FÖÖ – Hírek

  Tavaly augusztus és szeptember között Gerály Zoltán és Zoltai András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelemtudományi doktori iskola hallgatói kutatást végeztek annak érdekében, hogy a jelenleg Magyarország területén élő erdélyi örmény közösség származási- történelmi gyökereire vonatkozóan felvetett Ani származással kapcsolatos kérdések tisztázódjanak és ezzel együtt a fellelhető örmény örökség feltárása, fényképpel való rögzítése, dokumentálása megtörténjen. A Fővárosi Örmény Önkormányzat projektjét Magyarország kormány támogatta 2019-ben.  Kiemelt célként szerepelt továbbá az is, hogy a feltárt információk, dokumentált építészeti örökség, kulturális elemek, történelmi tények a hazai örménység és az egész magyar társadalom, közvélemény tudomására juthassanak.   A teória igazolásához, a feltételezett útvonal felderítésében földrajzilag kulcsszerepet játszik a Krím félsziget, mint a feltételezett vándorlás első állomásként megjelölt terület. Ennek okán elsősorban szükséges volt megvizsgálni, hogy milyen időszakokban, milyen irányokból érkezhettek a Krím félszigetre örmények, ezen csoportok után milyen hagyaték maradt az adott területen, majd mozgásuk következtében milyen irányba települhettek át. Így egy összetett képet kaptunk a krími örmény diaszpóra történelmi változásairól. Ezek után földrajzi értelemben nyugati irányba mozdulva, szükség volt a Lembergi örmény diaszpóra történetével és a Szucsáva környéki örmény diaszpóra történetével behatóbban foglalkozni, tárgyi, szokásbeli, építészeti hagyatékukat feltérképezni és esetleges párhuzamokat keresni közöttük, és ezeket történeti távlatba foglalva elemezni, következtetéseket levonni. A kutatási időszerűségét alátámasztotta az a tényállás, hogy magyarul ezen örmény közösségek történetéről, hagyományairól összegző monográfia még nem került kiadásra. Ennek következményeként a köztudatban nem szerepel a fentebb említett régiók örmény vonatkozású emlékeinek tudományos vizsgálata és szisztematikus bemutatása. Pedig egy ilyen jellegű munka nemcsak a történeti távlatokban nyújtana segítséget az erdélyi örmények esetében, de hasznos kapcsolatokat vetítene előre a jelenkori állapotok között is, mint ez a kutatóút során kiderült a számos diaszpóraközösséggel találkozva. Másik oldalról, tehát az „Ani Örmények” toposz magyarázatára már itthon is születtek tudományos magyarázatok, melyek közül kiemelkedő Dr. Kovács Bálint Az Elképzelt Őshaza című munkája, mely röviden foglalja össze az ezzel kapcsolatos teóriák történettudományi hátterét, kialakulásuk körülményeit és a toposz tovább élésének irányait. 1 Itt kiemelendő az a levont következtetés, mely alapján Ani városa a középkori örmény diaszpórák idejétől kezdődően egy emlékezeti hellyé változott, és az elveszített örmény államiság szimbólumává vált, majd ebből fakadóan a 19. században mint egy származástudattal összefonódva alakította ki az „Ani Örmény” identitást, melyre alapozva aztán kialakult az a teória, mely vándorlásként emlékezik vissza az Ani városához köthető történelmi eseményekből fakadó, és örmények nagy csoportjainak helyváltoztatásába torkolló népmozgásokat. Ezen mozgások irányának, a mozgó népesség létszámának, a mozgások pontos idejének meghatározása tehát közelebb hozhatott minket a kérdések megválaszolásához. Elméleti alapon tehát szükség volt először a középkori Krím történetével, az ott létezett örmény diaszpóra összetételével megismerkedni, hogy ez alapján követhetővé váljanak a feltételezett mozgások, ugyanis a krími diaszpóra 13. – 15. századi történetének pontos ismeretével egyértelműen megválaszolhatóvá vált a feltételezett nyugatra történtő vándorlás valós, avagy valótlan mivolta. (1 Dr. Kovács Bálint – Az elképzelt őshaza. In: Világtörténet 2014. pp. 509 – 518.) Kutatási helyszínek A téma, és feltevés teljes körű tisztázására azonban a helyszíneket részletesen bejáró, feltérképező, dokumentációt készítő kutatás eddig még nem valósult meg, így mindenképpen fontos lépésként értékelhetjük ezen kutatási tevékenység eredményeit mind történeti, mind pedig kulturális szempontból. A képanyaggal is alátámasztott kutatás tehát ha nem is teljes képet, de egy komoly és előremutató eredményt tud felmutatni a témával kapcsolatban. A teória alapján kijelölésre kerültek azon helyszínek, amelyek valószínűsíthetően adatokkal szolgálhattak a projekt sikerére vonatkozóan. Így a kutatást nagyobb egységekben számítva 4 helyszínen kellett elvégezni. Ezek a következők voltak: Krím félsziget, Lemberg (L’viv vagy L’wow) és a történelmi Galícia régiója, Szucsáva és a történelmi Bukovina régiója, illetve forrásanyagok felkutatása Moszkvában, az Orosz Állami Könyvtár gyűjteményeiben, mint ezen régiók vonatkozásában a leggazdagabb gyűjtőkörrel rendelkező intézmény. Részletesen bejárásra került a Krím félszigeten Feodoszija (a középkori Kaffa) városa, és a környezetében található örmény kolostorok romjai, Sztarij Krim (a középkori Szolhat) városa, mely közelében fekszik a Szurb Hacs (Szent Kereszt) kolostor, Szudak, Jalta, Szevasztopol, Yevpatoriya és Szimferopol; a mai Ukrajna területén, a történelmi Galícia régiójában L’viv, Ivano Frankivszk, a történelmi Bukovina régiójában Csernowitz, az idő rövidsége miatt itt kimaradt Kamenec Podolszk – melyről azonban a fellehető adatok begyűjtése megtörtént; a mai Románia területén, a történelmi Bukovina régiójában Szucsáva, melyhez közel található Hagigadar kolostora, és Botosány. Ide vonatkozóan a Krím félszigettel kapcsolatosan derültek ki a következő adatok: az itt létező örmény diaszpóra rétegeit áttekintve, Szevasztopol területén, mely az ókorban Tavrida (görög) majd a középkorban Herszonesz (bizánci) néven volt ismeretes, már a 7. század során létezett örmény kolónia, mely a bizánci birodalmon belül bonyolított kereskedelmi ügyleteket Herszonesz – Konstantinápoly és Trapezunt irányában. Innentől kezdve azonban tudjuk azt is, hogy a bizánci birodalomban számos örmény tevékenykedett, mint kereskedő és iparos, tehát mozgásuk nyitott és szabad volt. Szintén adatokat találtunk arra vonatkozóan is, hogy a Krím félsziget déli partjainál levő településeken a 11– 12. századokban már örmény közösségek működnek, és a mongol – tatár támadások következtében ezen közösségek száma felduzzad, azonban kibocsátó területként csak Kisázsia régióját jelölik meg, nem található kimondottan egy városra szorítkozó tudósítás. Adatok rögzítése a kutatási helyszíneken A teória alapján kijelölésre kerültek azon helyszínek, amelyek valószínűsíthetően adatokkal szolgálhattak a projekt sikerére vonatkozóan. Így a kutatást nagyobb egységekben számítva 4 helyszínen kellett elvégezni melyek a következők voltak: Krím félsziget, Lemberg (L’viv vagy L’wow) és a történelmi Galícia régiója, Szucsáva és a történelmi Bukovina régiója, illetve forrásanyagok felkutatása Moszkvában, az Orosz Állami Könyvtár gyűjteményeiben, mint ezen régiók vonatkozásában a leggazdagabb gyűjtőkörrel rendelkező intézmény. A fenti városokban részletesen az alábbi helyszíneket sikerült rögzíteni, és adatokat felkutatni: Orosz Föderáció – Feodoszija: 13. századi örmény templom, örmény kutak, középkori örmény erőd, örmény temető már csak a térképen jelölt, de eltüntetett helyszíne, örmény templomok, melyek a városban romos, használaton kívüli vagy pravoszlávvá/ mecsetté átalakítottak, Ivan Ajvazovszkij galéria, helytörténeti múzeum örmény vonatkozású emlékei, örmény kút. Starij Krim – Szurb Hacs kolostor 14. század, az örmény miniatúrafestészet középköri kiemelkedő központja, a mai napig az örmény lelki élet Krím félszigeten levő központja, továbbá a környezetében található kolostorromok, örmény kút. Szudak – korábbi örmény diaszpóra létezése a középkori erődben, jelenkori diaszpóra tevékenysége a városban – és ennek állapota. Jalta – örmény templom 20. század Szevasztopol – Tavrida múzeum örmény jelentőségű kiállítási tárgyai Yevpatoria – Örmény templom 19. század, jelenlegi … Olvass tovább

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző kara a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálata együttműködésével a magyar katonai térképészet megalakulásának évfordulója alkalmából immár 7. alkalommal hirdeti meg játékos szellemi vetélkedőjét. A vetélkedő lebonyolítását mások mellett a Fővárosi Örmény Önkormányzat is támogatja. A megmérettetésre öt fős hallgatói csapatok jelentkezhetnek. A vetélkedő február 5-én 14 órakor kezdődik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán.

