FÖÖ – Hírek

A magyarországi örmény közösség nemzetiségi hovatartozása és hagyományai ápolásának bizonyságai az évek során megtartott ünnepségek, megemlékezések, vetélkedők, kiállítások, könyvek kiadásának segítése, kitüntetések átadása: különös tekintettel az önkormányzat által alapított Czetz János-díjra, amelyet idén immár harmadik alkalommal adott át Esztergály Zsófia elnök asszony a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyik kiemelkedően teljesítő honvédtisztjének. Az örmény-székely származású Czetz János, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfiatalabb honvédtábornoka, az argentin hadsereg ezredese előtti tisztelgés, emlékének méltó megőrzése érdekében alapította az önkormányzat a honvédtábornokról elnevezett díjat és kitüntetést.  Fontos esemény a közösség életében az aradi vértanúkról való évenkénti megemlékezés. Legutóbb a Szent István Bazilika harangjai szóltak az 1848-49-es szabadságharc magyar és magyarörmény áldozataiért, köztük Kiss Ernő tábornokért és Lázár Vilmos ezredesért, akik örmény gyökerűek voltak. 2014 óta áll az önkormányzat élén Esztergály Zsófia, aki így fogalmazza meg hitvallását: „Képviselőtársaimmal együtt fenntartható változásokat indítottunk el a hazai örménység életében. A hagyományokra építve, az elődök munkáját szem előtt tartva célunk a közösség tudásának, hagyományainak harmonizálása, az átjárhatóság megteremtése, és az újonnan érkezők beilleszkedésének támogatása. Ezek az alapgondolatok vezetnek elnökként”.   Az elnök asszony tevékenységét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar is elismerte: dékáni emléktárgyat vehetett át. Dr. Pohl Árpád dandártábornok laudációja szerint Esztergály Zsófia a nemzeti tisztképzés, a honvéd tisztjelöltek hazafias szellemiségű oktatása és nevelése iránti elkötelezett támogató munkásságáért, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc örmény-székely származású Czetz János honvéd tábornok, argentin ezredes emlékének méltó megőrzésében kifejtett tevékenységéért kapta a kitüntető elismerést.  

A Fővárosi Örmény Önkormányzat idén, október 31-én ismét megemlékezett Báró dr. Urmánczy Nándorról és koszorúkat helyezett el a politikus, író a budapesti Margitszigeten felállított emlékpadjánál. A megemlékezést az önkormányzat hagyományteremtő célzattal, a képviselőtestület elnökhelyettese, Dr. Székely András Bertalan kezdeményezesésére, 2020-ban rendezte meg először az örmény származású erdélyi politikus, író, országgyűlési képviselő halálának 80. évfordulója alkalmából. Báró dr. Urmánczy Nándor elévülhetetlen érdemeket szerzett az első világháború előtt szülőföldje közművelődésének és sajtójának, infrastrukturális és gazdaságfejlesztésében, a háború befejezése után pedig a székelyek védelmére megalakította a Székely Nemzeti Tanácsot. A trianoni döntést követően nevéhez fűződik a Védő Ligák Szövetségének és az Ereklyés Országzászló Mozgalomnak a megalapítása a maradék országterületen. Mindvégig küzdött az igazságtalan békediktátum revíziójáért. Észak-Erdély visszatértével, 1940. október 23-án már öregen, betegen, 72 éves fejjel érkezett el számára a hazatérés lehetősége. (Báró dr. Urmánczy Nándor (Toplica, 1868. október 1. – Maroshévíz, 1940. október 31.) nyolcvanegy éve halt meg.)

Az Aradon kivégzett 13 tábornokért és az 1948-49-es szabadságharc áldozataiért imádkoztak a Szent István Bazilikában a Fővárosi Örmény Önkormányzat közösségének tagjai. A küzdelmekben örmény származású katonák is részt vettek, az Aradon kivégzettek közt két örmény gyökerű vértanú is volt. Az örmény gyökerű magyar hősök szívük alapján is igazi magyarok voltak, számukra Magyarország a hazát jelentette Őri Imre káplán, a Budapest-szentistvánvárosi Szent István király plébánia káplánja tartotta a hősök emlékére a szentmisét. Mint fogalmazott: Az örmény gyökerű magyar hősök szívük alapján is igazi magyarok voltak, számukra Magyarország a hazát jelentette.A magyar nemzet szabadságáért ők is küzdöttek: olyanok voltak, akik oda tudták ajánlani életüket. Kovács Dávid, a Külső Józsefvárosi Református Egyházközösség lelkészének szavai szerint a haza szabadságáért életüket áldozóknak máig ható üzenete van. Mint mondta, úgy tudunk emlékezni rájuk a mai napig is, hogy amit rajtuk keresztük Isten adott nekünk, azt megőrizzük a szívünkben: ezért mi is tudunk Istennel a hazáért harcolni.   Az ökumenikus megemlékezés gyertyagyújtással folytatódott a Szent István Bazilika előtti téren A résztvevők mécseket gyújtottak, amelyekből keresztet formáltak, így tisztelegve a szabadságharc hősei előtt. A nemzeti gyásznapon tartott megemlékezést a Fővárosi Örmény Önkormányzat szervezte. Esztergály Zsófia Zita elnök elmondta: minden évben megemlékeznek az aradi vértanúkról, illetve Kiss Ernő tábornokról és Lázár Vilmos ezredesről, akik örmény gyökerűek voltak. Szavai szerint rajtuk kívül is sokan részt vettek név nélkül a szabadságharcban, és névvel is, ugyan ők nem voltak az aradi vértanúk közt, de ismerjük őket, mint a szintén örmény származású Czetz János tábornokot és Görgey Artúr honvéd altábornagyot. Ismertette: a szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült Czetz-tábornok életéről kötet is megjelent a honvédelmi minisztérium és a Fővárosi Örmény Önkormányzat támogatásával. A háromnyelvű, magyarul, spanyolul és örményül íródott mű Czetz János argentin munkásságát mutatja be. A tábornok a szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült, és Argentínában telepedett le, ott megalapította katonai akadémiát: ennek 2019-ben 150-dik évfordulóját ünnepelték Argentínában és itthon is. Az elnökasszony elmondta: „E nagyszerű ember emlékét ápolva kifejezetten az ifjúságot céloztuk meg programjainkkal. Elsőként a Fővárosi Örmény Önkormányzat közgyűlése díjat alapított és nevezett el a honvédtábornokról. A kitüntetést évente adományozzuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán legeredményesebb tanuló magyar honvédtiszt-jelöltnek. „ Az egykori honvédtábornok személyét a mai napig óriási tisztelet övezi Argentínában Siposné dr. Kecskeméthy Klára a nemzeti közszolgálati egyetem egyetemi tanára a mécsesgyújtást követő előadása során úgy fogalmazott, mindenütt emlékeznek Juan Fernando Czetz tábornokra, személye országokat, kontinenseket és népeket köt össze. A Katonai Akadémia parancsnoki épületében áll a szobra, a múzeumában látható a magyar lobogó, valamit szülőföldjéről Gidófalváról, Piskiről, Nagyszebenből származó földminták, a kápolnában külön emlékfala van. Az Argentína fővárosában élő magyar diaszpóra évtizedek óta szoros kapcsolatban és együttműködésben áll a katonai akadémia mindenkori parancsnokaival, híven őrzik Czetz János honvéd tábornok, argentin-magyar ezredes emlékét. Október 6-án nemcsak az Aradon kivégzett 13 vértanúra, hanem az első felelős magyar kormány vezetőjére, gróf Batthyány Lajos miniszterelnökre is emlékezünk. Október 6-a 2001 óta nemzeti gyásznap.  Az eseményről a Hegyvidék Televízió tudósított, az önkormányzat elnökével pedig Tóth J. András készített interjút a Magyar Katolikus Rádióban.   

