megfizetik az adót, a „vérdíjat”, vagy elüldöztetnek, vagy pedig vállalják a gyötrelmet a keresztény hitért. Ezekért a keresztény emberekért a nyugati világ „egy szót nem szól, nem emeli fel a szavát, nem tesz semmit” – jelentette ki Soltész. A nagyhatalmak, a magát kereszténynek, liberális demokratának mondó Észak-Amerika és Európa egyes politikai vezetői a keresztények védelmében nem tesznek semmit, és nem tettek semmit a helyben segítés érdekében sem. Ellenben igent mondanak a muszlim tömegek európai beözönlésére – emelte ki az államtitkár, aki szerint ez „teljesen érthetetlen”. Azokkal szemben pedig, akik ez ellen fellépnek, mindenféle szankciókat alkalmaznak. Látható az Európai Unió egyes bizottságaiban, döntéshozó szerveiben, „milyen módon próbálják Magyarországot eltakarítani, milyen módon akarják a közép-kelet-európai összefogást megszüntetni, és milyen módon akarják kitisztítani a balkáni útvonalat” – fogalmazott Soltész, hozzáfűzve: mindezt azért, hogy az az „ördögi elképzelés”, amit ők elgondoltak, megvalósuljon.
„Nem veszik észre, hogy olyan társadalmi rétegek alakulnak ki az úgynevezett NO-GO zónákban, amelyek összeegyeztethetetlenek a jelenlegi európai léttel, és jól látható, hogy a következő évtizedekben sem lesz ezekre megoldás, hiszen teljesen más kultúráról van szó, ahol teljesen más törvények működnek és szabnak határt az együttműködésnek” – közölte, megjegyezve: azt sem veszik észre, hogy Európa-szerte terror dúl.
Soltész Miklós kijelentette: nem véletlen, hogy a magyar kormány a magyar emberek támogatásával élére állt a küzdelemnek. „Mi biztosan nem fogjuk engedni azt, amit tesznek szerte a világban, biztosan nem fogunk engedni a nyomásnak, amit akár Soros Györgyék, akár pedig mások kitaláltak” – hangsúlyozta.
A konferencián az előadók sorát Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet iszlám- és Közel-Kelet szakértője nyitotta, aki az európai muszlim közösségekről, az iszlám jogrendről és a párhuzamos társadalmakról, valamint a radikalizálódásnak, iszlamizmusnak és terrorizmusnak a vallásjogi hátteréről beszélt. Elmondta: az iszlám egy olyan erős közösségi létformát valósít meg, amely számunkra ismeretlen, éppen ezért a muszlimok számára egyfajta misszió a nyugatra vándorlás, ugyanis szerintük Európa könnyen iszlamizálható.
A Közel-Kelet térségének geopolitikai jelenőségéről és az ott folyó hatalmi átrendeződésekről Kiszelly Zoltán politológus beszélt. Mint mondta: a kutatások azt prognosztizálják, hogy 2100-ra a muszlimok meghaladhatják a keresztény lakosság számát, ami persze nem jelent problémát, ha konfliktusok nélkül tudunk együtt élni. A békés együttélést viszont nem segíti a természeti erőforrások kimerülése párhuzamosan a Föld népességének növekedésével – tette hozzá.
Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő az ISIS és más szélsőséges szervezetek tevékenységét, valamint az európai integráció nehézségeit ismertette biztonsági kockázatelemzéssel. Kitért arra, hogy az Iszlám Állam, mint más terrorszervezetek, hogyan akadályozzák meg a keresztényeket vallásuk gyakorlásában, és hogyan követnek el terrorcselekményeket, mint például Egyiptomban. A terrorszakértő bemutatott néhány országot, abból a szempontból, hogy azokban hogyan kezelik a vallási kisebbségeket. Szóba kerül a radikális vahabizmus továbbá az, hogy a németországi menekülttáborokban a keresztények súlyos bántalmazásoknak vannak kitéve. Szerinte kulcsfontosságú lenne, hogy a migrációs hátterű gyerekeknek kötelező legyen a bölcsőde és az óvoda annak érdekében, hogy már kicsi kortól elsajátítsák a befogadó ország nyelvét. Kiemelte: „Így hatékonyabb lehetne a felnövekvő generáció beilleszkedése a társadalomba, ezzel pedig lényegesen csökkenthetnénk a potenciális terroristák számát a jövőre nézve”.
Dr. Birkás Antal PhD evangélikus teológus előadásában az állam és az egyház felelősségi körének elhatárolását és megkülönböztetését mutatta be kimondottan teológiai alapon, majd az egyházak szerepének lehetőségeiről szólt, a keresztényüldözés tényét szem előtt tartva egyházdiplomáciai, lelki és a nemzetközi kapcsolatok összefüggésében.
Kótai Róbert százados arról beszélt előadásában, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam 2014 nyarán egy villámhadjárattal elfoglalta Irak északi és nyugati területeit, köztük az ország második legnagyobb városát, Moszult. A muzulmán mecsetek hangszóróin és röplapokon keresztül felszólították a keresztényeket, hogy 24 óra leforgása alatt hagyják el a várost, vagy térjenek át az iszlám hitre, és fizessenek különadót. A menekülőknek az ellenőrzőpontokon le kellett adniuk minden pénzüket és ékszerüket. Az ISIS szélsőséges fegyveresei felgyújtották a moszuli szír katolikus érseki palotát. Szemtanúk és a katolikus érsek is arról számolt be, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam harcosai „N” betűvel jelölték meg a keresztények házait. A Koránban ugyanis naszara szóval jelölik a názáreti Jézus követőit. Az egyházi vezetők, papok, szerzetesek és híveik hajléktalanná, földönfutóvá – belső menekültekké váltak – fogalmazott a százados, aki kitért arra, hogy Magyarország több területen is hozzájárult, hozzájárul az „Iszlám Állam” elleni harchoz. Ismertette: az Országgyűlés 2015-ben döntött a magyar részvételről. A határozat értelmében magyar kontingens települ Irak Kurdisztáni Régiójába és vesz részt a többnemzeti kiképzés-koordináló központ munkájában.