Tisztelt tagunk, kedves barátom! Engedje meg, hogy megosszam Önnel Szakács F. Sándor örmény gyökerű barátunk, a FÖÖ Egyházi bizottságának tagja adventi gondolatait és együttes jókívánságainkat. Ezzel is áldott Karácsonyt és boldog rákészülést kívánunk a Születésre. Hiszen ilyenkor harmadik advent vasárnap után, már nem a rendezvényekre vagy vásárlásra, tolongó pénztári sorokra kell koncentrálnunk, hanem advent valódi üzenetére. Isten áldása legyen mindannyiunkon, Áldott Karácsonyi Ünnepet kívánunk Önnek a Fővárosi Örmény Önkormányzat nevében! Esztergály Zsófia Zita elnök „Advent a várakozás megszentelése”! Várakozni hallatlan lehetőség, hiszen amire várakozunk már a miénk. Ünnep közeledik. Fényben ragyog a világ. Egy pillanat alatt minden megváltozik. Pontosabban: minden megváltozhat. Ez csakis attól függ, hogy megértjük-e advent üzenetét, megértjük-e az isteni titkot: a változás bennünk kezdődik. A változás az önreflexiónkkal lép életbe, az önzésünk, az önmagunkra való túlzott figyelés elutasításával. Az inkarnálódott Istenfiú önmagát adta: az ő önzetlen Isten és emberszolgálatát ünnepli a világ kétezer év óta. Mert a megtestesült Istenfiú Igen-je mindent megváltoztatott. Minden ember, a mai napig, ezt az Igen-t járja körül egy életen át, ettől az Igen-től függ minden ember átalakulása, megváltozása. Képes-e ez az Igen életünket átalakítani, egzisztenciálisan átformálni, vagy csak díszlet csupán? Egy jó hangzó szó, a Nem ellentéte, amely kedves mosolyra és vállveregetésre sarkall bennünket? Az ünnep mindent megváltoztathat, ha a lélek mélyén születik. Ha engedjük, hogy a teremtő Ige Igen-né formálja életünket. Az ünnep életet jelent és életet teremt. Advent nemcsak várakozás, hanem rácsodálkozás a titokra és egyben kitekintés is, meghívás: elindulni a jövő felé, amely békét, szeretetet, életet jelent. Hiszen Isten akar megszületni bennünk. Újra és újra.

A Fővárosi Örmény Önkormányzat szervezésében a közösség tagjai megtekinthették az erdélyiörmény származású, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus jubileumi életmű-kiállítását. Az eddig legnagyobb tárlat több mint száz rézkarcot, linómetszetet, tusrajzot, akvarellt és olajfestményt, diorámát és karácsonyi installációt vonultat fel a Széphárom Közösségi Tér termeiben. Az ismert műveken, rézkarcokon túl eddig be nem mutatott tanulmányokat, egyedi alkotásokat, miniatűr modellektől nagy festményinstallációkig olyan különlegességeket mutatunk be, melyek még nem voltak együtt kiállítva. Gross Arnold részletgazdag rézkarcaival vált népszerűvé. Jellegzetes színezési technikájának köszönhetően minden egyes nyomata különbözik a többitől. Képeit jellemzi a csodálatos, gyermeki mesevilág, ahol mindig süt a nap, virágüzletekkel és játékokkal teli. Műalkotásaiban az ember része a természetnek. Képeivel szépet, örömet nyújt, egy mesevilágot, amiben nincs semmi hátborzongató vagy borús. A kiállítást megnyitó Révész Emese művészettörténész így fogalmazott: „Gross maga is örök gyermek volt, aki nem csak játékos rajzain, hanem a valóságban is imádott játszani. Tárlatunkon ezért a művek mellett megidézzük jellegzetes tárgyvilágát, a képein is megjelenő karácsonyfa körül zakatoló kisvasúttal. A játék mellett másik visszatérő témája az erdélyi otthon megidéző kert és műterem. Képein olykor maga a kert válik műteremmé, és a műterem pedig álomszerű csodavilággá.”   Az MTVA Archívum jóvoltából a kiállítás keretében folyamatosan vetítik Sós Mária 1978-as Játék- Film című portréfilmjét Gross Arnoldról. A kiállítás ingyenesen látogatható 2020. január 31-ig. Forrás: https://www.grossarnold.com/blog/Gross90/2019-12-06

A Fővárosi Örmény Önkormányzat tisztelettel meghívja Önt 2019. évi közmeghallgatására Helyszín: V. Budapest, Akadémia u. 1. I. em. 122.  közösségi tér Időpont: 2019. december 13. péntek, 14:45 Megjelenésére számítunk! Esztergály Zsófia Zita elnök  

Teljesítményünkre alapozva köszönöm meg írásban bizalmukat ebben a kiadványban is, amely könnyed hangvételével elevenít fel néhány közös pillanatot és sokunk által kedvelt személyt az elmúlt évekből. Olvassa szeretettel az ANI Magazint, a Fővárosi Örmény Önkormányzat kiadványát. Esztergály Zsófia, elnök

Elfogadta a Magyar Akkreditációs Bizottság a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) létesítései kérelmét az örmény tanulmányok mesterképzési szakra. Így Közép-Európában egyetlenként, a társadalom- pedagógiai- vagy bölcsészettudományi alapképzés után, elvégezhető lesz már a mesterszak is.  Kovács Bálint armenológus 2016-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megalapította, és azóta vezeti az ország egyetlen Örmény tanulmányok tanszékét, 2018-tól intézetét. A Lipcsei Egyetemhez kötődő, Közép- és Kelet-Európával foglalkozó Leibniz Intézetnek is tudományos munkatársa. Egyetemista kora óta szenvedélyesen kutatja az örmények történetét, kultúráját. Gimes Júlia interjúját Kovács Bálint intézetvezetővel, hamarosan megjelenő kiadványunkban olvashatják.

Egyhangú döntéssel, 174 igen ellenében felfüggesztette az Országgyűlés az örmény szószóló mentelmi jogát. Dr. Serkisian Szeván Simont az ügyészség választás rendje elleni bűntettel vádolja. Az indítvány szerint a Fővárosi Főügyészhelyettes az NF.12560/20114/78-L számú vádiratában dr. Serkisian Szeván Simon ellen 13 rendbeli, három esetben társtettesként, tíz esetben bűnsegédként elkövetett, a Btk. 350. § (1) bekezdés e) pontja szerint minősülő választás rendje elleni bűntett miatt emelt vádat. ((A határozat teljes szövege itt olvasható.)  A vádirat szerint a 2014-es nemzetiségi önkormányzati választások előtt a mostani szószóló, aki korábban az országos örmény nemzetiségi önkormányzatot vezette, a fővárosi Dankó utcai hajléktalanszállón az ott tartózkodóknak „azért, hogy valótlanul vallják magukat örménynek, továbbá az örmény névjegyzékbe való regisztrálásért, az ajánlóív aláírásáért és a későbbi szavazásért különböző anyagi előnyöket, italt és pénzt ajánlott fel”. Mindez azért történt, hogy az egymással vetélkedő két csoport közül a Serkisian Szeván Simon által támogatott, három szervezetet összefogó koalíció győzzön. Ezt sikerült is elérni. A három szervezet: az Arménia Népe Kulturális Egyesület, a KILIKIA Kulturális Egyesület és az Örmény Ifjúsági Egyesület.  Az ügyészségi váddal kapcsolatban a mentelmi bizottság előtt a szószóló azt mondta: „ő csupán tanúja volt az ügy tárgyát képező cselekménynek, és nem elkövetője”. Mivel a bizottság ülései zártak, azt nem lehet tudni, hogy a jogot végzett nemzetiségi politikus ezt mentségnek gondolja-e.  A történtek ellenére a Fővárosi Örmény Önkormányzat töretlenül folytatja hagyományőrző munkáját, bízva abban, hogy a következő ciklusban helyreáll az örmények tisztességéről kialakult kép. Dr. Serkisian Szeván Simon a második szószóló ebben a ciklusban. Elődje Simani Silva (2018. május 8- 2018. június 7.) volt, aki lemondott a tisztségről.

  Dr. Serkisian Szeván Simon, örmény nemzetiségi szószóló 2019. március 7-én vette át megbízólevelét a Nemzeti Választási Irodától, ezt követően 2019. március 18-án tett esküt a Országház Gobelin-termében dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke is. Informálódni folyamatosan frissülő honlapunkon, a www.fovarosiormeny.hu lehet majd.