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának 77 hallgatója vehette át diplomáját és hadnagyi vállszalagját a Ludovika Arénában.  Kimagasló tanulmányi teljesítménye elismeréseként a Fővárosi Örmény Önkormányzat testülete által alapított Czetz János-díjat adta át Nagy Márton honvéd tisztjelöltnek Esztergály Zsófia Zita, az önkormányzat elnöke. A Fővárosi Örmény Önkormányzat Közgyűlése az örmény-székely származású Czetz János, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfiatalabb honvédtábornoka, az argentin hadsereg ezredese előtti tisztelgés, emlékének méltó megőrzése érdekében alapította a honvédtábornokról elnevezett díjat és kitüntetést. Az emlékérem mellé egy Gidófalván, Czetz János szülőfalujában készült székely-örmény-honvédségi makkos díszítésű faragott mécsestartó fali díszt adományozott a Fővárosi Örmény Önkormányzat. Czetz János honvédtábornok, Juan Fernando Czetz az argentin hadsereg ezredeseként szolgált. A Colegio Militar de la Nación alapítója és első parancsnoka, az első műszaki zászlóalj alapítója, a Topográfiai Intézet parancsnoka, a pampák térképezője volt. Második hazájában, Argentínában megbecsülés és tisztelet övezi a személyét, tevékenységét és életútját. Czetz János életútja példát mutat a ma emberének, a fiataloknak. A díjátadóról itt olvashatnak. A Czetz János-díj átadója a csatolt videóban 43 perc :20 mp-nél kezdődik.

Az egyik legnépszerűbb volt az örmény sátor Sokszínű programok, hazánk nemzetiségeinek ételkínálata, neves pincészetek borai: ez jellemezte a hétvégén tartott, egyedülálló Országos Nemzetiségi Kulturális Fesztivál és Gasztronómiai Napokat Ráckevén. A rendezvényen az örmény nemzetiséget és gasztronómiát a Fővárosi Örmény Önkormányzat, míg az örmény kultúrát a Lusnakar Zenekar képviselte. Örmény leves és örmény dallamok Sok látogatót vonzott az örmény sátor, amely előtt hatalmas üstben rotyogott a híres bozbash, az örmény leves, amelyet a könnyebb fogyaszthatóság kedvéért sűrű lével készített a Fővárosi Örmény Önkormányzat főzőcsapata. Míg a látogatók a tradicionális ízeket kóstolták a sátorban, a szomszédságában álló színpadon egymást váltották a jobbnál-jobb zenekarok, így fellépett az örmény Lusnakar Együttes is. A kezdetben három, későbbiekben öt-hat főt számláló együttes eredeti örmény fúvós hangszereken muzsikál, tagjai Puskás Eszter ének, Juhász Endre, duduk, zurna, furulya, Bartek Zsolt, duduk, furulya. A ráckevei fellépésen két vendégművész is részt vett: Pödör Bálint dobokon, Berényi György pedig gitáron játszott. Puskás Eszter, a zenekar vezetőjének és szólistájának szavai szerint az együttes alapvetően tradicionális örmény népzenét játszik, ezért fontos volt, hogy a létszámot a kezdeti háromról, öt-hat főre bővítsék. Az örményországi népzenei együttesek sokszor több mint tíz főt számlálnak. Terveik közt szerepel az is, hogy a tradicionális vonal mellett egyéb zenei műfajokkal is izgalmasabbá tegyék meglévő palettájukat, ezért nyitnak a világzene felé.  „Átestem a fertőzésen, de csak enyhe tünetekkel” Puskás Eszter erdélyi örmény gyökerű előadóművész kérdésünkre elmondta: a Nemzeti Énekkarban, illetve régebbi korok zenéjét játszó együttesekben is énekel a Lusnakar mellett. Magánéletével, a pandémia időszakával kapcsolatban úgy fogalmazott: „Zenészként a zenén keresztül tartom a kapcsolatot az örmény kultúrával. A pandémia szempontjából nagyon szerencsésnek mondhatom magam. Átestem a fertőzésen, de csak enyhe tünetekkel. Szerencsére családtagot nem vesztettem el. A munkahelyem, a Nemzeti Énekkar meg tudott tartani minket. Nekem jól esett, hogy volt egy kis pihenés, mert eléggé le voltam terhelve előtte. A gyerekeimnek is nagyobb szükségük volt rám a pandémia idején. Olyan dolgokra is volt időm, amire eddig nem. Kalandozhattam más zenei műfajokban is a saját örömömre. Tudom, sokan nem voltak ilyen szerencsések.” Ősi étel, fűszerek: mindenkinek ízlett az örmény bozbash és a chátlámá A zenekar fellépése után sokan tértek vissza az örmény sátorhoz, ahol a gasztrofesztivál részeként a látogatók megízlelhették a bozbash-t és szamosújvári mézes pogácsát, a chátlámát, amely az erdélyi vásárok legnevezetesebb csemegéje volt: Ispánki Kati, közösségünk tagja pogácsái is méltán híresek lettek Ráckevén. A chátlámá mellett a bozbash is különleges volt. Mint Esztergály Zsófia, az önkormányzat elnöke elmondta: hosszú szervezés előzte meg a kitelepülést, az étel pedig üstben készült, így frissen kóstolhatták az érdeklődők. „Egyebek mellett több kiló padlizsánt, hagymát, krumplit, csicseriborsót tisztítottuk, aprítottunk és áztattunk a főzés előtt. Az étel ízeit a petrezselyem- és korianderzöld, bazsalikom, menta, kis pirospaprika, fekete bors és kömény tette üdévé”. A látogatók közül sokan nem hallottak még arról, hogy Magyarországon is élnek örmények. Viszont a kaukázusi ízek, a Lusnakar zenéje és a kellemes beszélgetések emlékezetessé tették számukra a rendezvényt és az új információkat.   Cseh Fruzsina fesztiválozó elmondta, hogy társaival együtt megkóstolták az ételt: „Mindannyiunknak nagyon ízlett. A szamosújvári pogácsa a mézes puszedlire hasonlít kicsit. Az örmény konyhából eddig csak a szuper Marlenkát ismertem, de ezentúl híve leszek az örmény konyhának”. A fesztiválozók a helyszínen eredeti örmény élelmiszereket is vásárolhattak.  

