Fővárosi Örmény Önkormányzat

Tíz év után, az örmény összefogás jegyében új önkormányzati testület kezdhette meg munkáját 2024-ben a fővárosban.

Függetlenségi Nap az Akadémia utcában

A  függetlenség Napi programot Akopjan Nikogosz, az Országgyűlés örmény nemzetiségi szószólója nyitotta meg ezt követően Dr. Haykak Arshamyan, a hamarosan hivatalosan is beiktatásra kerülő új örmény nagykövet lépett a pódiumra.  Az este ünnepélyes pillanata a 2025-ös Ararát–Örménységért díj átadása volt. Az elismerést, amely az örmény közösségért végzett kiemelkedő tevékenység legmagasabb hazai kitüntetése, Dr. Czárán István, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke nyújtotta át. Az idei díjazott Dr. Abakrovits Géza János lett, aki családjával együtt évtizedek óta fáradhatatlanul szolgálja az örmény közösséget. emelte az esemény fényét. A Havk táncegyüttes a hagyományos örmény tánckultúra legszebb elemeit hozták színpadra, sodró erejükkel magukkal ragadva a közönséget. Lusine Martirosyan énekes előadásában az örmény zeneiség megrendítően tiszta hangon szólalt meg, míg Irena Martirosyan és Diana Asryan zongoraművészek játékában a klasszikus zenei értékek és a művészi érzékenység találkoztak. A fellépők produkciója nemcsak szórakoztatott, hanem mély érzelmi élményt is adott a jelenlévőknek. Az estet két kiváló háziasszony, Flora Hambardzumyan és Libor Laura vezette, akik elegáns és szívből jövő műsorvezetésükkel gördülékennyé, ünnepélyessé és bensőségessé tették a programot. A rendezvény az Országos Örmény Önkormányzat, az Országgyűlés Örmény Szószólója, a Fővárosi Örmény Önkormányzat, Erzsébetváros Örmény Nemzetiségi Önkormányzata és az Urartu Örmény Színház közös támogatásával valósult meg. Az eseményről készült fényképeink az előadás és a próbák meghitt pillanatait örökítik meg, tanúbizonyságául annak, hogy a magyarországi örménység kulturális élete milyen pezsgő és élő.

Örmény Gyermektábor Kabókapusztán

Idén augusztus 11 és 15 között került megrendezésre a hagyományosnak számító Örmény Gyermektábor, amelynek az Országos Örmény Önkormányzat, a Fővárosi Örmény Önkormányzat, az Örmény Kultúráért Alapítvány szervezésében és szinte valamennyi területi és kerületi örmény önkormányzat öszefogásának köszönhetően immár harmadik alkalommal adott otthont a Kabóka Lovastanya Enyingen. Idén több, mint ötven magyarországi örmény gyerek és Artashatból, valamint Arcahból érkezett örmény diák tölthetett el kalandokkal és színes, hagyományörző  programokkal teli napokat festői környezetben. Az örmény gyerekek minden évben nagyon várják a tábort, melyen életreszóló barátságok kötődnek.

Búcsúzik az örmény nagykövet

Ashot Smbatyan-t új nagykövet váltja Budapesten, akinek már a székhelye is a fővárosban lesz. A régi nagykövet utolsó hivatalos programjai egyikeként a tizennyolcadik kerületi világháborús emlékműnél helyezte el az emlékezés koszorúját, majd a szomszédságában álló, nagy artashati király kőszobránál is fejet hajtott. Ashot Smbatyan a diplomáciai újraindulás óta az első örmény nagykövet volt, aki eredményesen képviselte hazáját Budapesten, miközben kiválóan együttműködött a magyarországi örmény közösség valamennyi szervezetével, önkormányzatával. A programra elkísérték, Akopjan Nikogosz, örmény szószóló, valamint Armen Manukyan, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke, Diramerján Artin az OÖÖ elnökhelyettese, illetve Nazarjan Hamlet az emlékmű felállításának kezdeményezője és szervezője.

Örmény Családi Piknik 2025

Az idei legelső nyári nap ragyogó napsütésben, fantasztikusan telt. Minden eddiginél többen jöttek el Örmény Családi Piknikünkre a Bókay kertbe, ahol immár harmadszorra találkoztunk. Ez az esemény nem véletlenül az egyik legfontosabb nyári programunk minden évben, hiszen azon ritka alkalmak egyike, amelyiken ennyire önfeledten, felszabadultan és vidáman tudunk találkozni közösségünk minden korosztályával a legkisebbektől az egészen idősekig. Külön öröm, hogy hagyományosan a lengyel nemzetiséggel közösen tartottuk meg rendezvényünket. Köszönet az ínycsiklandó, parázson sült horovac, haslama és sütemények készítőinek, a Hawk táncegyüttesnek és a színpadi műsor előadóinak közreműködéséért amivel hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Az idei Örmény Családi Pikniket Akopjan Nikogosz, Örmény Szószóló, a Fővárosi Örmény Önkormányzat, valamint kerületi és vidéki örmény önkormányzataink összefogásával tudtuk megvalósítani.              +45     

A LAV ELI Budapesten

Fergeteges hangulatú bulit tartott egnap az örményország szerte és nemzötközileg is elismert Lav Eli folkrock formáció Budapesten a Belfeszt rendezvénysorozat szombati napján a nagyszínpadon. A koncertre sokan látogattak ki, az itt anuló örmény egyetemisták kívülről fújták a dalokat. Azok sem maradtak, ki, akik esetleg nem ismerték,vagy értették a dalokat, a frontember kiváló humorával minden nációt megszólított, így kaptak dalokat olaszok, kazahok, kínaiak és a legkülönbözőbb nemzetek fiai is. A program az országgyűlés Örmény Szószólójának szervezésével és támogatásával valósulhatott meg Belváros Lipótváros Önkormányzatának meghívására. 

Örmény Családi Piknik 2025

Idén is együtt indítjuk a nyarat, ahogy évek óta már hagyomány. Ezúttal is a 18. kerületi Bókay kertben kerül megrendezésre az Örmény Családi Piknik, gyerekprogramokkal, kalandjátékokkal, ugrálóvárral, sok zenével és tánccal, valamint a kihagyhatatlan, inycsiklandó örmény falatokkal. A dátum 2025. június 1. vasárnap 10 óra. 