Az örmény Biblia nyomtatástörténetről nyílt kiállítás az Országos Széchenyi Könyvtárban. Az ünnepélyes megnyitón a hazai örménység és vezetői mellett jelen volt Tüske László, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója, Anahit Simonjan, a Magyar-Örmény Baráti Társaság elnöke, Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektora, Michael August Blume nuncius, valamint a kiállítás hazai támogatója, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke, Esztergály Zsófia Zita is. A tárlat kurátorai Kovács Bálint egyetemi docens, az Armenológiai Intézet vezetője és Vahé Tachjian, a PPKE BTK Armenológiai Intézetének oktatója, a Houshamadyan berlini kutatóprojekt vezetője. A ritkaságokat felsorakoztató nemzetközi tárlat összehozta a hazai örménységet, de érkeztek az Egyesült Államokból és Erdélyből is magyarörmények azért, hogy megnézhessék a Bibliakülönlegességeket. A tárlaton megtekinthető május 11-ig az első 1666-ban, Amszterdamban nyomtatott Szentírás mellett a második, amelyet Isztambulban, illetve a harmadik, amelyet 1733-ban Mechitár apát megrendelésére, Velencében nyomtattak. A példányok több nemzetközi intézményből, így a jereváni Örmény Nemzeti Könyvtárból is érkeztek Budapestre a kalkuttai, a szentpétervári és a New York-i örmény Szentírással együtt. A szervezők a Bibliák nyomtatástörténetén keresztül az örmény diaszpórát is bemutatják. A kiállított tárgyak között vannak az Oszmán Birodalomból menekült örmény családok hagyatékai, amelyek Párizsból, Marseilles-ből és Libanonból érkeztek, megjelenítve a 19. századbeli Oszmán Birodalom örmény vallásos hagyományait. A tárlat utolsó részén pedig az erdélyi örmények vallásosságát mutatják be a szervezők, részben személyi hagyatékokon, részben az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület által biztosított tárgyakon, részben a budapesti Orlay utcai Örmény Múzeum anyagán keresztül. „A kereszténység számára a Biblia soha nem csupán egy szöveg” Tüske László köszöntőbeszédében elmondta: a most megnyílt kiállítás az örmény Biblia és vallásosság témaköreit mutatja be. A főigazgató kiemelte: Biblia és könyvkultúra elválaszthatatlanok egymástól. Vannak szövegalapú és szabályokon alapuló kultúrák; a szövegalapú kultúra inkább „variációkban bontja ki üzenetét”. A kereszténység számára a Biblia soha nem csupán egy szöveg, de narratívákon keresztül bontakozik ki. A könyvnyomtatás megjelenése még inkább gazdagította az örménység hitét, erősítette ezt a szövegalapú kultúrát. Mint Tüske László megfogalmazta: a kiállítás „az életet átjáró biblikusságot” tükrözi. Nemcsak közgyűjtemények, hanem magánemberek is hozzájárultak a bemutatott anyaghoz – végső soron ennek az emberi elhivatottságnak köszönhető minden gyűjtemény. Az örmény írás azért született meg, hogy le tudják jegyezni a Bibliát A Berlinből érkező Meline Pehlivanian (Berlini Állami Könyvtár) méltatta a kiállítást tudományos szempontból. Elmondta: Arménia a világon elsőként tette államvallássá a kereszténységet a 4. század elején. Az örmény írást kifejezetten azért alkotta meg Meszrop Mastoc, hogy a Bibliát le lehessen jegyezni vele (mint a tárlaton olvasható: úgy várták a szerzetest az ábécével, mint Mózest annak idején a kőtáblákkal). Ez volt a hetedik nyelv, amelyre lefordították a Szentírást, és az örmény irodalom első írott emléke. Meszrop Mastocnak és tanítványainak külön ünnep állít emléket: a Szent Fordítók emléknapját az Örmény Apostoli Egyházban október közepén, az Örmény Katolikus Egyházban szeptember elején ünneplik. A megélt kereszténységről tanúskodni Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem, a PPKE rektora így fogalmazott: különböző örmény kultúrákról beszélhetünk, azonban a világon szétszóródott közösségek hagyományai ugyanazon az örökségen alapulnak. Ezért nincs értelme ellentétbe állítani az örményországi örményeket és a diaszpórában élőket, hisz ugyanazokat a hagyományokat viszik tovább. A PPKE rektora utalt rá, a kiállítás tárgyai nem pusztán tárgyi emlékek, hanem a mindennapi, megélt kereszténységről tanúskodnak; a tárlat hátterében családok történetei rejlenek, ők tartották fenn a tradíciót. Az eseményen Szuromi Szabolcs köszönetét fejezte ki Anahit Szimonjánnak, a jereváni székhelyű Örményország–Magyarország Kulturális és Együttműködési Társaság elnökasszonyának sok évtizedes munkájáért, és átadta neki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legmagasabb elismerését. Anahit Szimonján a köszönőszavak mellett felmutatta olvasójegyét, és büszkén osztotta meg a jelenlévőkkel: 1981 óta a Széchényi Könyvtár olvasója. Az örmények a Kárpát-medencében is otthonra találtak. A 17. században vándoroltak be nagyobb számban Erdélybe, ahol uniót kötöttek a Katolikus Egyházzal, majd viszonylag gyorsan integrálódtak a magyar társadalomba. A dualizmusban számos parlamenti képviselőt, minisztert, sőt miniszterelnököt is adtak Magyarországnak, az aradi 13 közül pedig Kiss Ernő és Lázár Vilmos, de Görgei és Czetz tábornok is erdélyi örmény származású volt. Az örményeket a világ első keresztény népeként tartják számon, akik a keresztény-muszlim kontaktzónában (a Perzsa, az Oszmán és az Orosz Birodalom területein) is évszázadokon keresztül megőrizték hitüket, sokszor az államiság teljes hiányában. A kiállítás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és Országos Széchényi Könyvtár szervezésében valósulhatott meg. Együttműködő partnerek: Örmény Nemzeti Könyvtár, Berlini Állami Könyvtár, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, a Houshamadyan Projekt, Szamosújvári Örmény Katolikus Egyházközség, Örmény Katolikus Egyházközség, Budapest. Támogatók: Gulbenkian Alapítvány, GWZO Leipzig