Gyergyószentmiklós Székelyföld északi részén, a Görgényi-havasok és a Gyergyói-havasok ölelésében, a tengerszint felett 812 méter magasan fekszik. Első ismert írásos említése az 1332-34-es pápai jegyzékben található. 1607-ben Rákóczi Zsigmond nyári és téli vásárjogot adományozott a településnek. 1637-ben jelentős számú örmény telepedett le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. A gyergyói örmények istentiszteleteiket kezdetben egy 1450-ben emelt kis gótikus kápolnában tartották, amelyet több alkalommal bővítette. A mai templom építése 1730-ban kezdődött el, a torony 1734-ben épült. A templom négy oltára és a szószék 1752 és 54 között készülhettek. A barokk főoltár két szélső szoborcsoportja közvetlenül kapcsolódik a gyergyószentmiklósi örményekhez: jobb oldalon a város védőszentje, Szent Miklós, püspöki ornátusban, bal oldalon pedig az örményeket keresztény hitre térítő Világosító Szent Gergely szobra látható, amint megkereszteli az előtte térdelő Tridát királyt. A hajó nagyobbrészt az egykori kőkápolna alapjain nyugszik, a szentély is őrzi a régi falakat. A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom 20 méter magas tornyában 4 harang lakik: a nagyharang: 567 kilós. A délidőben megkonduló középső harang 350 kilós, Andraschofski Efraim öntötte Brassóban, 1872-ben. Ez az egyik legrégebbi harang Székelyföldön, amely minden délben megkondul.