Együtt emlékeztünk

Az Örmény Genocídium 110. évfordulójára emlékeztünk április 25-én délután a Duna parti örmény kőkeresztnél. Az áldozatok emléke előtt lerótta kegyeletét Ashot Smbatyan, Örményország Magyarországi nagykövete, Jonathan Joel Robert Lacôcte-ot, Franciaország magyarországi nagykövete, Koranisz Laokratisz, az Országgyűlés Görög Nemzetiségi szószólója,Hristodoulou Konstantinos, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának elnöke, Dr Czárán István az Országos Örmény Önkormányzat elnöke, Dr. Abkarovits Géza Örményország kinevezett tiszteletbeli konzulja, Armen Manukjan, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke, az örmény kulturális intézmények és az Urartu Örmény Színház vezetői , valamint a kerületi és területi örmény nemzetiségi önkormányzatok képviselői.A koszorúzási ceremónia után a Nagyboldogasszony plébánián folytatódott a megemlékezés Tiran Petrosyan, az Örmény Apostoli Egyház közép-Európába és Svédországba delegált püspöke által celebrált misével, melyet Ani Yorentz Sargsyan operaénekes felemelően csodálatos koncertje követett. https://youtu.be/NpyVA0WFLA8 fotók: ifj. Diramerján Artin

Koszorúzás az örmény kőkeresztnél

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo. Április 25-én az Örmény genocídium évrodulója alkalmából koszorúzást tart az magyarországi örmény közösség a Duna parti korzón található örmény kőkeresztnél, melyet követően templomi koncertre kerül sor. A rendezvényen beszédet mond Ashot Smbatyan, Örményország Magyarországi nagykövete, dr. Czárán István az Országos Örmény Önkormányzat elnöke, valamint Tiran Petrosyan az örmény apostoli egyház püspöke.

Örmény küzdősport csapat érkezik

Az Örmény Dukendo Szövetség fiatal sportolói tavaly vettek részt a Nemzetközi Sportkarate Szövetség (ISKA) világbajnokságán Münchenben. A 18 örmény sportoló  2 arany-, 2 ezüst- és 14 bronzérmet szerzett. Összességében 37 ország ifjúsági és felnőtt sportolói vettek részt a versenyen. A 3 kategóriában lebonyolított versenyek csapatszámításában az örmény sportolók csak az ifjúsági versenyben szerezték meg a 15. helyet. A sikeres csapat most Magyarországra érkezik, hogy Nagykanizsán is érmekre váltsák reményeiket.

Mashtoc atya

Mashtoc atya elhagyja Budapestet Ittléte alatt a budapesti örmény közösség szívébe fogadta Mashtoc atyát, aki hosszúévek óta az első örmény katolikus pap volt, aki örmény nyelvű liturgiákat tarthatott.Az atya libanonikinevezése, melynek értelmében a fő pátriárka helyettese lesz, átírta a budapestiterveket. Búcsúznunk kell tehát Mashtoc Zahterian-tól, aki érzelmes szavakkalköszönt el közösségi oldalán a budapesti hívektől:„Most tehát útjaink elválnak, mégis boldog vagyok, hogy ti, kedves budapestiörmények, az életem egyik jelentős időszaka lettetek, útitársaim és megerősítőim aTi értem való imádságaitokkal.Hálás vagyok ennek a rövid időszaknak minden emlékezetes pillanatáért, meghitt,szívet felmelegítő idejéért, a szeretetért, gondoskodásáért, megbocsátásáért ésönzetlen ajándékaiért.Hálás vagyok az emberi értékeknek azért a nagy gazdagságáért, amit magammalviszek ma.”A magyarországi örmény nemzetiségű hívek és a közösség reményét fejezi ki, hogyaz Orlay utcai örmény katolikus templom nem marad sokáig örmény pap nélkül.

Alakuló ülés: Meghívó a Fővárosi Örmény Önkormányzat képviselői részére

Az alábbi formában közöljük a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, V. kerület Városház utca 9-11.) által megküldött és a 2024-es választásokon mandátumot szerzett Fővárosi Örmény Önkormányzat képviselők számára címzett levelüket, melyben alakuló ülésre invitálnak. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 87§ (1) bekezdésének rendelkezése alapján a fővárosi örmény nemzetiségi önkormányzat alakuló ülését Dr. Fazekas János a Fővárosi Választási bizottság elnöke 2024. október 3. napján 15:00 órára hívja össze. Az alakuló ülés a Fővárosi Örmény Önkormányzat székhelyén kerül megtartásra, melynek címe 1053 Budapest, Akadémia utca 1. I. emelet 122. szoba. Az alakuló ülés napirendjének megfelelően az első két pontban a korelnök (a legidősebb megválasztott önkormányzati képviselő a testületből) vezényel, az új Fővárosi Örmény Önkormányzat elnökének megválasztásáig. Az alakuló ülésen jelen lesznek a Főpolgármesteri Hivatal munkatársai, akik szükség esetén segédkeznek az ülés lebonyolításában. Tájékoztatjuk Önöket, hogy az alakuló ülés csak akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több, mint fele jelen van. Az alakuló ülés akkor tekinthető megtartottnak, ha tisztségviselők, de legalább az elnök megválasztására sor kerül. Mellékelt dokumentum(ok):

Így meg nem láttad Budapestet – várostörténeti séták örmény szemmel

Folytatjuk sikeres programunkat, a Régvolt örmények nyomában című sétáinkat és az Örmény szalont, amelyben irodalmi és kultúrtörténeti témákat feszegetünk, nem megszokott módon. Egy kis ízelítő az eddigiekből, csatlakozz és fedezd fel a benned rejlő örménységet! Patinás kávéházak, füstös kocsmák, a XX. század eleji irodalmi élet nagyjainak nyújtott otthont Józsefvárosban. Az anyai ágon örmény gyökerű Ady és Zuboly gyakran megfordult ebben a kerületben, ahol nem csupán barátságuk fonódott szorosabbra, de irodalmi munkájuk is mind jobban kibontakozott. A Régvolt örmények nyomában rendezvénysorozatunk itt vette kezdetét a pandémia után 2021-ben, és itt is folytatódott magyarörmény politikusainkkal és művészeinkkel. Azóta időről időre visszatér programunk, bejárva Budapest kerületeit. Legutóbb a Belvárosban jártunk, legközelebb pedig a XI. kerületbe látogatunk el. Bár ma már sok épület helyén más ház áll, Bence Balázs idegenvezetőnk színes elbeszélésében ez fel sem tűnik, hiszen minden alkalommal valódi időutazásban van részünk. Köszönhető ez annak, hogy Kali Kinga író alapos kutatómunkát végzett és erre alapozott forgatókönyvet írt számára, amelyek által olyan újdonságokat tudhattunk meg, amelyekről nem is álmodtunk volna. A sétáinkat jól kiegészíti az Örmény szalon rendezvényünk, ahol rendre erdélyi örmény és örmény alkotók műveit ismerhetjük meg. Legutóbb a Fővárosi Örmény Önkormányzat támogatásában és a Napkút Kiadó gondozásában létrejött, Nagyanyám című könyvet mutattuk be Fethiye Çetin tollából, amely egy törökországi örmény ügyvéd családi tragédiáját szemlélteti, a népirtás szörnyű történetét kendőzetlenül felidézve. A memoár, az első magyar nyelven megjelent kötet a témában. A könyvet a nagyobb könyváruházakban már terjesztik, így minden érdeklődő számára hozzáférhető.