Második alkalommal adta át a Fővárosi Örmény Önkormányzat a legeredményesebb honvéd tisztjelöltnek járó Czetz-díjat, de az éves nemzetiségi bál a tartalmas programok sora mellett, alkalmat adott arra is, hogy adománygyűjtési lehetőséget biztosítson a Magyar Református Szeretetszolgálat számára, amely a szíriai Örmény Református Gyülekezetek Közösségének vasárnapi iskola programját támogatja. Az eseményen részt vett Kiss Bertalan, a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságának főtanácsadója, Dr. Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, Siposné prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, a magyar Hadtudományi Társaság alelnöke, valamint Dr. habil. Jobbágy Zoltán ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtiszt képző karának tudományos és nemzetközi dékánhelyettese. A bál háziasszonya Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke, fővédnöke Tarlós István, Budapest város főpolgármestere volt.  Mi tudjuk, kik vagyunk és honnan jöttünk, ezért vagyunk képesek az összefogásra is Örömteli, hogy ilyen sokan gyűltünk egybe, és még inkább az, hogy ennyien tartjátok fontosnak nemzetiségi hovatartozásotokat és a hagyományok ápolását – fogalmazott Esztergály Zsófia ünnepi beszédében. Az elnökasszony így folytatta: mai világunkban ez egyáltalán nem magától értetődő dolog, hiszen a feszültségektől nem mentes hátköznapok éppen ennek az ellenkezőjét sugallják az európai társadalmaknak. Mi tudjuk, kik vagyunk és honnan jöttünk. Azt is tudjuk, hogy a múlt tisztelete és ismerete teszi bölccsé és teljessé jelenünket, meghatározva ezzel a jövőt. Azokat a példákat, amelyeket a keresztyén örmény nép mutat hitének megtartásában, valamint az erdélyi örmény diaszpóracsoport képvisel, érdemes követni. Lázár Vilmos, Kiss János, Czetz és Görgei honvédtábornok életútja és bizonyságtétele információval lát el bennünket. Életük és küzdelmük nem volt hiábavaló.  Czetz János emlékét őrizve  Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke, valamint Dr. Hermann Róbert, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese ünnepélyes körülmények között adta át a Czetz János-díjat, melyet az önkormányzat Közgyűlése az örmény-székely származású Czetz János, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfiatalabb honvédtábornoka, az argentin hadsereg ezredese előtti tisztelgés, emlékének méltó megőrzése érdekében alapított. A kitüntetést az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán tanuló, legeredményesebb katonahallgatója veheti át, minden évben. A díjazott, egy bronzplakett mellett, egy Kövér György művész által gidófalvi fából faragott, székely és magyarörmény, valamint honvédségi motívumokkal díszített emléktárgyat kap.  Idén, a szabadságharc lezárásának 170-ik évfordulóján, Molnár Bernadett honvéd tisztjelölt, a Katonai Repülő Intézet Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Üzemeltetés szakának hallgatója vehette át az elismerést. Mint a méltatásban elhangzott, Bernadett a Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék demonstrátoraként munkájával folyamatosan segíti az oktató munka színvonalának emelését. A Katonai Repülő Intézetnél folyó tudományos kutatómunkában hallgatói kutató asszisztensként eredményesen tevékenykedik. Folyamatos, magas szintű munkája eredményeként Köztársasági Ösztöndíjban részesült. A Katonai Repülő Intézetnél tanuló honvéd tisztjelöltek közül kiemelkedik önként vállalt, a közösség érdekében végzett munkájával. Elöljárói és társai megbecsülését szerénységével és nagy munkabírásával vívta ki. dr. Hermann Róbert a díjátadás alkalmával, Czetz János életét ismertetve így fogalmazott: az örmény származású honvédtábornok a szabadságharc idején nagyon fiatal volt: ő volt az, aki a legalacsonyabb rangból kezdte pályafutását, de már ott megmutatkozott, hogy nemcsak szakmai diszciplináris dolgok érdeklik, de magyar hadtudományi irodalomnak egyik legfontosabb művelője is volt. Bem, érdemei elismeréseként előléptette őrnagyból alezredessé, később ezredessé, majd 1849-ben tábornokká. 1850-es emigrációja után, hosszabb szünet után került Dél-Amerikába, ahol, mint tudjuk, a katonai térképészeti intézet megalapítója lett, valamit Argentína első katonai felmérésének elkészítőjeként öregbítette a magyarörmények, a székelyek hírnevét. Czetz kitartó, mindennek megfelelő, kiváló életének emlékezete vezette a Fővárosi Örmény Önkormányzatot, amikor ezt a nagyon méltó díjat alapította, és remélhetőleg, azok, akik megkapják, méltók Czetz tábornok örökségére.   Örmény temperamentummal, vidáman űztük el a telet A díjátadó után a farsangi programmal megkezdődött a mulatság is, a Magyarországon egyedülálló és népszerűségnek örvendő Group Duduk Együttes felejthetetlen kaukázusi örmény muzsikáját hallhatta a közönség, sok-sok dudukkal és zourna-val. Majd a nemzetiségi Artashat Színház Szenkovics Marci mókái című előadása következett. A produkció alapjául a Fővárosi Örmény Önkormányzat és a Romanika Kiadó gondozásában megjelent, Pálffy Gyula által írt mű szolgált. A színpadon korabeli nyelvezettel vidám szituációs történetek elevenedtek meg a magyarörmény főhős bohókás karakterén keresztül, bemutatva a korabeli Erdély településeinek hétköznapjait, azok magyar-székely társadalmát és bennük az örményeket, könnyed hangvételben jelezvén a beilleszkedési súrlódásokat.   Ezt követően hatalmas sikert aratott a különlegesnek számító és nemzetközi hírű Sedaa Együttes nagyszabású élő koncertje. A csapat külföldről érkezett, nevük perzsául “hangot” jelent. Egzotikus zenéjük összeköti a hagyományos sztyeppei zenét a keleti irányzattal, ami összességében rendkívüli és lenyűgöző hangzást nyújtott.   A jó hangulatú estén az önkormányzat a résztvevőket autentikus gasztronómiai élményként örmény magos piláffal vendégelte meg. Végül pedig fergeteges, közös tánc zárta az eseményt.   A bál támogatói a II., a IX., a XII., a XIV., valamint a XV. kerületi nemzetiségi önkormányzatok voltak. 

Mi húzódik a Görgei-kérdés mögött? Erre kerestük a választ az örmény gyökerű honvédtábornokról nyílt kiállítás alkalmával, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Dr. Hermann Róbert társkurátor segítségével meg is kaptuk, hiszen több mint 400 műtárgy, multimédiás alkalmazás és filmek elevenítették fel a legendás tábornok örökségét. A tárlat kedvezményes megtekintését a Fővárosi Örmény Önkormányzat biztosította és szervezte. A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállításában arra tesz kísérletet, hogy Görgei Artúr (1818-1916) valós alakját, pályafutását, majd megítélését és annak változásait bemutassa. Görgei Artúr az 1848-1849. évi szabadságharc legvitatottabb alakja, aki 30 évesen már tábornok. A magyar vitézség utolsó legendás hőse, aki olyan sikereket ér el, hogy Ausztria kénytelen idegen segítséget kérni serege ellen. Ő pedig feltétel nélkül leteszi a fegyvert a túlerőben lévő orosz csapatok előtt. Kegyelmet kap, míg társai véres megtorlásnak esnek áldozatul. Túléli ezt is, mint a csatában szerzett koponyasebet, és árulónak bélyegezve morzsolja napjait ezután még 67 évig, kegyelemkenyéren. Hős vagy gazember? Ördögi félisten vagy félisteni ördög? Mi húzódik a „Görgei-kérdés” mögött? Igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért? A szabadságharc árulója vagy legkiválóbb katonája volt ez az ismeretlenségből szinte pillanatok alatt fővezérré avanzsált tiszt, aki a szabadságharc tizenegy nagy csatájából hétben ott volt, s ebből öt összecsapást ő maga vezetett? El lehetett volna kerülni a nevéhez fűződő fegyverletételt? Ezekre a kérdésekre az idők folyamán több válasz is született, Görgei Artúr megítélése többször változott, tetteit, érdemeit politikai érdekektől vagy meggyőződéstől függően sokan sokféleképp értelmezték. Valós alakját egyre inkább elfedte a személyéhez kapcsolódó szóbeszéd, az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonyunk, az ország függetlenségét, a polgári átalakulást is szimbolizáló Kossuth-kultusz. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában most 16 közgyűjtemény és több magánszemély 416 db válogatott műtárgya alapján egyszerre ismerkedhetünk meg a 201 éve született Görgeivel, valamint az utókor vele kapcsolatos elképzeléseivel. Az örmény gyökerű tábornokot idéző tárlat után a résztvevők lehetőséget kaptak a látványos Seuso-kincsek megtekintésére. A ma ismert 14 ezüstedény és az elrejtésükre használt rézüst a római császárkor késői szakaszából fennmaradt, lakoma- és tisztálkodó készleteket tartalmazó kincsleletek között a legértékesebbnek számít. A kincs névadó tálján nemcsak az edény tulajdonosának, Seusonak a neve olvasható, hanem az ábrázolt vadász- és piknikjelenetek egyik feliratából azt is megtudjuk, hogy villája és birtoka Pelso, azaz a Balaton közelében feküdt.

Örmény karácsonyi versekkel, énekekkel, könyvbemutatóval, szeretetvendégséggel és az együtténeklés élményével, valamint az általa alapított díj átadásával várta közösségét december 20-án a Fővárosi Örmény Önkormányzat. Az eseményt Dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, valamint Esztergály Zsófia Zita, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke éves beszámolója nyitotta meg. Esztergály Zsófia ünnepi beszédében emlékeztetett a többi között arra, hogy a 2018-as év a szabadságharc jegyében telt. A fővárosi testület programjaival tisztelgett azok előtt az örmény gyökerű hősök előtt, akik vérüket adták a befogadó hazáért. Így beszámolt például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Honvédtisztképző Karával együttműködésben, Czetz János kapcsán rendezett térképészeti vetélkedőről. Az elnök kiemelt fontosságúnak ítélte a Nekünk üzen Czetz János honvédtábornok című pályázatot, amelyet az önkormányzat a Csíkkörzeti Szentháromság Alapítvánnyal, valamint Argentína budapesti Nagykövetségével együtt, online hirdetett meg magyarországi, erdélyi és argentin fiatalok számára. Esztergály Zsófia az eseményen mutatta be Pálffy Gyula Szenkovits Marci mókái című könyvének a Miniszterelnökség által támogatott, frissen kiadott és hiánypótló reprintjét is. A kötetben a főhős életén, bohókás karakterén keresztül, 23 szituációs történet tolmácsolja a korabeli Erdély településeinek hétköznapjait, bemutatva azok székely-magyar társadalmát és bennük az örményeket. A könnyed hangvételű alkotás által az olvasó bepillantást nyerhet az erdélyi örménység magyar társadalomba való beilleszkedésébe. A művet Kali Kinga örmény gyökerű író szerkesztette, és a Romanika Kiadó gondozásában jelent meg. Az elnökasszony felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a mű elérhető több könyvesboltban is, így nem kizárólag az erdélyi örmények ismerkedhetnek meg a 100 évvel ezelőtt született novellafüzérrel. A fővárosi karácsonyi ünnepség díszvendége volt Ódor Balázs a Magyar Református Egyház külügyi irodájának vezetője, aki részletesen beszámolt arról a humanitárius misszióról, amelyet a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének működési területén végeztek. Mint ismeretes, 2018 ősszén Esztergály Zsófia elnökasszony meghívására informális találkozón vett részt fővárosi örmény nemzetiségi vezetőkkel Haroutune Selimian, a szír református szövetség elnöke. Ezt követően örmény és karácsonyi énekeket hallgathattak a vendégek az Fővárosi Örmény Közösségi Tér, illetve Lipcsei Edit énekművész növendékeinek előadásában, valamint Hegedűs Valér zongora- és orgonaművész kíséretében. Közös éneklés és szeretetvendégség zárta az eseményt.   DÍJAK ÁTADÁSA Szongott Kristóf-díj – azoknak, akik a hazai magyarörménység közösségéért működve elévülhetetlen érdemeket szereztek Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület által 1999-ban alapított díjat idén Dr. Sasvári László bölcsészdoktor, az EÖGYKE elnökségi tagja és Heim Pál képviselő, a Zuglói és Fővárosi Örmény Önkormányzat elnökhelyettese kapta. Dr. Sasvári László a többi között az örmény és magyarörmény kultúra bemutatása, az örmény katolikus liturgia megismertetése, és közösségi tevékenysége, Heim Pál pedig az örmény katolikus hitélet felpezsdítése, a magyarörmény közöség összefogása és a rendezvények műszaki feltételei biztosítása okán nyerte el. Trdat Különdíj – annak, aki munkájával hathatósan építi a hazai örmény közösséget A Trdat Különdíjat a Fővárosi Örmény Önkormányzat testülete 2016-ban alapította. Annak ítéli oda, aki munkájával hathatósan építi a hazai örmény közösséget: ennek okán az örmény katolikus egyházat működtető alapítvány vezetője: Zakariás Antal Dirán kapta a kitüntetést. A díj minden esetben más témájú és más örmény származású művész alkotása. Zakariás Dirán bácsi számára Kozma Simon készítette el a Jézust ábrázoló viaszképet, amelyet a díjazott távolléte miatt Heim Pál képviselő vett át az eseményen.  