Az örmény gyökerű dr. Lukács Noémi és családi cége a koronavírus-kutatáshoz és az új típusú vakcinák minőségbiztosításához szállít termékeket világszerte. Ismerjük meg e kiváló tudóst, laboratóriumát, kísérleteit. Dr. Lukács Noémi és leányai E magazin olvasóit – a számunkra bonyolult tudományos eredmények mellett – elsősorban a tudós-kutató örmény gyökerei érdeklik talán. Mit oszt meg velünk felmenőiről, családjáról? Apai nagyapámat, dr. Hovhannesian Eghiát apja 13 évesen menekítette ki Törökországból az örményüldözések elől. Bulgáriai és németországi kitérők után került Magyarországra, itt érettségizett és itt szerzett jogi diplomát tehetsége, szorgalma és a menekült gyermeket felkaroló szervezetek segítségével. Sokat tett a hazai örmények érdekében és választott otthona, Gödöllő fejlődéséért. Fiatalabb fia (apám) Bor Ambrus írói néven író és kiváló műfordító volt. Szintén az irodalom terén működött idősebb fiától, Yervanttól származó unokája, a nemrég elhunyt Tarján Tamás, nagyműveltségű irodalomtörténész, egyetemi oktató és kritikus. Hol dolgozott nyugdíjazása előtt, milyen kutatásokkal foglalkozott? Az ELTE-n végeztem biológusként, majd az NSZK-ba kerültem. A tübingeni egyetemen doktoráltam, a düsseldorfi egyetemen habilitáltam, és dolgoztam német kutatóintézetekben is. Gyermekeimmel 1995-ben tértem vissza Magyarországra, ahol a Szegedi Biológiai Központban kaptam csoportvezetői pozíciót. Férjem Bécsbe került, ezért családi okokból én is törekedtem a könnyebben megközelíthető Budapestre költözni, úgyhogy örömmel fogadtam el a Kertészettudományi Karon nyert tanszékvezetői megbízatást. Egész pályafutásom alatt biokémiai – molekuláris biológiai kutatásokkal foglalkoztam, megismertem és gyakran alkalmaztam immunológiai módszereket különböző virológiai kérdésfeltevéseknél. Egy ilyen virológiai probléma megoldására fejlesztettük ki még Düsseldorfban a dsRNS-specifikus ellenanyagokat, amelyeket most családi cégünk forgalmaz. A fenti cikkből kiderül, hogy hazaköltözött szülőfalujába, Szirákra, ahol céget alapított (English & Scientific Consulting Kft., más néven SCICONS), amely egyetlen gyártója és világméretű forgalmazója a kettősszálú RNS (dsRNS) jelenlétét kimutatni képes monoklonális ellenanyagoknak. Kérem, magyarázza el a hétköznapi ember számára e bonyolult fogalmak jelentését. Először a cég vonatkozásában pontosítanék. Cégünk már korábban megalakult, de a gyártást kezdetben kihelyeztük vagy labort béreltünk. A sziráki laboratórium létesítése viszont valóban hazaköltözésemhez kötődik. Családi cégünknek jelenleg rajtam kívül három lányom a tulajdonosa. Mindannyian – és édesapjuk – hozzájárultak a cég fejlődéséhez, ki-ki a maga tudása, érdeklődése szerint. Öt éve legidősebb lányom, Symmons Johanna a cégvezető, ez alatt az idő alatt forgalmunk megötszöröződött. A szakkifejezések magyarázatára térve: A monoklonális ellenanyagok olyan fehérjék, amelyek nagyon specifikusan felismernek egy adott molekulát, legtöbbször fehérjét, és ahhoz hozzákötődnek. A mi ellenanyagainkban az a különleges, hogy nem egy fehérjét, hanem egy bizonyos nukleinsav-szerkezetet, a duplaszálú RNS-eket (dsRNS) ismerik fel. (A dsRNS két RNS szál meghatározott szabályok szerinti párosodásából keletkező, spirálisan feltekeredett szerkezet.) DsRNS-ek keletkeznek a vírusok sokszorozódása során, úgyhogy ellenanyagainkat sokáig csak a víruskutatásban, a dsRNS-ek kimutatására használták.  Ezt legegyszerűbben úgy lehet elképzelni, hogy az ellenanyag egyik végét valahogy megjelöljük, pl. világítóvá tesszük, a másik vége pedig hozzákötődik a duplaszálú RNS-hez. Így meg tudjuk válaszolni, hogy egy mintában van-e duplaszálú RNS vagy sem, és ha van, akkor mennyi és hol. A dsRNS a szaporodó vírusok és a készülő koronavírus-elleni oltóanyagok mellékterméke. Ez mit jelent? Az új típusú vakcinák egyik csoportja, az ún. (m)RNS-vakcinák úgy működnek, hogy az oltással nem vírusfehérjéket visznek be, hanem az azokat kódoló információt, azaz mRNS-t, amelyről a beoltott egyén sejtjei maguk gyártják le a vírusfehérjét. Ezt az immunrendszer idegenként felismeri és beindítja a védekező reakciókat. Az RNS-ek gyártása során kis mennyiségben ugyan, de keletkeznek dsRNS-ek is, amelyeket a vakcinából el kell távolítani, mert különben nem kívánatos reakciókat váltanának ki. Ellenanyagaink az RNS-vakcinák minőségbiztosítására, az esetleges dsRNS szennyeződés kimutatására is alkalmasak. Az amerikai Pfizer-től a németországi BioNTech-ig a világ nagy gyógyszergyárai kapcsolatban állnak Önökkel. Mire terjed ki ez a kapcsolat? Ellenanyagaink nemcsak a koronavírus, hanem elvben bármely vírus sokszorozódásának kimutatására alkalmasak, úgyhogy a kutatók világszerte használják őket. Legyőzni akkor tudjuk a vírusokat, ha ismerjük és megértettük a működésüket. A COVID-19 esetében használták őket pl. annak vizsgálatára, hogy egyes gyógyszer jelöltek gátolják-e a vírusszaporodást. Említettem, hogy az RNS-vakcinák esetében fontos, hogy ne tartalmazzanak dsRNS-t. Ellenanyagaink segítségével nagyon érzékenyen kimutatható, hogy jelen van-e a vakcinában ez a szennyezés és milyen mennyiségben. Ipari partnereinktől nem kapunk információt arról, hogy pontosan hogyan használják termékeinket. Mi minden érdeklődő módszertani és egyéb kérdését azonnal megválaszoljuk, és a járvány ellenére általában azonnal, sorban állás nélkül szállítunk minden megrendelőnek. Itt egy általános tévedést is szeretnék eloszlatni. Termékeink hasznosak, szükségesek, de mi egy kis csavar vagyunk a gépezetben. Ellenanyagainkból egy-egy kimutatásra a gramm egymilliomod része vagy annál kevesebb is elegendő, tehát nagyon kis mennyiség kell belőlük.    Egy 2020. december 12-i hír szerint engedélyezték a Pfizer vakcináját, s megkezdődött az oltás az USA-ban és Európában is. A Pfizeren kívül más gyártó is vásárol Önöktől? Igen. Napok kérdése a Moderna vakcinájának engedélyezése, nekik is, valamint a CureVac-nak és több, nálunk kevésbé ismert cégnek is szállítunk. A világ 50 országába, neves kutató helyekre jutnak el ellenanyagaink. Köszönjük szépen egészségünk javítását szolgáló kutatómunkáját, a beszélgetést. Hegedűs Anita

Czetz János, a székely örmény származású honvédtábornok argentin munkásságáról jelent meg nagyformátumú, illusztrált kiadvány, melynek szerzője Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A három nyelven, magyarul, spanyolul és örményül olvasható a köszöntőt Németh Szilárd honvédelmi miniszterhelyettes, az ajánlásokat Dr. Gelényi Csaba, Magyarország argentínai nagykövete, Maximiliano Gregorio-Cernadas, Argentína korábbi magyarországi nagykövete, valamint Esztergály Zsófia Zita, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke és a Józsefvárosi Örmény Önkormányzat elnökhelyettese írta. https://shop.hmzrinyi.hu/czetz-album-czetz-janos-honved-tabornok?fbclid=IwAR2ph1CaVS_O1yHsm0EWHI9l21kShuPNh0LgVv3modonZuM8rpibK6Jr8hY