Rendhagyó farsangi örmény disznótorral búcsúztattuk a telet 2023-ban

Örmény közösségünk idén február 18-át, egy napfényes szombati napot a farsangtemetésnek szentelte – disznótort tartván a Kőris utcai református templom udvarán. Farsangtemetés, disznótor – olyan szóösszetételek, melyek valaminek a végét, halálát jelzik: akár komor szavak is lehetnének. Ám a sok évszázados szokásrendszer ismeretében csupa jókedvet, kacagást asszociálunk a farsang végéhez (mivel a disznót senki sem kérdezte…): a nagyböjt előtti pár napos időben minden évben rituálisan elbúcsúzunk a zord téltől, eltemetjük azt, hogy elkezdődhessen a tavaszi megtisztulás, a nagyböjttel, megújulással. Az agrártársadalmakban hagyományosan ebben a periódusban kevésbé elfoglaltak az emberek: az egész farsangi időszak a mulatság ideje – és a farsangtemetés napjára különösen érvényes ez a megállapítás.  A pandémia által diktált új világrend vezetett ahhoz, hogy az utóbbi években a Fővárosi Örmény Önkormányzat szabadtéren, disznótorral ünnepelje meg a farsangot – a rendezvény sikere azonban hagyományt teremt. A résztvevők köténnyel, gumikesztyűvel felszerelkezve dolgoznak mind-mind: ki húst aprít a saslikhoz, khorováchoz, ki salátát készít, ki a nagyüstben rotyogó ételt kavargatja, fűszerezi, ki abált belsőséget őröl a nagy húsörlőn a készülő, félig-meddig titkos receptúrán alapuló örmény mazsolás édesmájashoz, amely egykoron erdélyi örmény őseink nagy kedvence volt. És természetesen a miénk is – ezért évente visszatérő szereplő a disznótoros menüben. A főzési munkálatok már kora délelőtt elkezdődnek, s ahogy a látogatók egyre gyűlnek, már alig férni a munkaasztaloknál. Előkerül egy kis pálinka, no, meg jóféle vörösborok is, jókedvvel jobban kéz alá fekszik a munka – meg aztán farsang van! Az ebéd előkészületeit olykor megszakítja egy-egy kis műsorszám: idén újra az eredetileg a jogtudomány köréből érkező dr. Tóth Mónika lejt három örmény táncot, ki autodidakta módon sajátította el ezeket mind – s a tény, hogy immár többedszerre lép fel koreográfiájával örmény rendezvényeken, a tanulás sikeres útját jelzi. Már tavaly farsangkor is megcsodálhattuk impozáns örmény női viseletét, idén új „palotás” örmény ruhában jelenik meg – ő maga szerzi be a jelmezeket, miként örmény ékszereit is. Az örmény női népviseletet elnézve általánosságban is hercegnőkre asszociálunk viselőikként – úgynevezett alászállt művelődési javak ezek, a rendi társadalom köréből ellesett ruhadarabok, amelyeket az örmény nép átvett öltözködésében, a népviselet megformálásban az évszázadokon keresztül. Dr. Tóth Mónika táncát a gazdagon ékszerezett jelmez csilingelése kíséri, amely szépen összecseng a szomorkás, ám nagyívű örmény dallamokkal, pompásan kiegészítvén azokat, amint két érett gránátalmával kezében kecsesen járja táncát – a műsorszám hangulata közelebb hozza gondolatban Örményföldet… A karnevál, a farsang a szabadság megélésének periódusa, az öröm és fesztelenség ideje minden népnél: bőség jellemzi még a válságos időkben is. (Az anyaországi, illetve diaszpóra örmények körében egyenesen a jó élet jelentésű paregentan/baregendan névvel illetik a farsangi napot – erről a szokásrendről később külön cikkben számolunk majd be.) Az örmény disznótoros farsangi napon sem volt ez másként – bőséges étkezést ígérő ételsor gondoskodott arról, hogy még véletlenül se maradjon étlen senki: a helyben megsütött sertésnyárs, saslik, khorovác, illetve szintén a közös munkával hurkába töltött édesmájas mellett még mazsolás-magos piláf, üvegben eltett örmény savanyított padlizsán, illetve szintén örményországi csípős paprikakrém is dukált az ünnepi asztalra, no, meg az elmaradhatatlan magyaros íz – hiszen magyar-örmények vagyunk! –, ami ezúttal egy nagyüstnyi bársonyosan pirosló sertéspörkölt volt. A falatozás ideje alatt kocsárit (minek alapja egy rituális örmény harci tánc a hozzá tartozó fellelkesítő dallamokkal, erős hegyi zene), valamint más örmény stílusú urbánus folklórt hallgathattak a jelenlévők – valamint élőzene is volt, ahol népszerű, sokak számára fiatalkorukat idéző magyar slágereket játszottak a muzsikusok. A látogatók közt fiatalok és idősebbek egyaránt voltak, a vendégség fluktuálódott, ám mindig voltak annyian, hogy a kis templomudvar zsúfolásig tele legyen – és akik a végéig maradtak, közös énekléssel zárták a jókedvű estet. Kis közösségünk új erdélyi örmény tagokkal gyarapodott, akiket a farsangi disznótor híre csábított ide – de külföldi vendégeink is voltak szép számmal, lengyelországi, brüsszeli örmények és ausztrál barátaik.

Megújult az Orlay utcai Örmény Katolikus Templom egyik épületrésze

XXI. Rafael Péter Minászján örmény katolikus pátriárka és Erdő Péter római katolikus bíboros szentelte meg és adta át az Orlay utcai Örmény Katolikus Templom felújított épületrészét. A Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség tetőterének felújítása és beépítése aMiniszterelnökség Hungary Helps Programja keretében 2018-ban elnyert támogatás, valamint Őboldogsága XXI. Rafael Péter Minászján, az örmény katolikusok kilikiai házának katolikosz-pátriárkája személyes támogatásának köszönhetően, Kruppa Gábor Ybl-díjas építész tervei alapján valósult meg. A átadóünnepségen a pátriárka kitüntette Zakariás Diránt, a lelkészség gondnokát, valamint Azbej Tristan államtitkárt valamint Kiss Bertalant, a miniszterelnökség külkapcsolati főosztályvezetőjét és Fülöp Ákos plébániai kormányzót. Képeink az épületszentelésen és az azt követő liturgián készültek. Őboldogsága XXI. Rafael Péter Minaszján az ünnepséget megelőzően kitüntetést adott át a Karmelita Kolostorban Orbán Viktor miniszterelnöknek, a világ keresztényeinek és keresztény értékeinek védelmében kifejtett tevékenységéért. Az Országgyűlés Örmény Nemzetiségi Szószólói Kabinet hozzájárulásával. Fotók: Diramerján Artin