A Fővárosi Örmény Önkormányzat, valamint a Romanika Kiadó gondozásában jelent meg karácsonyra Pálffy Gyula Szenkovits Marci mókái című művének reprintje. A kötetben a főhős életén, bohókás karakterén keresztül, 23 szituációs történet tolmácsolja a korabeli Erdély településeinek hétköznapjait, bemutatva azok magyar-székely társadalmát és bennük az örményeket. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott, könnyed hangvételű és hiánypótló alkotás által az olvasó bepillantást nyerhet az erdélyi örménység magyar társadalomba való beilleszkedésébe. A kötetet december 20-án az Akadémia utca 1. szám alatt, a Színházteremben mutattuk be. Közösségünk tagjai elsőként itt vásárolhatták meg a kiadótól, kedvezményes áron. Kali Kinga antropológus, a megjelenő könyv szerkesztője a bemutatón elmondta: fontosnak tartja, hogy a művet jellemző aprólékos társadalmi megfigyelésből kiderül, milyen kihívásoknak voltak kitéve a betelepülő örmény csoportok az asszimilációs úton; ez a mai erdélyi örmény közösség tagjai számára segít feldolgozni az elmagyarosodást, a nyelvvesztést, az örmény tradíciók lemorzsolódását, egyszóval mindazt, amivel a beolvadás járt. Úgy fogalmazott: a könyv kiadásával erősíteni kívánjuk az erdélyi örmények identitását, lehetőséget adva, hogy olvasása által régi és leendő tagjaink újra és újra reprodukálhassák a korabeli közösségi múltat: ezáltal akár családjuk történetét. Így erősítjük a közösségen belüli összetartást és bővítjük a már meglévő tudást. Az eseményt támogatta: 

Eredményesen zárult a Nekünk üzen Czetz János honvédtábornok című pályázatunk. A Magyarországon, Romániában és Argentínában meghirdetett felhívás győztesei Násztor Péter Argentínában élő magyar fiatal, valamint Kréz Gellért és csapata a gödöllői Református Líceumból. Előbbi pályázó egy Buenos Aires – Budapest útvonalra szóló repülőjegyet nyert, utóbbi versenyző és csapata pedig részt vehetett a székelyföldi Czetz János Emléktáborban. A győztesek gondolatai a pályamű kidolgozásáról és Czetz János honvédtábornokról Az Argentínából érkezett nyertes pályamű Czetz argentin munkásságát öleli fel. A tanulmány és a rövidfilm hiánypótló. A tanulmány a legprecízebb bibliográfiára támaszkodik, nóvumokat is tartalmazva. A rövidfilmben olyan mozgó és álló archív képeket használt a pályázó, amelyeket itthon és Erdélyben sem ismertünk idáig. Argentínában élő magyarként nagyon nagy hatással volt rám és leírhatatlan inspirációval töltött el Czetz János tábornok története – vallja Násztor Péter. A „Nekünk üzen Czetz János honvédtábornok” pályázat kiírása előtt nem volt tudomásom Czetz munkásságáról, de amint értesültem róla, rögtön felkeltette az érdeklődésemet. A számtalan személyes párhuzam és az elképesztő életmű csodálata mind arra sarkallt, hogy mindenképp kezdjek el kutatni ebben a témában. A feltáró munka nagyszerű élményt nyújtott: kulcsként szolgálva, sorra tárt ki érdekesebbnél érdekesebb kapukat, melyeken belépve addig ismeretlen világokat fedezhetett fel az ember magának. A tábornok személye olyan kulcsnak bizonyult, mely sok ember szívében is kinyitott egy zárat, hiszen mindenki a legnagyobb jóindulattal és segíteni akarással kísérte végig munkámat. Nem csupán jómagam, hanem egész családom, az argentin magyar közösség tagjai, tanítványaim, ismerőseim és mindenki, akinek volt alkalmam mesélni a tábornokról, különös érdeklődést tanúsítottak e fantasztikus ember élete és munkássága iránt – hívja fel a figyelmet Péter. Kréz Gellért: „Czetz János gyökerei segítségével kibontotta szárnyait, amelyekkel maradandót tudott alkotni” – A Gellért által fémjelzett nyertes pályamű a honvédtábornokot, mint katona stratégát mutatta be, meglepő részletességgel. Egyik történelemtanárom megosztotta velem azt az információt, hogy pályázatot hirdettek Czetz János tábornokról. Ez felkeltette érdeklődésemet, mivel már kiskorom óta érdekel a történelem és kiváltképp a hadászati része. Így vágtunk bele csapatommal a hosszú munkába – summázta Kréz Gellért, a csoportos pályázat nyerteseinek vezetője. A kutatás végén ezt állapíthattam meg: Czetz olyan szakmai tudásra tett szert a Bécsújhelyi Katonai Akadémián, amely megalapozta, hogy később a vezérkarhoz kerüljön, és alighanem a császári és királyi hadsereg egyik legkiválóbb tisztjévé vált volna, ha nem jön a szabadságharc: ezért igaz magyarként hazája szolgálatába állt. Így jutott el addig, hogy vezérkari főnökként Erdélybe került. 26 évesen, őrnagyként, hálátlan feladatként, egy vert hadsereg élére kellett állnia, melyet rendezni tudott. Annak ellenére, hogy elméleti szakember volt, megmutatta, hogy a gyakorlatban is képes teljesíteni. Később a sokszor forrófejű Bem mellett Czetz mint alvezér mindvégig a megfontoltság és óvatosság mintaképe maradt, ennek ellenére bátorságból is példát mutatott, sokszor az első sorokban is jelen volt. A kor fiatal tisztjeivel ellentétben képes volt önállóan jó döntéseket hozni és a körülményekhez bármikor alkalmazkodni. Még be sem töltötte 27-dik életévét, amikor a szabadságharc legfiatalabb tábornoka lett. Emigrációba kényszerült. Egy évtizeden át kereste a módját, hogy segítsen elnyomott nemzetén. Mindent megtett, majd mikor rájött, hogy a magyar ügyet a nagyhatalmak céljaik érdekében kihasználják, Argentínába ment, ahol nemzeti hőssé vált, de örökös honvággyal küzdött. Magyarságáról soha és semmilyen körülmények között nem mondott le.  Czetz János olyan, méltatlanul elfeledett hősünk, akinek a legnagyobbak között volna a helye. Czetz János olyan ember volt, akinek mélyre nyúló gyökerei voltak. Családszeretet, magyarság, illetve a keresztény hite területén. Ez a három pont tartotta fenn őt. Ha bármelyiket is elhagyta volna életében, nem tudott volna úgy kiteljesedni.  Mert egy szék se állhat meg két lábon, de hármon már igen. Gyökerei segítségével kibontotta szárnyait, amelyekkel maradandót tudott alkotni. Üzenete örök, ezért a jövőben képességeimhez mérten próbálom majd elősegíteni azt, hogy a tábornok emléke ne süllyedhessen a feledés homályába – hangsúlyozta Kréz Gellért. Gellért és csapata részt vett a székelyföldi Czetz János Emléktáborban, amely a BGA Zrt támogatásával valósult meg. A nyertes pályamunkák megtekinthetők itt: https://fovarosiormeny.hu/palyazo-videok/. A Czetz János Emléktábor Székelyföldön A tábor 2018. október 27. és november 2. között zajlott, két helyszínen: Csíkszépvízen és Gidófalván, a tábornok szülőhelyén. A résztvevők számára gazdag programot szerveztünk a Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvánnyal közösen, törekedve arra, hogy bevonjuk mindkét helyszínen a helyi fiatalokat is. Ezáltal még többen ismerték meg Czetz Jánost és munkásságát, valamint közösség épült a magyarországi és székelyföldi fiatalok között. Az események között rendhagyó történelemórák és kreatív önfejlesztő, hagyományőrző foglalkozások voltak, kirándulásokkal kiegészítve. Ennek köszönhetően a résztvevők megismerkedhettek Czetz János személyével, a szabadságharc menetével, hadászatával, illetve a nemzetközi és hazai társadalmi viszonyokkal, továbbá Czetz argentin munkásságával. A leglátványosabb programelem Gidófalván zajlott, ahol 30 hagyományőrző lovashuszár és gyalogos játszotta le élőben az 1848. november 30-án zajlott és Czetz által vezetett hidvégi csatát. Így Gellérték ismereteket szereztek a többi között arról, hogy ebben az emblematikus ütközetben sikerrel vizsgáztak a hatfontos vaságyúk: ez a háromszékiek győzelmét hozta. A magyarországi csapat közelebbről megismerkedett a székely huszárezred történetével, ruházatával, fegyverzetével, harcmodorával és más erdélyi csaták fontosságával is. A Fővárosi Örmény Önkormányzat és a Csíkkörzeti Magyar Örmény Szentháromság Alapítvány 2018-ban hirdette meg pályázatát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170-ik évfordulója alkalmából. A kiírás célja a székely-örmény származású Czetz János honvédtábornok, továbbá a 48/49-es szabadságharc emlékének ápolása az ifjúsági közösségek támogatása által, valamint ezen személyek és közösségek Magyarországgal való kapcsolatának ápolása volt.