Örmény zene, fergeteges buli sok tánccal, georgiai marhaétel és nem utolsó sorban tisztelgés a magyar irodalom előtt, örmény nyelven megjelent irodalmi fordítással – ez jellemezte az immár 6. alkalommal megrendezett fővárosi örmény farsangi bált. Az esemény díszvendége a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjat alapító Molnár Pál újságíró, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke volt, aki 2020-ban a Balassi Emlékkardot Vahram Martirosyan örmény műfordító, irodalmárnak adta át. Az irodalmár Vahram Martirosyan immár három évtizede ültet át magyar irodalmi műveket örmény nyelvre. „Ha egy észt műfordító javasol örmény irodalmárt magyar költészeti kitüntetésre, akkor ez azt jelzi, hogy a magyar irodalom világbirodalom” – hangoztatta Molnár Pál a rendezvényen, ahol Vahram Martirosyan a Balassi-kard szervezőjének kérésére két Balassi-verset fordított le művészien, amelyek már megjelentek egy rangos jereváni folyóiratban. Ezek az első Balassi-versek, amelyek örmény nyelvre fordíttattak, örményül olvashatók és szavalhatók. Vahram Martirosyant a Balassi Kard Művészeti Alapítvány hívta meg Budapestre, vállalva azt a nehézséget, ami a két ország közötti diplomáciai kapcsolat – remélhetőleg átmeneti – hiányával jár. Az örmény poéta már sokszor megfordult a magyarok fővárosában, most e tekintetben egy tízéves „szünetet” szakított meg: boldogan jött a közép-európai metropolisz varázslatokkal teli világába. Mint elhangzott, Sander Liivak észt műfordító ajánlotta Vahram Martirosyant a legrangosabb magyar irodalmi díjra. Maga Liivak már korábban átvette ezt az elismerést, és már korábban is ajánlott költőt erre a dicsőségre: a macedón Paszkál Gilevszkit. Molnár Pál úgy fogalmazott: Különleges élmény hallani, hogy egy észt és egy örmény művész egymás között magyarul beszél. Érezhetjük, hogy bizonyos tekintetben a mi nyelvünk világnyelv. Vahram Martirosyan korábban többször vendége volt a balatonfüredi Fordítóháznak, így nagyszerűen beszéli nyelvünket. Szereti a magyar embereket – ez külön ajándék nekünk és neki is. Jelezte, hogy a mostani magas kitüntetés távolról sem jelenti azt, hogy befejezi a magyar alkotások lefordítását. Sőt: még nagyobb kedvvel vesz kézbe magyar könyveket, ízlelget magyar verseket… Az 1997-ben alapított Balassi Bálint-emlékkardot most a XXIV. alkalommal adták át, eddig negyvenöt kiválóság kapta meg, köztük négy kontinensről, tizennyolc országból tizenkilenc műfordító. A szablyákat kezdettől a bonyhádi Fazekas József kovácsolja. Minden évben a műfordító mellett egy magyar költő is megkapja a díjat: idén László Noémi kolozsvári poéta volt a kitüntetett. Róla a gondola.hu irodalmi folyóirat cikkében olvashatnak bővebben. https://gondola.hu/cikkek/115806-No_-_irodalmi_szablyaval.html A lélekemelő beszélgetés után ismét örmény dallamok, majd fergeteges humorú színielőadás várta a közönséget; ezután autentikus georgiai chashushuli, agyagedényben főtt marhaétel került terítékre. A bált jelmezverseny majd retróbuli zárta.

Ezúton hívjuk Önt és kedves családját a február 15-én tartandó szokásos farsangi bálunkra. Mint mindig, most is kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy Ön jól érezze magát nálunk. Idén a táncé a főszerep, búcsúztassuk tehát együtt ritmusra a telet! Sztárvendégünk: Vahram Martirosyan műfordító Yerevánból. Szeretnénk figyelmébe ajánlani, hogy az esemény előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet megtehet a szervezes@fovarosiormeny.hu email címen vagy telefonon a 06(1)332-1791-es számon, üzenet (!) hagyásával. Kérjük az előzetes regisztrálást ne feledje, miután ez biztosítja önnek az ülőhelyet és a vacsorát. A főfogás 2020-ban egy fantasztikus grúz csemege lesz.

Egy szamosújvári polgár történeteinek margójára Önkormányzatunk támogatásában 2019 októberében látott napvilágot a 19. századi örmény származású Törös Tivadar Áfgánistán Vártán levelei című műve, első ízben kötetbe rendezve. A Kali Kinga író, antropológus által szerkesztett hiánypótló könyvet Bodrogi Gyulának, a nemzet színészének szórakoztató közreműködésével mutatták be október 12-én, hasonlóan hangos sikerrel, mint ami a sorozat első örmény irodalmi kötetét, Pálffy Gyula Szenkovits Marci mókái című művét övezte. A Romanika Kiadó gondozásában megjelent tárcagyűjtemény – akárcsak az előzőleg kiadott anekdotagyűjtemény – minden nagyobb könyváruházban kapható. Kali Kinga, az örmény származású diaszpóra-kutató a prae.hu művészeti portálon ír az általa szerkesztett és bőséges jegyzetanyaggal ellátott Áfgánistán Vártán levelekről, valamint a korszakot jellemző háttérinformációkról. Mint ahogy esszéjében olvasható: „az Áfgánistán Vártán levelei erdélyi örmény tematikájú kötet – a túlontúl fiatalon eltávozott, egykori szamosújvári-budapesti hírlap- és prózaíró, az örmény származású Törös Tivadar rövidebb írásait foglalja magába, anekdotikus hangvételű, humoros fiktív leveleinek java részét gyűjti egybe, amelyeket Áfgánistán Vártán szamosújvári polgár írói álneve alatt Bolond Istókhoz, mint szerkesztő úrhoz címez. Szubtilis nyelvi leleménnyel megírt, sok mulatságos utalással csipkézett, furfangos kis írások ezek a levelek, kvázi-irodalmi alkotások, majdnem-novellák, korabeli életképek, melyek immár örmény oldalról is tükrözik a 19. század végi magyar irodalomban az örmény ember karakterét.” Kali Kinga úgy fogalmaz: „Míg a Romanika Kiadónál megjelent örmény tematikájú irodalmi sorozat előző kötete, a Pálffy Gyula által jegyzett Szenkovits Marci mókái a magyar oldalt, a külső szemlélő magyar író által megrajzolt örményportrét képviselte, ezek az évtizedekkel korábban fogant szövegek megmutatják, hogyan beszélhettek, hogyan élhettek az asszimilációs folyamatnak ebben a periódusában Szamosújvárt az örmények – Törös főhősének levelein keresztül idézi meg a közhangulatot, amely a korszakot általánosan jellemzi az örmények számára, villantja meg azokat a problémákat, amelyekkel ők küszködtek.” A kötetben szereplő írások egy olyan korszakról szólnak, mikor „a nyelvvesztés a 19. század végéig kiteljesedett, a valláscserékkel járó vegyesházasságok is az asszimiláció javára billentették a mérleget. A jogi integrációt követően elmosódott a határ a kereskedők és a rendek között: a gazdagabb örmények birtokokat, nemességet vásároltak, és már az 1840-es évektől magyar neveket vettek fel. Magyarokká akartak lenni – az 1848-as forradalomban való részvétel is méltán bizonyítja, mennyire fontos volt számukra jó magyarnak lenni. Áfgánistán Vártán, a fiktív szamosújvári polgár története nagyjából ebben a történelmi időszakban kezdődik – egy olyan korban, amikor az erdélyi és magyarországi örmények identitása immár plurálisnak nevezhető: politikailag magyar, kulturálisan örmény; egész pontosan az 1867-es kiegyezés utáni zűrzavarban, Tisza Kálmán miniszterelnökségének idején. Fontos periódus ez az örménység szemszögéből, mivel hiába beszélünk esetükben természetes beolvadásról, mindez mégis asszimilációs sokkal jár a közösség egyedei számára.” Végül az olvasó megismerheti Áfgánistán Vártán ars poeticáját: „szavaiban több ízben is tetten érhető az armenizmus központi üzenete, ahogy Az örményben mondja: »Armenopoliszban már ez mindig így van, mert bölcs politika a gasztronómia, magyarabbak a magyarnál mi vagyunk, s a templomban és a boltban a szívünk magyarul dobban halálig, ilyen csendes, ilyen hű generáció, csak egyedül mi vagyunk, örmény náció.«”  