Nagy sikerrel zárultak Maroshévízen a tizedik Művelődési Magyar Napok

Testvértelepülésekkel ünnepelték Maros­hévízen a tizedik Művelődési Magyar Napokat szeptember 9–11. között. Az esemény keretében tartották a 15. Dr. Urmánczy Nándor emléknapot is. A rendezvények támogatója többek között a Fővárosi Örmény Önkormányzat volt. Színes programsorozattal várta az érdeklődőket a Maroshévízi Művelődési Magyar Napokra a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület és a maroshévízi RMDSZ. Az általuk szervezett esemény szeptember 9-e, pénteken délután kezdődött a meghívottak és testvértelepülések képviselőinek fogadásával. A delegációk 9-én délelőtt ellátogattak a Gordon tetőn levő Jézus Szíve kilátóhoz, majd gyergyószéki színészek, zenészek és alkotók mutatták be este 7 órától a Szent Anna-tó legendáját a maroshévízi művelődési házban – tájékoztatott Czirják Károly, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke. A Fővárosi Örmény Önkormányzat nevében Dr. Székely András Bertalan elnökhelyettes helyezte el a megemlékezés koszorúját az Urmánczy-család sírboltján Szombaton tartották a 15. Dr. Urmánczy Nándor Emléknapot, amit a László Áron atya által bemutatott igeliturgiával kezdtek a katolikus templomban, majd ifj. Molnár Árpád orgonakoncertjének tapsolhattak a jelenlevők. Ezt követően megkoszorúzták az Urmánczy-család sírboltját. Magyarország Bukaresti Nagykövetsége részéről Dr. Sáska Zoltán Attila, Budapest XV. kerület Önkormányzata részéről: Bodó Miklós és Szilvágyi László képviselők, Marcali Város Önkormányzata részéről Pápainé dr Káplár Orsolya Csilla aljegyző Monostori Szilveszter könyvtárigazgató és Bereczk Balázs alpolgármester, a Nemzetstratégiai Kutatóintézettől Fráter Olivér, Galgahévíz Önkormányzata részéről Vanó András polgármester, a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület részéről Szaka Zsolt elnök és Forgó Ferenc, Bende Sándor Országgyűlési képviselő, a Hargita Megyei Tanács részéről Barti Tihamér alelnök, a Romániai Örmények Szövetsége – Nagybányai szervezete részéről Gădălean Sorin elnök úr, a Kemény János Elméleti Líceum részéről Deme Gabriella igazgatónő, Bodor Attila helyi RMDSz elnök és alpolgármester, valamint Szabó Kálmán helyi önkormányzati tanácsos, a maroshévízi Erdélyi Magyar Szövetség részéről Bajkó Zsigmond és a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület részéről Czirják Károly és Farkas Aladár is koszorút helyeztek el. A Fővárosi Örmény Önkormányzat nevében Dr. Székely András Bertalan elnökhelyettes – Urmánczy Júlia dédunokája – helyezte el a megemlékezés koszorúját. Átadták az Urmánczy Nándor-díjat is, amelyet idén Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium ötletgazdája kapott A himnuszok elhangzása után a Közösségi Házban folytatódott az ünnepség. Elsőként Czirják Károly megkérte a jelenlevőket, hogy egy perces csenddel emlékezzenek meg a marcali-i Monostori Lászlóról, aki közel 4 hónapja távozott az élők soraiból. Neki volt köszönhető a két település közötti testvérvárosi kapcsolat és több mind 20 éven át kapcsolattartója volt a két településnek. Átadták az Urmánczy Nándor-díjat is, amit olyan személyiségek kapnak évente, akik a magyarságért, a városért, illetve Urmánczy Nándor munkásságának megismertetéséért, tovább éltetéséért tevékenykednek. Idén Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium ötletgazdája kapta az elismerést. Ezt követően a művelődési ház adott otthont a könyvbemutatóknak, filmvetítésnek, és Bajkó Ramóna Regina festménykiállításának. Az eseménysorozat vasárnap az Urmánczy strand udvarán főzőversennyel zárult Az eseménysorozat vasárnap az Urmánczy strand udvarán főzőversennyel zárult: 7 üstben főztek finomabbnál finomabb ételeket, volt krumpligulyás, babgulyás, borsos tokány és több mind 450 töltött káposzta. Fellépett a Gyergyóremetei fúvószenekar is, valamint a helyi RMDSz-nek köszönhetően szabadtéri fotókiállítást is megtekinthették az érdeklődők.   Az esemény szervezői a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület és a helyi RMDSz volt. Támogatók pedig a Fővárosi Örmény Önkormányzat, Hargita Megye Tanácsa, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művelődési Központ, a Sport Bár, és a Positive Transylvania voltak. forrás/fotók: hargitanépe/maroshévíz infofotók: Dr. Székely András Bertalan

Az EU üdvözli az Örményország és Azerbajdzsán közötti fegyverszünetről szóló megállapodást

Az Európai Unió üdvözli az Örményország és Azerbajdzsán közötti fegyverszünetről szóló megállapodást, és biztatónak tartja annak tiszteletben tartásáról szóló jelentéseket – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője csütörtökön.     Az uniós külügyi szolgálat arra reagált, hogy szerda este megállapodás született a fegyverszünetről Azerbajdzsán és Örményország között, miután hétfő éjjel harcok törtek ki a két ország határán. Azerbajdzsán részéről nem erősítették meg, hogy létrejött volna fegyverszünet.     „Felszólítjuk a feleket, hogy ragaszkodjanak a fegyverszüneti megállapodás végrehajtásához, és hangolják össze humanitárius lépéseket, köztük a katonák holttesteinek átadását” – fogalmaztak.     A tájékoztatás szerint Toivo Klaar, a dél-kaukázusi és a grúziai válságért felelős különleges uniós megbízott Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének megbízásából szerdán Bakuban, csütörtökön pedig Jerevánban folytat konzultációt.     Az EU továbbra is részt vesz az Örményország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok rendezését célzó folyamatban, többek között Charles Michel, az Európai Tanács elnökének közbejárásán keresztül – tették hozzá.     Az azeri-örmény határon hétfő éjjel törtek ki harcok, amelyek kedd reggel is folytatódtak. Az örmény védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az azeri fél egyebek között ágyúval lőtte az örmény oldalon lévő katonai és polgári infrastruktúrát Vardenisz, Szotk, Gorisz és Kapan térségében.     A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020 őszén éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Noha a felek 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek a konfliktusok. Forrás: MTI

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át dr. Székely András Bertalan, önkormányzatunk elnökhelyettese