Kali Kinga író, antropológus, a „Kulturális stratégiák a magyar-örményeknél: armenizmus és neoarmenizmus” című dolgozata angol változatával kapott szakmai meghívást a rendezvényre, s mely meghívásnak a Fővárosi Örmény Önkormányzat, II. Kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat, a XIV. Kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat és a XV. Kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat jóvoltából tehetett eleget, illetve az ő anyagi támogatásuk révén jutott el a számára fontos armenológiai tanácskozásra. Az armenológiai konferencia a régió rangos szaktanácskozásaként négy szekcióból állott, a konferencia munkanapjain végigvonultatva: Örmények Közép-, Dél- és Délkelet-Európában; Örmény közösségek Fehéroroszországban, Lengyelországban és Ukrajnában: történelem és modernizmus; Örmény-orosz kapcsolatok történelmi távlatból a mai időkig; Örmény kultúra, művészet, építészet, térképészet a Fekete-tengertől a Balti-tengerig húzódó régióban. A nemzetközi tudományos fórumon Ausztria, Argentína, Belarusz, Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Moldova, Németország, Oroszország, Örményország, Románia, Szerbia, Ukrajna kiemelkedő armenológusai vettek részt, köztük történészek, antropológusok, politikatörténészek, vallástudósok, építészek, művészettörténészek, filológusok, kartográfusok. A konferencia hivatalos nyelvei az örmény, orosz és angol nyelvek voltak. Az armenológiai konferencia az Örmény Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiájának Történeti Intézete és az ANIV Örmény Tanulmányok Alapítványa főszervezésében, a Belarusz Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiájának Történeti Intézetével, a Lengyel Tudomány Akadémiával, a Jereváni Állami Egyetemmel, a Művészettudományok Állami Intézetével, az Oroszországi Föderáció Kulturális Minisztériumával, a Moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem Történeti Intézetével, valamint a Belarusz Állami Egyetem Történeti Intézetével karöltve valósult meg. Kali Kinga az első szekció előadójaként prezentálta angol nyelven a „Cultural Strategies of Hungarian-Armenians: Armenism and Neo-Armenism” című dolgozatát – melyben a magyar-örmények kulturális stratégiáit járja körül, pontosabban azokat a törekvéseket, amelyek által a diaszpóra-csoport az örmény identitását igyekszik fenntartani a jelenben; a kulturális stratégiáknak, örményidentitás-mentő mozgalmaknak a létrejöttét, illetve működésük szükségességét szintén kirajzolja benne. Dolgozata középpontjában a magyarországi örmény diaszpóra első rétegének recens identitás-megőrzésre irányuló kulturális stratégiái állnak – az a kulturális irányzat, amely napjaink vissza-armenizálódási folyamatának fő mozgatórugója, és amelyet a szerző neoarmenizmusnak nevez, a 19-20. század fordulóján kibontakozó, örményidentitás-mentő armenizmus mozgalmára való visszautalásként, illetve ezzel a mozgalommal való nagy hasonlóságai miatt. A tudományos együttlét rendkívül sűrű és rendkívül tanulságos volt – Kali Kinga nagyszerű lehetőségnek tartotta, hogy részt vehetett benne. A szakmai tanácskozásokat kisebb kirándulások is követték, amelyeken nem csupán feltöltődhettek a résztvevők, hanem értékes, továbbgyümölcsöző szakmai kapcsolatokat szilárdíthattak meg.      

Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta és Magyarország támogatásáról biztosította a legnagyobb lélekszámú szíriai protestáns gyülekezetek vezetőit, Joseph Kassabot, a Szíria és Libanon Nemzeti Református Zsinat főtitkárát és Haroutune Selimiant, a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnökét. A megbeszélésen részt vett Azbej Tristan is, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár, valamint Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke. A találkozón a vendégek tájékoztatást adtak a szíriai protestáns egyházak helyzetéről és arról, hogy milyen eszközökkel lehetséges támogatni az ott élő keresztény közösségek megmaradását. Elmondták: a háború sújtotta területeken az újjáépítés hozzájárul, hogy a fenyegetéssel, diszkriminációval sújtott családok a migráció, kivándorlás helyett a visszatérést, illetve a helyben maradást válasszák. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország álláspontja szerint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajt idehozni; ezért felajánlotta, hogy a magyar kormány anyagi támogatással is segít az üldözött keresztényeknek, hogy a háborúban sokat szenvedett, menekülésre kényszerült családok hazatérhessenek otthonaikba. Forrás: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/orban-viktor-a-legnagyobb-sziriai-protestans-gyulekezetek-vezetoit-fogadta Szír egyházi vezetők Magyarországon Mint ismeretes, Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke meghívására érkezett hazánkba Harout Selimian, az örmény reformátusok elnöke és Joseph Kassab, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat (NESSL) főtitkára. A magyarországi látogatás célja a Református Egyházak Világközössége két tagegyházával két éve formálódó testvéregyházi kapcsolat elmélyítése és a magyar reformátusság szíriai szerepvállalásának további erősítése, a vasárnapi iskolai program és a szír református iskolákat segítő ösztöndíjprogram támogatásán túlmutató együttműködés kialakítása. Arról, hogy milyen állomások előzték meg a mostani látogatást, hogyan alakultak a testvéregyházi kapcsolatok ez elmúlt években a közel-keleti református egyházakkal, az alábbi linken, az eredeti cikkben olvashatnak. https://www.reformatus.hu/mutat/15647/    