  Tavaly augusztus és szeptember között Gerály Zoltán és Zoltai András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelemtudományi doktori iskola hallgatói kutatást végeztek annak érdekében, hogy a jelenleg Magyarország területén élő erdélyi örmény közösség származási- történelmi gyökereire vonatkozóan felvetett Ani származással kapcsolatos kérdések tisztázódjanak és ezzel együtt a fellelhető örmény örökség feltárása, fényképpel való rögzítése, dokumentálása megtörténjen. A Fővárosi Örmény Önkormányzat projektjét Magyarország kormány támogatta 2019-ben.  Kiemelt célként szerepelt továbbá az is, hogy a feltárt információk, dokumentált építészeti örökség, kulturális elemek, történelmi tények a hazai örménység és az egész magyar társadalom, közvélemény tudomására juthassanak.   A teória igazolásához, a feltételezett útvonal felderítésében földrajzilag kulcsszerepet játszik a Krím félsziget, mint a feltételezett vándorlás első állomásként megjelölt terület. Ennek okán elsősorban szükséges volt megvizsgálni, hogy milyen időszakokban, milyen irányokból érkezhettek a Krím félszigetre örmények, ezen csoportok után milyen hagyaték maradt az adott területen, majd mozgásuk következtében milyen irányba települhettek át. Így egy összetett képet kaptunk a krími örmény diaszpóra történelmi változásairól. Ezek után földrajzi értelemben nyugati irányba mozdulva, szükség volt a Lembergi örmény diaszpóra történetével és a Szucsáva környéki örmény diaszpóra történetével behatóbban foglalkozni, tárgyi, szokásbeli, építészeti hagyatékukat feltérképezni és esetleges párhuzamokat keresni közöttük, és ezeket történeti távlatba foglalva elemezni, következtetéseket levonni. A kutatási időszerűségét alátámasztotta az a tényállás, hogy magyarul ezen örmény közösségek történetéről, hagyományairól összegző monográfia még nem került kiadásra. Ennek következményeként a köztudatban nem szerepel a fentebb említett régiók örmény vonatkozású emlékeinek tudományos vizsgálata és szisztematikus bemutatása. Pedig egy ilyen jellegű munka nemcsak a történeti távlatokban nyújtana segítséget az erdélyi örmények esetében, de hasznos kapcsolatokat vetítene előre a jelenkori állapotok között is, mint ez a kutatóút során kiderült a számos diaszpóraközösséggel találkozva. Másik oldalról, tehát az „Ani Örmények” toposz magyarázatára már itthon is születtek tudományos magyarázatok, melyek közül kiemelkedő Dr. Kovács Bálint Az Elképzelt Őshaza című munkája, mely röviden foglalja össze az ezzel kapcsolatos teóriák történettudományi hátterét, kialakulásuk körülményeit és a toposz tovább élésének irányait. 1 Itt kiemelendő az a levont következtetés, mely alapján Ani városa a középkori örmény diaszpórák idejétől kezdődően egy emlékezeti hellyé változott, és az elveszített örmény államiság szimbólumává vált, majd ebből fakadóan a 19. században mint egy származástudattal összefonódva alakította ki az „Ani Örmény” identitást, melyre alapozva aztán kialakult az a teória, mely vándorlásként emlékezik vissza az Ani városához köthető történelmi eseményekből fakadó, és örmények nagy csoportjainak helyváltoztatásába torkolló népmozgásokat. Ezen mozgások irányának, a mozgó népesség létszámának, a mozgások pontos idejének meghatározása tehát közelebb hozhatott minket a kérdések megválaszolásához. Elméleti alapon tehát szükség volt először a középkori Krím történetével, az ott létezett örmény diaszpóra összetételével megismerkedni, hogy ez alapján követhetővé váljanak a feltételezett mozgások, ugyanis a krími diaszpóra 13. – 15. századi történetének pontos ismeretével egyértelműen megválaszolhatóvá vált a feltételezett nyugatra történtő vándorlás valós, avagy valótlan mivolta. (1 Dr. Kovács Bálint – Az elképzelt őshaza. In: Világtörténet 2014. pp. 509 – 518.) Kutatási helyszínek A téma, és feltevés teljes körű tisztázására azonban a helyszíneket részletesen bejáró, feltérképező, dokumentációt készítő kutatás eddig még nem valósult meg, így mindenképpen fontos lépésként értékelhetjük ezen kutatási tevékenység eredményeit mind történeti, mind pedig kulturális szempontból. A képanyaggal is alátámasztott kutatás tehát ha nem is teljes képet, de egy komoly és előremutató eredményt tud felmutatni a témával kapcsolatban. A teória alapján kijelölésre kerültek azon helyszínek, amelyek valószínűsíthetően adatokkal szolgálhattak a projekt sikerére vonatkozóan. Így a kutatást nagyobb egységekben számítva 4 helyszínen kellett elvégezni. Ezek a következők voltak: Krím félsziget, Lemberg (L’viv vagy L’wow) és a történelmi Galícia régiója, Szucsáva és a történelmi Bukovina régiója, illetve forrásanyagok felkutatása Moszkvában, az Orosz Állami Könyvtár gyűjteményeiben, mint ezen régiók vonatkozásában a leggazdagabb gyűjtőkörrel rendelkező intézmény. Részletesen bejárásra került a Krím félszigeten Feodoszija (a középkori Kaffa) városa, és a környezetében található örmény kolostorok romjai, Sztarij Krim (a középkori Szolhat) városa, mely közelében fekszik a Szurb Hacs (Szent Kereszt) kolostor, Szudak, Jalta, Szevasztopol, Yevpatoriya és Szimferopol; a mai Ukrajna területén, a történelmi Galícia régiójában L’viv, Ivano Frankivszk, a történelmi Bukovina régiójában Csernowitz, az idő rövidsége miatt itt kimaradt Kamenec Podolszk – melyről azonban a fellehető adatok begyűjtése megtörtént; a mai Románia területén, a történelmi Bukovina régiójában Szucsáva, melyhez közel található Hagigadar kolostora, és Botosány. Ide vonatkozóan a Krím félszigettel kapcsolatosan derültek ki a következő adatok: az itt létező örmény diaszpóra rétegeit áttekintve, Szevasztopol területén, mely az ókorban Tavrida (görög) majd a középkorban Herszonesz (bizánci) néven volt ismeretes, már a 7. század során létezett örmény kolónia, mely a bizánci birodalmon belül bonyolított kereskedelmi ügyleteket Herszonesz – Konstantinápoly és Trapezunt irányában. Innentől kezdve azonban tudjuk azt is, hogy a bizánci birodalomban számos örmény tevékenykedett, mint kereskedő és iparos, tehát mozgásuk nyitott és szabad volt. Szintén adatokat találtunk arra vonatkozóan is, hogy a Krím félsziget déli partjainál levő településeken a 11– 12. századokban már örmény közösségek működnek, és a mongol – tatár támadások következtében ezen közösségek száma felduzzad, azonban kibocsátó területként csak Kisázsia régióját jelölik meg, nem található kimondottan egy városra szorítkozó tudósítás. Adatok rögzítése a kutatási helyszíneken A teória alapján kijelölésre kerültek azon helyszínek, amelyek valószínűsíthetően adatokkal szolgálhattak a projekt sikerére vonatkozóan. Így a kutatást nagyobb egységekben számítva 4 helyszínen kellett elvégezni melyek a következők voltak: Krím félsziget, Lemberg (L’viv vagy L’wow) és a történelmi Galícia régiója, Szucsáva és a történelmi Bukovina régiója, illetve forrásanyagok felkutatása Moszkvában, az Orosz Állami Könyvtár gyűjteményeiben, mint ezen régiók vonatkozásában a leggazdagabb gyűjtőkörrel rendelkező intézmény. A fenti városokban részletesen az alábbi helyszíneket sikerült rögzíteni, és adatokat felkutatni: Orosz Föderáció – Feodoszija: 13. századi örmény templom, örmény kutak, középkori örmény erőd, örmény temető már csak a térképen jelölt, de eltüntetett helyszíne, örmény templomok, melyek a városban romos, használaton kívüli vagy pravoszlávvá/ mecsetté átalakítottak, Ivan Ajvazovszkij galéria, helytörténeti múzeum örmény vonatkozású emlékei, örmény kút. Starij Krim – Szurb Hacs kolostor 14. század, az örmény miniatúrafestészet középköri kiemelkedő központja, a mai napig az örmény lelki élet Krím félszigeten levő központja, továbbá a környezetében található kolostorromok, örmény kút. Szudak – korábbi örmény diaszpóra létezése a középkori erődben, jelenkori diaszpóra tevékenysége a városban – és ennek állapota. Jalta – örmény templom 20. század Szevasztopol – Tavrida múzeum örmény jelentőségű kiállítási tárgyai Yevpatoria – Örmény templom 19. század, jelenlegi … Olvass tovább