Novák Katalin köztársasági elnök megbízásából Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a nemzeti ünnep alkalmából állami kitüntetéseket adott át pénteken Budapesten a Károlyi–Csekonics-palotában. A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült dr. Székely András Bertalan művelődésszociológus, kisebbségkutató, nyugalmazott minisztériumi főtanácsadó a Kárpát-medence népeinek és nemzetiségeinek együttélését segítő kultúr- és kapcsolattörténeti kutatásai, illetve ismeretterjesztő és oktatói tevékenysége elismeréseként. Dr. Székely András Bertalan 2019 óta a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnökhelyettese. Önéletrajzában így vall: „Anyai ágról római katolikus, dél-magyarországi magyar és olasz felmenőkkel rendelkezem. A magyarörmény gyökerű báró dr. Urmánczy Nándor politikus, író családjához is tartozom. Apai ágról aranyosszéki unitárius és udvarhelyi református székely őseimre lehetek büszke. Közép-európai jártasságom, a határon túli magyar és valamennyi hazai nemzetiség ügyeiben való elkötelezettségem okán elég erőt érzek magamban ahhoz, hogy – amit kormánytisztviselőként nem tehettem meg – tevőlegesen bekapcsolódjam a nemzetiségi önkormányzati munkába. Családi kötődésem okán is egyértelmű, hogy a felhalmozott szakmai tapasztalataimat, szervezőkészségemet és kapcsolatrendszeremet az erdélyi örmény gyökerű csapat javára kell, hogy kamatoztassam.” A Magyar Érdemrend lovagkeresztje a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetésnek, a Magyar Érdemrendnek az osztálya. A Magyar Érdemrend fehér zománcozású görög kereszt.

Régvolt örmények nyomában – séta a Belvárosban

A Fővárosi Örmény Önkormányzat ismét megrendezi népszerű programját június 4-e szombaton, 11 órától! Ez a séta nem pusztán az első örmény diaszpóra asszimilálódó, társadalmilag felemelkedő, híres (magyar)örményeiről szól, de az újonnan betelepülő örmény menekülőkről is, akik az örmény genocídium elől (valamint az azt már a századvégtől megelőző örményellenes pogromok elől) menekülve érkeztek többnyire Budapestre. Ebben a sétában már megmutatkoznak a második diaszpóra kezdeteinek helyszínei is – a feltörekvő magyar-örmény értelmiségiek, nemesek mellett a betelepülő szőnyegkészítő, szőnyegkereskedő örmények közösségéről, tevékenységeikről, működésükről lesz szó legfőképpen, helyszínekhez kötötten. A találkozó június 4-én, szombaton 11 órakor lesz a Károlyi-kertben, a szökőkútnál (bejárat a Magyar utca-Ferenczy István utca vagy a Magyar utca Henszlmann Imre utca sarkán). A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni az elnok@fovarosiormeny.hu címen lehet.

Az örmény genocídiumra emlékezünk

A Fővárosi Örmény Önkormányzat szeretettel várja a közösség minden tagját az örmény-görög estre, amelyen a mindkét népet érintő, török népirtásra emlékezünk közösen. Görög és az örmény vendégeink nagyszabású, professzionális koncertet hallhatnak és láthatnak, mindkét nép zenei kultúrája, hangszerei és dallamai is felcsendülnek élőben. Az eseményen az Amfiteatro társulatát üdvözölhetjük, végül pedig igazi görög és örmény vacsora zárja az estét. A megemlékezésen a részvétel ingyenes, ugyanakkor előzetes regisztráció szükséges, mind a görög, mind az örmény résztvevők részéről. Jelentkezni az elnok@fovarosiormeny.hu  email-címen lehet.

Քարածխից մինչև համաշխարհային լաբորատորիա։ Ներկայացնում ենք կորոնավիրուսի դեմ պայքարի առանցքային գործիչները։