Meggyőződésem, hogy a keresztényeknek nem szabad elhagyniuk a Közel-keletet, az örményeknek ott kell maradniuk Szíriában – jelentette ki Haroutune Selimian, a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnöke, lelkipásztor, aki Esztergály Zsófia elnökasszony meghívására informális találkozón vett részt fővárosi örmény nemzetiségi vezetőkkel, valamint Issekutz Saroltával, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnökével. Szír testvérünk a találkozó alkalmával megtekintette az Örmény Katolikus Szent Gergely templomot és a hozzá tartozó örmény múzeumot is. Haroutune Selimian a Magyarországi Református Egyház vendégeként érkezett hazánkba. „Áldd meg Istenünk a messziről jött vendéget és adj békét az örmény kisebbségeknek” – arámi, arab, örmény és magyar nyelvű imára gyűlt össze a budapesti örmény közösség a Szíriából érkezett vendég fogadására az Orlay utcai templomban. Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke kérésére Haroutune Selimian az Aleppóban, a leginkább háború sújtotta városban élő keresztények helyzetéről beszélt. Az egyházi vezető kifejtette: a helyzet jelenleg is meglehetősen feszült, miután napjainkban Idlíb közelében csaknem 70 ezer ISIS katona várakozik. Nagy a félelem, hogy ha a szír vagy az orosz hadsereg támadást indít, akkor ez a 70 ezer katona Aleppóra fog támadni. A várost megpróbálják megvédeni, jelenleg is a határait erősítik – tájékoztatott Haroutune. Sajnos ebben a bizonytalan helyzetben a keresztények nagy része elhagyta már a várost. Az örmények közül is sokan elmenekültek: 65 ezerből 15 ezren maradtak. Egész Szíriában 120 ezer örmény élt a háború előtt, most 25-30 ezer közötti a számuk. „A közel-keleti kereszténység az egész kereszténység PH-faktora.” Harout Selimian szavai szerint, bár a világban sok helyen találhatók örmény kolóniák, de az egyik legnépesebb éppen ott él: a város az arab világban is megőrizte örmény identitását és vallását. Úgy fogalmazott: sajnos ki lehet jelenteni, hogy az örmények sokkal nagyobb kárt szenvedtek el, mint a többi szíriai kisebbség. Ezért aztán igen sok örmény vértanúja van a háborúnak, egész városrészeket, kerületeket és templomokat romboltak földig: az ellenség nem tett különbséget az örmény katolikus, az apostoli és az evangélikus hívek között. Kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a keresztények elhagyják a Közel-Keletet, az örményeknek ott kell maradniuk Szíriában. Nemcsak azért, mert meg akarjuk őrizni ezt a települést, a közösségünket és azt a szerepet, hogy Örményországon kívül is virágozzon az örmény nyelv és kultúra, hanem azért is, mert kereszténység nélkül a szélsőséges iszlám hazájává lesz Közel-Kelet. Ez a veszély nemcsak minket, hanem Európát is fenyegeti. Nagyon fontos, hogy ezt Európa megértse, és segítse azokat a keresztényeket visszatelepülni, akik elhagyták Szíriát. Úgy fogalmazott: A közel-keleti kereszténység az egész kereszténység PH-faktora. „Az én misszióm, hogy a következő években bejárjam azokat a helyeket, ahová szír örmények menekültek.” Haroutune Selimian köszönetét fejezte ki azoknak az európai országoknak, amelyek befogadták a Szíriából menekült örményeket. Elmondta, hogy akik olyan helyre kerültek, ahol van örmény közösség, például Örményországba csaknem 15 ezren, azoknak a nevét tudják, velük kapcsolatot is tartanak és őket az anyaország is segítik. A lelkész kijelentette: az ő missziója, hogy a következő években bejárja azokat a helyeket, ahová szír örmények menekültek és felvegye velük ismét a kapcsolatot. Sajnálatát fejezte ki, hogy a Szíriában maradt örményeken nem tud segíteni Örményország. A közösség inkább a saját erejében bízik – emelte ki – ezért az iskolákat, az oktatást tartják a legfontosabbnak. Az összes lerombolt keresztény templomot felújították: egy örmény templomot, az utolsót a megújultak közül, novemberben nyitnak meg. Haroutune Selimian felidézte, hogy egy éve a Magyarországi Református Egyház delegációja járt Aleppóban, és a magyar reformátusok lelki és fizikai támogatását vitték a sokat szenvedett városba. „Szimbolikus üzenet az, hogy az Istentől kapott javakból segítünk másokon.” A Magyar Református Egyház támogatása hozzájárul ahhoz is, hogy megújuljanak a háborúban lerombolt, megsérült protestáns templomok Szíriában. Ezzel kapcsolatban Ódor Balázs, az MRE Zsinati Hivatalának külügyi irodavezetője úgy fogalmazott: szimbolikus üzenet az, hogy az Istentől kapott javakból segítünk másokon. A Generális Konvent költségvetéséből, illetve a Magyar Református Szeretetszolgálatnak felajánlott adományokból mintegy 3-3 millió forintot juttatott az örmény és arab református gyülekezetek kiemelt közösségi programjára, a vasárnapi iskolákra, valamint a szíriai református iskolák diákjainak ösztöndíjára. A Magyar Református Egyház – adakozóinak köszönhetően – 2017-ben hetven diák teljes éves tandíját biztosította. A szíriai adományok teljes összege pedig elérte a 10 millió forintot. „Üzenjük a világ örménységének, hogy létezünk, létezni fogunk és egyre többen leszünk Aleppóban!” Esztergály Zsófia elnökasszony a találkozón a testvériség jegyében egy aranyozott templomi kelyhet adott át, amely a fővárosi örmény közösség ajándéka a szíriai testvérgyülekezetnek. Az elnökasszony elmondta: ha Úrvacsora alkalmával ránéztek majd erre a kehelyre tudjátok azt, hogy vannak Magyarországon olyan örmény gyökerű testvérek, akik értetek imádkoznak. Emellett a Fővárosi Örmény Önkormányzat és az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület nevében fogadjátok szeretettel támogatásunkat, amelyet azoknak a fiataloknak küldünk, akik az általatok működtetett vasárnapi iskolában tanulnak. Vélhetően a háborús körülmények miatt nem áll rendelkezésetekre az az eszköztár, amely az oktatáshoz fontos. Ezért Bibliai témájú kifestőket, könyveket, füzeteket, színes ceruzákat, hegyezőket, radírokat és zsírkrétákat, valamint kerámia kereszteket és egyéb fiatalos keresztény ajándéktárgyakat küldünk. Esztergály Zsófia ezután a budapesti örmény közösség segítségét ajánlotta fel az Aleppóban maradt protestáns örmények számára. Haroutune Selimian elsőként imát kért, mert erősen hisznek annak erejében, majd pedig segítséget iskoláik és templomaik újjáépítéséhez. Úgy fogalmazott: ha azt szeretnénk, hogy megmaradjon a közösség, ezekre mindenképpen szükség van. Majd megköszönte a Fővárosi Örmény Önkormányzat vendégszeretetét, önzetlen segíteni akarását: elmondta, hogy erről hazájában és elkövetkezendő útjai során is beszélni fog híveinek. Végül így búcsúzott: üzenjük a világ örménységének, hogy létezünk, létezni fogunk és még többen leszünk Aleppóban!

A Fővárosi Örmény Önkormányzat kirándulást szervezett Bécsújhelyre – Wiener Neustadtba  – , amelynek célja a Mária Terézia Katonai Akadémia meglátogatása volt. Ezen a helyen kezdte katonai tanulmányait az erdélyi örmény származású Czetz János honvédtábornok, valamint Kiss Ernő altábornagy is. A Mária Terézia Katonai Akadémia az Osztrák Szövetségi Hadsereg Katonai Akadémiájának ad ma is otthont. A program mégis időutazásra repítette az érdeklődőket, miután maga a főépület ma is ugyanúgy néz ki, mint Czetz János tanulmányai idejében. A honvédtábornok így emlékezik naplójában az 1834 és 1842 között itt eltöltött éveire: „Ezen időben ez az akadémia, amelyet Mária Terézia alkotott, volt a legelső egész Európában. Nyolc évig tanultam ebben az intézetben; reám nézve ezen idő legnevezetesebb eseménye az volt, hogy minden hónapban 82 tanulótársam közt mindig én voltam a legelső. Ferdinánd császár és magyar király történetesen éppen akkor látogatta meg az intézetet, midőn én és mintegy kétszáz más társam készültünk fölvenni a bérmálás szentségét; mindnyájunknak a király lett bérmaapánk.” Az épület megtekintését követően a csapat sétát tett az akadémia parkjában, ahol megnézték a nevezetességeket: a korabeli lovardát, a tavat, szobrokat, valamint az új tisztképzés off-road pályáját. Az ősfás zöldterület egyébként azóta is Wiener Neustadt legszélesebb parkja, közvetlen a Theresianum Katonai Akadémia mögött található és csodálatos, több órás sétákat kínál a jó levegőn. A hosszú ösvények ideálisak kikapcsolódáshoz, pihenéshez. Igény szerint az érdeklődők sportolhattak is, lehetett futni és lovagolni. A Mária Terézia Katonai Akadémiáról és azokról a híres magyarokról, akik itt éltek és folytatták tanulmányaikat, az örmény közösség tagjai előadást hallgathattak meg a parkban. Miután az akadémia parkja közel van a nyüzsgő városközponthoz, így a kirándulás résztvevői a napot finom ételek kóstolásával, majd a belváros utcáin sétálva, nézelődve, beszélgetve zárták.  

