Az 1848-49-es szabadságharc magyar és magyarörmény áldozataiért szólt a Szent István Bazilika harangja

Az Aradon kivégzett 13 tábornokért és az 1948-49-es szabadságharc áldozataiért imádkoztak a Szent István Bazilikában a Fővárosi Örmény Önkormányzat közösségének tagjai. A küzdelmekben örmény származású katonák is részt vettek, az Aradon kivégzettek közt két örmény gyökerű vértanú is volt.

Az örmény gyökerű magyar hősök szívük alapján is igazi magyarok voltak, számukra Magyarország a hazát jelentette

Őri Imre káplán, a Budapest-szentistvánvárosi Szent István király plébánia káplánja tartotta a hősök emlékére a szentmisét. Mint fogalmazott: Az örmény gyökerű magyar hősök szívük alapján is igazi magyarok voltak, számukra Magyarország a hazát jelentette.A magyar nemzet szabadságáért ők is küzdöttek: olyanok voltak, akik oda tudták ajánlani életüket. Kovács Dávid, a Külső Józsefvárosi Református Egyházközösség lelkészének szavai szerint a haza szabadságáért életüket áldozóknak máig ható üzenete van. Mint mondta, úgy tudunk emlékezni rájuk a mai napig is, hogy amit rajtuk keresztük Isten adott nekünk, azt megőrizzük a szívünkben: ezért mi is tudunk Istennel a hazáért harcolni.  

Az ökumenikus megemlékezés gyertyagyújtással folytatódott a Szent István Bazilika előtti téren

A résztvevők mécseket gyújtottak, amelyekből keresztet formáltak, így tisztelegve a szabadságharc hősei előtt. A nemzeti gyásznapon tartott megemlékezést a Fővárosi Örmény Önkormányzat szervezte. Esztergály Zsófia Zita elnök elmondta: minden évben megemlékeznek az aradi vértanúkról, illetve Kiss Ernő tábornokról és Lázár Vilmos ezredesről, akik örmény gyökerűek voltak. Szavai szerint rajtuk kívül is sokan részt vettek név nélkül a szabadságharcban, és névvel is, ugyan ők nem voltak az aradi vértanúk közt, de ismerjük őket, mint a szintén örmény származású Czetz János tábornokot és Görgey Artúr honvéd altábornagyot. Ismertette: a szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült Czetz-tábornok életéről kötet is megjelent a honvédelmi minisztérium és a Fővárosi Örmény Önkormányzat támogatásával. A háromnyelvű, magyarul, spanyolul és örményül íródott mű Czetz János argentin munkásságát mutatja be. A tábornok a szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült, és Argentínában telepedett le, ott megalapította katonai akadémiát: ennek 2019-ben 150-dik évfordulóját ünnepelték Argentínában és itthon is. Az elnökasszony elmondta: “E nagyszerű ember emlékét ápolva kifejezetten az ifjúságot céloztuk meg programjainkkal. Elsőként a Fővárosi Örmény Önkormányzat közgyűlése díjat alapított és nevezett el a honvédtábornokról. A kitüntetést évente adományozzuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán legeredményesebb tanuló magyar honvédtiszt-jelöltnek. “

Az egykori honvédtábornok személyét a mai napig óriási tisztelet övezi Argentínában

Siposné dr. Kecskeméthy Klára a nemzeti közszolgálati egyetem egyetemi tanára a mécsesgyújtást követő előadása során úgy fogalmazott, mindenütt emlékeznek Juan Fernando Czetz tábornokra, személye országokat, kontinenseket és népeket köt össze. A Katonai Akadémia parancsnoki épületében áll a szobra, a múzeumában látható a magyar lobogó, valamit szülőföldjéről Gidófalváról, Piskiről, Nagyszebenből származó földminták, a kápolnában külön emlékfala van. Az Argentína fővárosában élő magyar diaszpóra évtizedek óta szoros kapcsolatban és együttműködésben áll a katonai akadémia mindenkori parancsnokaival, híven őrzik Czetz János honvéd tábornok, argentin-magyar ezredes emlékét.

Október 6-án nemcsak az Aradon kivégzett 13 vértanúra, hanem az első felelős magyar kormány vezetőjére, gróf Batthyány Lajos miniszterelnökre is emlékezünk. Október 6-a 2001 óta nemzeti gyásznap. 

Az eseményről a Hegyvidék Televízió tudósított, az önkormányzat elnökével pedig Tóth J. András készített interjút a Magyar Katolikus Rádióban.