A Szénapadlásból lett a világot segítő labor: bemutatjuk a koronavírus elleni harc egyik kulcsfiguráját című cikk örmény fordítása. Նոգրադի փոքր գյուղը կարևոր վայր է դարձել գիտական աշխարհում։ Բժիշկ Նոյեմի Լուկաշը վերափոխել է իր նախապապերի տունը նախկին վագոնից և ածուխի ձեղնահարկը դեպի հետազոտական լաբորատորիա, որտեղ նա կարող է արտադրել եզակի ապրանք՝ կապված կորոնավիրուսային հետազոտությունների և նոր տեսակի պատվաստանյութերի որակի ապահովման հետ։ Երկար տարիներ նա և իր ընտանիքի բիզնեսը եղել են միակ արտադրությամբ զբաղվողները և համաշխարհային ներկրողը մոնոկլոնալ հակամարմինների, որոնք հայտնաբերել են  երկշղթա ՌՆԹ(ԴՆԹ) – ում  առկայությունը, որոնք ուղարկվել են աշխարհի շուրջ 50 երկրների հայտնի հետազոտական հաստատություններ: Արտադրության և բաշխման իրավունքները վաճառվել էին Հոլանդական կազմակերպության 2021 թվականի գարնանը։  Եզակի հնարավորություն։ Նա բացատրում է մոնոկլոնալ հակամարմինների սպիտակուցներ լինելը, որոնք ճանաչվում և կապվում են որոշակի մոլեկուլի հետ, հատկապես սպիտակուցը, որը կապվում է որոշակի ձևով։ Մեր հակամարմիններին հատուկ է այն, որ դրանք չեն ճանաչում սպիտակուցը որպես նուկլեինաթթվական կառույց ՌՆԹ (ԴՆԹ) -ում։ Որոշ երկշղթա ՌՆԹ-ներ առաջանում են վիրուսների բազմացման ժամանակ, երկար ժամանակ մեր հակամարմինները օգտագործվում էին միայն որպես վիրուսների հետազոտություն երկշղթա ՌՆԹ-ներում հայտնաբերման համար։ Պատվաստանյութը փոխանցում է տեղեկատվություն, որը կոդավորում է վիրուսային սպիտակուցները։ Պատվաստանյութերի նոր տեսակներից մեկը, այսպես կոչված (մատրիցային) ՌՆԹ պատվաստանյութերը, աշխատում են ներկայացնելով վիրուսային սպիտակուցներ, բայց այն ինֆորմացիան որը կոդավորվում է նրանց համար, օրինակ՝ (մատրիցային) ՌՆԹ, որից պատվաստված անհատից բջիջները արտադրում են վիրուսային սպտակուցները իրենց մեջ- բացատրում է բժիշկ Նոյեմի Լուկաշը։ Սա ճանաչվում է իմունային համակարգի կողմից, որպես նյարդային ջղերի պաշտպանիչ պատասխան։ ՌՆԹ-ների արտադրությունը նույնպես արտադրում է քիչ քանակով երկշղթա ՌՆԹ-ներ, որոնք պետք է հեռացվեն պատվաստանյութից կամ նրանք կարող են առաջացնել անցանկալի հակազդեցություններ։ Մեր հակամարմինները կարող են օգտագործվել նաև ՌՆԹ –ի պատվաստանյութի  որակի ապահովման համար և հայտնաբերել հնարավոր վարակ երկշղթա ՌՆԹ-ում ։ COVID-ի դեպքում հակամարմիններ են օգտագործվել նաև՝ պարզելու, թե արդյոք դեղամիջոցի հայտաբերողը արգելակում է վիրուսի վերարտադրությունը -Մեր գեները կարող են ճանաչել ոչ միայն կորոնավիրուսը, բայց ցանկացած վիրուսի սկզբունքորեն վերարտադրություն, – ասաց նա։ Մենք կարող ենք հաղթել մեր վիրուսներին եթե մենք իմանանք և հասկանանք, թե ինչպես են նրանք աշխատում։ Օրինակ COVID-19 – ի դեպքում, նրանք թեստավորում էին, թե արդյոք որոշ դեղերի հայտնագործողներ արգելակում են վիրուսի վերարտադրությունը թե ոչ։ Ես նշեցի, որ ՌՆԹ – ի պատվաստանյութերի համար կարևորը այն է, որ նրանք չպարունակեն երկշղթա ՌՆԹ – ում։ Մեր հակամարմինները շատ զգայուն են պարզելու համար, թե ինչ քանակությամբ է այս վարակը առկա պատվաստանյութում: Ինչպե՞ս է ստեղծվում հակամարմինը։ -Մեր հակամարմինները արտադրվում են բջիջների կողմից, որոնք պահված են հեղուկ ազոտի մեջ -195C աստիճանում։ Երբ դրանք հանում ենք, նրանք, այսպես ասած, կենդանանում են, և սկսվում է արտադրական գործընթացը։ Մեր վերջնական վաճառվող արտադրանքը պատրաստվում է մոտ վեց շաբաթ և ավելի թանկ է, քան ոսկին: Դա սպիտակ փոշի է, որը մենք ավելի ենք փոքրացնում փոքր խողովակների մեջ։ Մինչ այժմ մեր տարեկան ամենամեծ շրջանառությունը կազմել է երկու գրամ։ Նույնիսկ ամենափոքր հակամարմնի փաթեթը բավական է բազմաթիվ փորձարկումների համար, որովհետև կախված մեթոդից դրա հայտնաբերումը ավելի քիչ է պահանջում, նեւյնիսկ հարյուր անգամ քիչ հակամարմին, քան գրամի միլիոներորդական մասը,- ասաց նա։ Ինչու՞ է լաբորատորիան հենց այս գյուղում։ –Ես համարում եմ դա իմ տունը,- ասաց նա,- և թոշակի անցնելուց հետո ինձ համար կարևոր էր ինչ-որ բան վերադարձնել համայնքին։ Ես ուզում եմ օրինակ ծառայել , որ մարդիկ չհեռանան ստանալու բարձրագույն կրթություն։ Եվ, ի դեպ, Նյուտոնի հայրենի քաղաքն այնտեղ է, որտեղ հայտնի խնձորն է ընկել նրա գլխին, այնպես որ, եթե չես հավատում ինձ, գնա Վուլսթորփ և իմացիր։  Հայկական ծագման մասին։ Բժիշկ Լուկաշ Նոյեմիի հայրական պապը բժիշկ Հովհաննես Եղիան է, որին հայրը փրկվել է Թուրքիայից 14 տարեկանում։ Նրա մասին պրոֆեսորը արտահայտվում է, «Նա շնորհալի էր, խոսում էր վեց լեզվով»։ Հունգարիայում իրավաբանություն էր սովորել, որպես իրավաբան հաստատվել էր Գյոդելյոյում և ընտանիք կազմել։ Նա նվիրյալ և նվիրյալ հայուհի էր, և հայկական հարցերին վերաբերող նրա գրքերից են՝ «Հայերի դերը Լոնդոնից մինչև Կալկաթա» (1921), «Հայաստանի ժողովուրդը» (1934), «Հայերը ազգի ծառայության մեջ» (1940 թ.), «Ընտրանիներ հայ գրականությունից», Մաս 1 (1942). Նրա որդիները՝ Երվանդը (Բժիշկ Կարոլի Տարյան Երվանդ) և Զավենը (Բժիշկ Յանոս Լուկաշ Զավեն, գրչանունը՝ Բոր Ամբրուս) ապրեցին մինչև չափահաս տարիքը։ Նրա թոռներն են՝ Թամաշ Տարյան Արախելը, Բալաշ Տարյան Մեչիտարը, Նոյեմի Լուկաշ Պարանսեմը, Գերգելի Լուկաշ Եղիան և Լաուրա Լուկաշ Թագուհին։ Բժիշկ Նոյեմի Լուկաշն ասել է. «Ցավոք սրտի, ես անձնական հիշողություններ չունեմ իմ հայ նախնիների մասին, քանի որ պապս մահացել է իմ ծնվելուց մի քանի ամիս առաջ: Այնուամենայնիվ, դժվար իրավիճակներում ես ուժ էի առնում այն գիտելիքից, որով նա կարողացել է կանգնել իր սեփական ոտքերի վրա և  մանուկ հասակում ստեղծել է կյանք, որպես փախստական, այնպես որ ես կարող եմ դա նույնպես իմանալ: Հարցին, թե ինչպես է, իր կարծիքով, այսօր վերաբերվում հայերին Հունգարիայում, և արդյո՞ք նրանք, ովքեր, ինչպես նա, որպես հունգարացիներ, շատ բան են դրել սեղանին, արժանանում են բավարար հարգանքի՝ բժշկուհին պատասխանեց՝ ընդհանուր առմամբ դրական և համակրելի: Չեմ կարծում, որ հայ լինելը որևէ կերպ ազդում է նրանց հանդեպ հարգանքին։ Այս հոդվածին որպես հավելված կցում ենք պրոֆեսորի ուղարկած լուսանկարները։ Լուսանկարները տրամադրել է Լաուրա Լուկաշը։

Szénapadlásból lett a világot segítő labor: bemutatjuk a koronavírus elleni harc egyik kulcsfiguráját