Ángádzsábúr levest, örmény magos piláfot, dalauzit és gombaételt készítettek a Főzzünk örményül! című főzőtanfolyam résztvevői. A Fővárosi Örmény Önkormányzat által szervezett népszerű oktatást Keszy-Harmath Enikő, valamint Pintér Brigitta, a Metro Gasztroakadémia és a Mielle Kulináris Praktikák résztvevője fémjelezte; ezáltal a régi receptúrák a mai trendnek és egészséges étkezésnek megfelelően kerültek tányérra. A kulináris kalandozás az EMMI támogatásával valósult meg. A Fővárosi Örmény Közösségi terében már 10 órakor nagy volt a sürgés-forgás: a főzőtanfolyam keretében kaukázusi és magyarörmény ételek elkészítését kezdte meg a több mint 35 fős csapat. Az autentikus őrölt fűszerektől, a páchoz elmaradhatatlan örmény konyaktól és friss fűszernövényektől, valamint gyümölcsöktől terjengő illat a mesés keletet idézte meg.   Először az az örmény fülleves, az ángádzsábúr elkészítésének előkészületei kezdődtek: ki sárgarépát, gyökeret hámozott, ki hagymát pucolt, ki pedig a gombát tisztította. A csaknem 20 literes fazékba már belekerült a zsenge borjúhús, majd a friss zöldségek, fűszerek, és megkezdődött a csodás leves gyöngyöző, akár 3 órán át tartó forrása. Eközben a főzőcsapat az örmény gombaétel elkészítésének is hozzálátott.  A csaknem 1,5 kiló gombából Brigitta segítségével csábító illatokat árasztó sült gomba készült: ebből aztán pirított hagyma, 12 felvert tojás, és apránként hozzáadott liszt segítségével sűrű palacsintatészta, majd tenyérnyi ropogósra sült lepények készültek, amelyek aztán mentás-tejfölös mártással arattak osztatlan sikert a kukta-csapat tagjai közt. Később a levesben jó puhára főtt borjút Enikő ledarálta, befűszerezte, és a csapat által közben gyúrt tésztát megtöltve ezzel, apró fülecskéket készített, majd a levesbe téve kifőzte. Végül churutot (autentikus, tejből készült örmény ételízesítő) kavart el tejföllel, ezzel adva meg az ángádzsábúr végleges ízét. Végül a több mint 8 féle keleti fűszerből, konyakból és citromból készült egzotikus pácban érlelt pulykacomb-kockák is megsültek, így a mazsolás-mandulás-pisztáciás bulgurral összekeverve elkészült a nagy sikerű örmény piláf, hogy a többi finomsággal együtt feltálalhassák. Az eseményt támogatta: 

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar honvédtábornoka, az argentin hadsereg ezredese előtt tisztelegve a Magyar Hadtudományi Társaság megkoszorúzta a csillaghegyi Mátyás király út sarkán álló ház falán található Czetz János bronzportré domborművel díszített fehér márvány emléktábláját szeptember 6-án. Az eseményen részt vett Esztergály Zsófia Zita, a Fővárosi és dr. Issekutz Sarolta, a II. kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnöke , valamint az Argentin Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége képviseletében Gretel Matías konzul. A szervezők képviseletében dr. Király László, a Magyar Hadtudományi Társaság alelnöke és Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára helyezett el koszorút. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának képviseletében Theisz Bálint kabinetvezető és Borbély Rita önkormányzati főtanácsadó volt jelen.

A Fővárosi Örmény Önkormányzat, valamint a Romanika Kiadó gondozásában jelenik meg idén Pálffy Gyula Szenkovits Marci mókái című művének reprintje. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott, könnyed hangvételű és hiánypótló alkotás által az olvasó bepillantást nyerhet az erdélyi örménység magyar társadalomba való beilleszkedésébe. A kötetben a főhős életén, bohókás karakterén keresztül, 23 szituációs történet tolmácsolja a korabeli Erdély településeinek hétköznapjait, bemutatva azok magyar-székely társadalmát és bennük az örményeket. Kali Kinga antropológus, a megjelenő könyv szerkesztője fontosnak tartja, hogy a művet jellemző aprólékos társadalmi megfigyelésből kiderül, milyen kihívásoknak voltak kitéve a betelepülő örmény csoportok az asszimilációs úton; ez a mai erdélyi örmény közösség tagjai számára segít feldolgozni az elmagyarosodást, a nyelvvesztést, az örmény tradíciók lemorzsolódását, egyszóval mindazt, amivel a beolvadás járt. A könyv kiadásával erősíteni kívánjuk az erdélyi örmények identitását, lehetőséget adva, hogy olvasása által régi és leendő tagjaink újra és újra reprodukálhassák a korabeli közösségi múltat: ezáltal akár családjuk történetét. Így erősítjük a közösségen belüli összetartást és bővítjük a már meglévő tudást. A könyv pedig szórakoztatva képes ellátni mindezt. Pálffy Gyula alkotását 2018 őszén mutatjuk be a III. Kárpát-medencei Székely és Magyarörmény Fesztivál keretein belül. Közösségünk tagjai elsőként itt vásárolhatják meg a kötetet a kiadótól, kedvezményes áron. Esztergály Zsófia Zita      

Magyarország Alaptörvénye kinyilvánítja, hogy „a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők”. E hitvallásnak megfelelve, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény egy új jogintézményt vezetett be a nemzetiségek országgyűlési képviseletének biztosítása érdekében. A parlamenti munka ezen új résztvevője a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: szószóló), aki abban az esetben képviseli nemzetiségét az Országgyűlésben, ha annak listája nem nyer mandátumot az országgyűlési képviselők választásán. A szószóló elsődleges feladata az adott nemzetiség képviselete a parlamentben. A szószóló jogai és kötelezettségei is főként a nemzetiségek érdekeit és jogait érintő indítványok és ügyek köré csoportosulnak. Az Országgyűlésben – jogállásából eredően – nem rendelkezik szavazati joggal, de annak ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint az adott napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. E mellett a szószóló rendkívüli ügyben napirend után is felszólalhat. Kérdést intézhet továbbá a Kormányhoz és a Kormány tagjához, valamint az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben. A szószóló nemzetiségeket érintő határozati javaslatot is benyújthat az Országgyűlésnek. A szószólók a nemzetiségeket képviselő országgyűlési bizottság tagjai, a bizottság munkájában szavazati joggal vesznek részt. Az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein – az érintett bizottság elnökének döntése alapján vagy nemzetiségeket érintő napirendi pont esetén – tanácskozási joggal vesznek részt. A szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik. A szószólókat mentelmi jog illeti meg, a képviselőkre vonatkozó bejelentési, összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozati, és javadalmazási és fegyelmi szabályok rájuk is irányadók. Forrás: http://www.parlament.hu/bevezetes8

Érdekel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kora? Izgalmasnak találod a katonai stratégák munkáját és a huszárok életformáját? Netán keveset tudsz a XIX. századi Magyarországról? Esetleg pont 14 – 29 év közötti vagány fiatal vagy, aki szívesen részt venne térítésmentesen egy olyan  székelyföldi táborban, ahol megidézzük a reformkori társadalom életét? Vagy inkább lenne kedved Argentínába repülni? Akkor pályázati felhívásunk neked szól! Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170-dik évfordulója alkalmából a Fővárosi Örmény Önkormányzat és a Csíkkörzeti Magyar Örmény Szentháromság Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon és Romániában élő magyar, valamint Argentínában élő argentin és magyar fiatalok számára. A kiírás célja: a székely örmény származású Czetz János honvédtábornok, továbbá a szabadságharc emlékének ápolása az ifjúsági közösségek támogatása által, valamint ezen személyek és közösségek Magyarországgal való kapcsolatának ápolása, közösségteremtés. A pályázat megvalósításának helyszíne: Magyarország, Budapest, Románia (Erdély), Argentína. A pályázati Felhívás az alábbi linken tekinthető meg: https://fovarosiormeny.hu/palyazati-leiras/

Korszakalkotó műveket és kimagasló magyarörmény és örmény alkotók filmjeit válogatta össze a Fővárosi Örmény Önkormányzat – mondta Esztergály Zsófia a filmklub létrehozásával kapcsolatban. Az eseményen Paradzsanov filmjei kivételével a művészek saját maguk mutatták be műveiket, így minden alkotóval közvetlen és hiánypótló beszélgetés volt. Az első félévet nagy érdeklődés kísérte, reméljük a második félév is ilyen népszerű lesz. Mint fogalmazott az elnök: hasonló jeles művészek, hasonlóan kimagasló  alkotásait várhatja a közösség. Mint ismeretes február 3-án első alkalom Paradzsanov filmjét, az Elfelejtett ősök árnyai című filmje várta az érdeklődőket. Ezt követte Korniss Péter fotóművész saját képeivel fűszerezett előadása, majd Jankovics Marcell rajzfilmessel beszélgettünk, valamint a rendező Ének a csodaszarvasról című filmjét mutattuk be. Pesty László, a Pesty Fekete Doboz főszerkesztőjének alkotása, a Megsebzett ünnep  tartott érdeklődésre számot. A Filmklub tematikáját tükrözi, hogy végül ismét Paradzsanov-film, az Ashik Kerib zárta a félévet. A film kulisszatitkairól és a rendező életéről Kali Kinga antropológus, író reflektált.