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző kara a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálata együttműködésével a magyar katonai térképészet megalakulásának évfordulója alkalmából immár 7. alkalommal hirdeti meg játékos szellemi vetélkedőjét. A vetélkedő lebonyolítását mások mellett a Fővárosi Örmény Önkormányzat is támogatja. A megmérettetésre öt fős hallgatói csapatok jelentkezhetnek. A vetélkedő február 5-én 14 órakor kezdődik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán.

Tisztelt tagunk, kedves barátom! Engedje meg, hogy megosszam Önnel Szakács F. Sándor örmény gyökerű barátunk, a FÖÖ Egyházi bizottságának tagja adventi gondolatait és együttes jókívánságainkat. Ezzel is áldott Karácsonyt és boldog rákészülést kívánunk a Születésre. Hiszen ilyenkor harmadik advent vasárnap után, már nem a rendezvényekre vagy vásárlásra, tolongó pénztári sorokra kell koncentrálnunk, hanem advent valódi üzenetére. Isten áldása legyen mindannyiunkon, Áldott Karácsonyi Ünnepet kívánunk Önnek a Fővárosi Örmény Önkormányzat nevében! Esztergály Zsófia Zita elnök „Advent a várakozás megszentelése”! Várakozni hallatlan lehetőség, hiszen amire várakozunk már a miénk. Ünnep közeledik. Fényben ragyog a világ. Egy pillanat alatt minden megváltozik. Pontosabban: minden megváltozhat. Ez csakis attól függ, hogy megértjük-e advent üzenetét, megértjük-e az isteni titkot: a változás bennünk kezdődik. A változás az önreflexiónkkal lép életbe, az önzésünk, az önmagunkra való túlzott figyelés elutasításával. Az inkarnálódott Istenfiú önmagát adta: az ő önzetlen Isten és emberszolgálatát ünnepli a világ kétezer év óta. Mert a megtestesült Istenfiú Igen-je mindent megváltoztatott. Minden ember, a mai napig, ezt az Igen-t járja körül egy életen át, ettől az Igen-től függ minden ember átalakulása, megváltozása. Képes-e ez az Igen életünket átalakítani, egzisztenciálisan átformálni, vagy csak díszlet csupán? Egy jó hangzó szó, a Nem ellentéte, amely kedves mosolyra és vállveregetésre sarkall bennünket? Az ünnep mindent megváltoztathat, ha a lélek mélyén születik. Ha engedjük, hogy a teremtő Ige Igen-né formálja életünket. Az ünnep életet jelent és életet teremt. Advent nemcsak várakozás, hanem rácsodálkozás a titokra és egyben kitekintés is, meghívás: elindulni a jövő felé, amely békét, szeretetet, életet jelent. Hiszen Isten akar megszületni bennünk. Újra és újra.