Egy kicsiny nógrádi falu a tudományos világ fontos helyszíne lett. Dr. Lukács Noémi a dédszülei házát alakította át, így a korábbi kocsiszínből és szénpadlásból olyan kutatólaboratórium lett, ahol a koronavírus kutatásához, az új típusú vakcinák minőségbiztosításához kapcsolódó és egyedülálló termékét állíthatja elő. Így lehet, hogy a Pfizer és a BioNTech is a picike magyar településen „áll sorba”. A professzorasszony és családi vállalkozása hosszú évekig az egyetlen gyártója és világméretű forgalmazója volt a kettősszálú RNS (dsRNS) jelenlétét kimutatni képes, monoklonális ellenanyagoknak, amelyek a világ 50 országába, neves kutatóhelyekre jutottak el. A gyártási és forgalmazási jogot 2021. tavaszán egy holland cégnek eladták. Most új fejlesztésekre koncentrálnak. Egyedi képesség A professzorasszony ismertette: A monoklonális ellenanyagok olyan fehérjék, amelyek nagyon specifikusan felismernek egy adott molekulát, legtöbbször fehérjét, és ahhoz azután kötődnek is. A mi ellenanyagainkban az a különleges, hogy nem egy fehérjét, hanem egy bizonyos nukleinsav-szerkezetet, a duplaszálú RNS-eket (dsRNS) ismerik fel. Ilyen dsRNS-ek keletkeznek a vírusok sokszorozódása során, úgyhogy ellenanyagainkat sokáig csak a víruskutatásban, a dsRNS-ek kimutatására használták. Segítségükkel ki lehet mutatni a szervezetben a vírus sokszorozódás helyét azt, hogy milyen sejtekben és milyen erősen szaporodik. Az oltással a vírusfehérjéket kódoló információk jutnak a szervezetbe -Az új típusú vakcinák egyik csoportja, az ún. (m)RNS-vakcinák úgy működnek, hogy az oltással nem vírusfehérjéket visznek be, hanem az azokat kódoló információt, azaz mRNS-t, amelyről a beoltott egyén sejtjei maguk gyártják le a vírusfehérjét – avatott be Dr. Lukács Noémi. Ezt az immunrendszer idegenként felismeri és beindítja a védekező reakciókat. Az RNS-ek gyártása során kis mennyiségben ugyan, de keletkeznek dsRNS-ek is, amelyeket a vakcinából el kell távolítani, mert különben nem kívánatos reakciókat váltanának ki. Ellenanyagaink az RNS-vakcinák minőségbiztosítására, az esetleges dsRNS szennyeződés kimutatására is alkalmasak. Az ellenanyagokat a COVID esetében arra is használták, hogy kiderüljön: a gyógyszer-jelölt gátolja-e a vírus szaporodását -Ellenanyagaink nemcsak a koronavírus, hanem elvben bármely vírus sokszorozódásának kimutatására alkalmasak – mesélte a professzorasszony. Legyőzni akkor tudjuk a vírusokat, ha ismerjük és megértettük a működésüket. A COVID-19 esetében használták őket például annak vizsgálatára, hogy egyes gyógyszer-jelöltek gátolják-e a vírusszaporodást. Említettem, hogy az RNS-vakcinák esetében fontos, hogy ne tartalmazzanak dsRNS-t. Ellenanyagaink segítségével nagyon érzékenyen kimutatható, hogy jelen van-e a vakcinában ez a szennyezés és milyen mennyiségben. Így készül az ellenanyag – Ellenanyagainkat sejtek állítják elő, amelyeket folyékony nitrogénben, mínusz 195 Celsius-fokon tárolunk. Amikor onnan kivesszük őket, úgymond életre kelnek, így kezdődik a gyártási folyamat. A végső termék, amit eladunk, körülbelül hat hét alatt készül el és drágább, mint az arany. Fehér por, amit kis csövekbe porciózunk. Eddig maximum évi két gramm volt a forgalmunk. A legkisebb kiszerelésű ellenanyag is sok kísérletre elég, hiszen módszertől függően egy kimutatáshoz kevesebb – akár százszor kevesebb – ellenanyag szükséges, mint a gramm egy milliomod része -mondta el. Miért ebben a faluban van a labor? -Ezt tekintem az otthonomnak – fogalmazott a professzorasszony – és nyugdíjazásom után fontos volt nekem, hogy visszaadjak valamit a közösségnek. Példát szeretnék mutatni, hogy ne menjenek el innen azok, akik felsőfokú végzettséget szereznek. Egyébként pedig Newton fejére is szülőfalujában esett az a híres alma, aki nem hiszi, Woolsthorpe-ban járjon utána. Örmény gyökereiről Dr Lukács Noémi apai nagyapja dr. Hovhannesian Eghia, akit édesapja 14 évesen menekített ki Törökországból. Róla a professzor asszony elmondta: Tehetséges volt, hat nyelven beszélt. Magyarországon szerzett jogi diplomát, ügyvédként Gödöllőn telepedett le és alapított családot. Szívvel-lélekkel, nagy odaadással ápolta az örménység ügyét, örmény témában megjelent könyvei: Az örmények szerepe Londontól Kalkuttáig (1921), Armenia népe (1934), Hazai örmények a nemzet szolgálatában (1940), Szemelvények az örmény irodalomból, 1.rész (1942). Fiai, Yervant (dr. Tarján Yervant Károly) és Zaven (dr. Lukács János Zaven, írói nevén Bor Ambrus) élték meg a felnőtt kort. Unokái Tarján Tamás Arakhel, Tarján Balázs Mechitar, Lukács Noémi Parancem, Lukács Gergely Eghia és Lukács Laura Takuhi. Dr. Lukács Noémi úgy fogalmazott: Sajnos személyes emlékeim nincsenek örmény felmenőimről, mert Nagyapám néhány hónappal születésem előtt meghalt. Nehéz helyzetekben azonban erőt merítettem abból a tudatból, hogy gyakorlatilag gyerekként, menekültként képes volt egyedül megállni a lábán és egzisztenciát teremteni, úgyhogy ezt én is tudhatom. Arra a kérdésre, mit gondol, ma Magyarországon hogyan viszonyulnak az örményekhez, kapnak-e elég megbecsülést azok, akik már magyarként – mint Ő is – sok mindent tettek le az asztalra, a doktornő úgy válaszolt: Szerintem Magyarországon általánosan pozitívan, rokonszenvvel viszonyulnak az örményekhez. Nem gondolom, hogy az örmény származás bármilyen módon befolyásolná a megbecsültséget.