A Fővárosi Örmény Önkormányzat szervezésében a közösség tagjai megtekinthették az erdélyiörmény származású, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus jubileumi életmű-kiállítását. Az eddig legnagyobb tárlat több mint száz rézkarcot, linómetszetet, tusrajzot, akvarellt és olajfestményt, diorámát és karácsonyi installációt vonultat fel a Széphárom Közösségi Tér termeiben. Az ismert műveken, rézkarcokon túl eddig be nem mutatott tanulmányokat, egyedi alkotásokat, miniatűr modellektől nagy festményinstallációkig olyan különlegességeket mutatunk be, melyek még nem voltak együtt kiállítva. Gross Arnold részletgazdag rézkarcaival vált népszerűvé. Jellegzetes színezési technikájának köszönhetően minden egyes nyomata különbözik a többitől. Képeit jellemzi a csodálatos, gyermeki mesevilág, ahol mindig süt a nap, virágüzletekkel és játékokkal teli. Műalkotásaiban az ember része a természetnek. Képeivel szépet, örömet nyújt, egy mesevilágot, amiben nincs semmi hátborzongató vagy borús. A kiállítást megnyitó Révész Emese művészettörténész így fogalmazott: „Gross maga is örök gyermek volt, aki nem csak játékos rajzain, hanem a valóságban is imádott játszani. Tárlatunkon ezért a művek mellett megidézzük jellegzetes tárgyvilágát, a képein is megjelenő karácsonyfa körül zakatoló kisvasúttal. A játék mellett másik visszatérő témája az erdélyi otthon megidéző kert és műterem. Képein olykor maga a kert válik műteremmé, és a műterem pedig álomszerű csodavilággá.”   Az MTVA Archívum jóvoltából a kiállítás keretében folyamatosan vetítik Sós Mária 1978-as Játék- Film című portréfilmjét Gross Arnoldról. A kiállítás ingyenesen látogatható 2020. január 31-ig. Forrás: https://www.grossarnold.com/blog/Gross90/2019-12-06

A Fővárosi Örmény Önkormányzat tisztelettel meghívja Önt 2019. évi közmeghallgatására Helyszín: V. Budapest, Akadémia u. 1. I. em. 122.  közösségi tér Időpont: 2019. december 13. péntek, 14:45 Megjelenésére számítunk! Esztergály Zsófia Zita elnök  

Teljesítményünkre alapozva köszönöm meg írásban bizalmukat ebben a kiadványban is, amely könnyed hangvételével elevenít fel néhány közös pillanatot és sokunk által kedvelt személyt az elmúlt évekből. Olvassa szeretettel az ANI Magazint, a Fővárosi Örmény Önkormányzat kiadványát. Esztergály Zsófia, elnök

Elfogadta a Magyar Akkreditációs Bizottság a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) létesítései kérelmét az örmény tanulmányok mesterképzési szakra. Így Közép-Európában egyetlenként, a társadalom- pedagógiai- vagy bölcsészettudományi alapképzés után, elvégezhető lesz már a mesterszak is.  Kovács Bálint armenológus 2016-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megalapította, és azóta vezeti az ország egyetlen Örmény tanulmányok tanszékét, 2018-tól intézetét. A Lipcsei Egyetemhez kötődő, Közép- és Kelet-Európával foglalkozó Leibniz Intézetnek is tudományos munkatársa. Egyetemista kora óta szenvedélyesen kutatja az örmények történetét, kultúráját. Gimes Júlia interjúját Kovács Bálint intézetvezetővel, hamarosan megjelenő kiadványunkban olvashatják.

Egyhangú döntéssel, 174 igen ellenében felfüggesztette az Országgyűlés az örmény szószóló mentelmi jogát. Dr. Serkisian Szeván Simont az ügyészség választás rendje elleni bűntettel vádolja. Az indítvány szerint a Fővárosi Főügyészhelyettes az NF.12560/20114/78-L számú vádiratában dr. Serkisian Szeván Simon ellen 13 rendbeli, három esetben társtettesként, tíz esetben bűnsegédként elkövetett, a Btk. 350. § (1) bekezdés e) pontja szerint minősülő választás rendje elleni bűntett miatt emelt vádat. ((A határozat teljes szövege itt olvasható.)  A vádirat szerint a 2014-es nemzetiségi önkormányzati választások előtt a mostani szószóló, aki korábban az országos örmény nemzetiségi önkormányzatot vezette, a fővárosi Dankó utcai hajléktalanszállón az ott tartózkodóknak „azért, hogy valótlanul vallják magukat örménynek, továbbá az örmény névjegyzékbe való regisztrálásért, az ajánlóív aláírásáért és a későbbi szavazásért különböző anyagi előnyöket, italt és pénzt ajánlott fel”. Mindez azért történt, hogy az egymással vetélkedő két csoport közül a Serkisian Szeván Simon által támogatott, három szervezetet összefogó koalíció győzzön. Ezt sikerült is elérni. A három szervezet: az Arménia Népe Kulturális Egyesület, a KILIKIA Kulturális Egyesület és az Örmény Ifjúsági Egyesület.  Az ügyészségi váddal kapcsolatban a mentelmi bizottság előtt a szószóló azt mondta: „ő csupán tanúja volt az ügy tárgyát képező cselekménynek, és nem elkövetője”. Mivel a bizottság ülései zártak, azt nem lehet tudni, hogy a jogot végzett nemzetiségi politikus ezt mentségnek gondolja-e.  A történtek ellenére a Fővárosi Örmény Önkormányzat töretlenül folytatja hagyományőrző munkáját, bízva abban, hogy a következő ciklusban helyreáll az örmények tisztességéről kialakult kép. Dr. Serkisian Szeván Simon a második szószóló ebben a ciklusban. Elődje Simani Silva (2018. május 8- 2018. június 7.) volt, aki lemondott a tisztségről.

  Dr. Serkisian Szeván Simon, örmény nemzetiségi szószóló 2019. március 7-én vette át megbízólevelét a Nemzeti Választási Irodától, ezt követően 2019. március 18-án tett esküt a Országház Gobelin-termében dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke is. Informálódni folyamatosan frissülő honlapunkon, a www.fovarosiormeny.hu lehet majd.