Disznótorral, bandériummal, örmény tánccal búcsúztunk a téltől

Farsangi rendezvényt tartott a Fővárosi Örmény Önkormányzat – idén, rendhagyó módon, szabadtéren. Disznótor, farsangi népszokások, a Körösök Völgye Vitézi Bandérium fellépése, Dr. Tóth Monika tradicionális örmény tánca színesítette az összejövetelt. A józsefvárosi rendezvényhelyszínre nagy számban érkeztek az örmény közösség tagjai. A bográcsban már főtt az ádzsábszándán, a gazdag, örmény zöldséges leves, forgott a nyárson a saslik. A rendezvény kulturális „fogásai” között lépett fel dr. Tóth Monika, aki csodás örmény táncával elkápráztatta a közönséget. Monika arról, mi volt, ami arra ösztönözte, hogy örmény táncot járjon, így mesélt: „Barátokon keresztül ismerkedtem meg az örmény kultúrával, részt vettem sok örmény kulturális programon: így kezdődött tiszteletbeli „örménységem”. Rengeteg videót néztem, tanultam – végül készítettem egy saját csoportos tánckoreográfiát, majd felkérést kaptam egy önálló táncelőadásra. Örmény baráttól kaptam egy 100 éves csodálatos felső öltözetet, a többit (ruhát, fátylat, tiarát) saját magam készítettem eredeti örmény fotók alapján. Ma már két teljes örmény tradicionális táncruhám van, repertoáromat is folyamatosan bővítem.” Monika úgy fogalmazott: A tánc a szerelem az életemben – amikor táncolok, lélekben örmény vagyok – csodálatos élmény számomra is. A kulturális csemegék után az időközben megérkezett fél disznó bontásában, darabolásában, előkészítésében vettek részt nagy örömmel a jelenlévők; a coca részeiből pedig újabb ínycsiklandó ételek kerültek bográcsba: készült ángádzsábur leves, a darált húsból kolbász, a zsírosabbjából töpörtyű. Finom sütemények, jóízű beszélgetések, nevetések kísérték a téltemető rendezvényt.

Összegző album jelent meg Nuridsány Zoltán munkásságáról

A festő nyomot hagyott a XX. századon emberként és művészként egyaránt, még akkor is, ha szabadságszeretetét, szuverén alkotó szellemét, személyiségét nem tűrte a zsarnoki kor. A hiánypótló albumot az Örmény Katolikus Lelkészség közösségi termében mutatták be. A művész felesége, Nuridsány Mimi az album előszavában így fogalmaz: Nem véletlen, hogy az előszó megírására magam vállalkoztam, művésztársai, méltatói és barátai helyett. Az életmű felkutatásával magam foglalkoztam évtizedeken keresztül. Ám a halála óta eltelt időszak egyetlen napja sem múlt el anélkül, hogy a kegyetlen világ módszerivel – amelyben éltünk – próbáltam volna megbékélni. Máig igazságtalannak érzem korai távozását e földi létből. Szabadságszeretete és szuverén alkotó szelleme nem hajolt meg az erőszaknak. Természetesen ez nem maradt megtorlás nélkül. Legközelebbi tanúja voltam tönkretételének. Az embert próbáló években igyekezett úrrá lenni az alig elviselhető nehézségeken, és fiatalos hévvel alkotni, annak ellenére, hogy a rendszer minden eszközt felhasznált tehetsége módszeres felmorzsolására. 1956 után nem vehetett részt pályázatokon, semmiféle ösztöndíjat nem kapott. Egzisztenciális lehetőségeinek szűkülése az érzékeny embert, a tehetséges művészt nagyon megviselte. Hiába várták Párizsban, útlevélkérelmét rendre visszautasították. Megfigyelésére 1957-ben egy III/III-as ügynököt állítottak, aki – mint ahogyan ez később kiderült – egész baráti köréről, írókról, költőkről, zenészekről, képzőművészekről jelentett. Később, közülük többen – akik megérték a változást – Kossuth-díjat kaptak. A besúgó Nuridsány Zoltán évfolyamtársa, a baráti köréhez tartozó festő, Sch. Erik volt. Ezekkel a módszerekkel sikerült életét és munkásságát derékba törni. Ám Nuridsány Zoltán sokirányú tehetsége kibontakozott, gúzsba kötve is. Bár nem futhatta be azt a pályát, amelyre tehetsége predesztinálhatta volna – főiskolásként részt vehetett az Európai Iskola kiállításain, Szőnyi István pedig örökösének tekintette, római ösztöndíjasként felfigyeltek rá -, mégis megalkotta életművét magyarként és magyarörményként egyaránt.  Ezért fontosnak tartom, hogy munkássága egy összegző albumban megjelenjen, hiszen Nuridsány Zoltán nyomot hagyott a XX. századon emberként és művészként egyaránt, még akkor is, ha szabadságszeretetét, szuverén alkotó szellemét, személyiségét nem tűrte a zsarnoki kor. Életművének felkutatása és feldolgozása élveboncolás volt a javából, és eddig is több évtizedet ölet fel. Nuridsány Mimi, a művész felesége eddig 21, nagy szakmai érdeklődést kiváltott kiállítást rendezett a felkutatott és megtalált művekből: Zebegényben, Balatonalmádiban, Dunakeszin, valamint Erdélyben, Csíkszépvizen az Örmény Kaszinóban és Csíkszeredán a Mikó várban, valamint Örményország fővárosában, Jerevánban. A rendszerezett életmű-katalógus összeállításában a kutatómunka mellett fontos szerepe volt a kiállításának megrendezésében és megnyitásában közreműködő szakemberek és kortárs művészek értékítéletének, valamint az érdeklődő látogatók visszajelzésének. Nuridsány Zoltán méltatói évtizedeken keresztül vallották, hogy rendkívül érzékeny, komoly tehetség volt, és erről mindazok meggyőződhetnek, akik kezükbe veszik a most megjelent, a XX. századi művészpályát felidéző albumot.    Az albumot Benedek Katalin művészettörténész mutatta be. Mint fogalmazott, a kiadvány nemcsak Nuridsány Zoltán műveibe enged betekintést, hanem az ’50-es évek belső bugyraiba is. Különös erénye a képanyag, így együtt, először megjelenve. Mint mondta, a monografikus emlékező könyv feladata tárgyilagosan felvillantani azt az időszakot, amelyben a művész élt és alkotott. Nuridsány Mimi évtizedes munkával kutatta fel az alkotásokat és megmutatja egy érzékeny művész hiteles műveit: mértéktartó egyéni hangú megemlékezése Zoltánhoz méltó.   

Dr. Székely András Bertalan: Felelősek vagyunk egymásért, mi, határokkal szétszakított magyarok: ezt az összetartozás-tudatot erősítenünk kell

A jelenlegi politikai helyzetben, amikor Európa határain belül és kívül egyaránt komoly fizikai és ideológiai támadások érik a kereszténységet, a keresztény értékeket és szellemiséget, fontos, hogy tudatosítsuk magunkban: Európa keresztény mivoltát meg kell védenünk. Erről, valamint a Kárpát-medencében élő magyar nemzetiségi közösségek és a Magyarországon élő nemzetiségekről szól dr. Székely András Bertalan művelődésszociológus Kárpáton innen, tengeren túl című kötetében. Tarics Péter kérdezte a szerzőt, aki a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnökhelyettese. Mit takar ez a cím: Ki írta ezt a könyvet? A művelődésszociológus Székely András, vagy a nemzetiségkutató, a nemzetiség-tudós? A 80-as évek eleje óta, amikor második diplomámat szereztem művelődésszociológusként, egyfolytában a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozom, tehát a művelődés-szociológián belül erre szakosodtam. A szakdolgozatom és a következő évben a doktori disszertációm romániai és csehszlovákiai magyar középiskolai történelem tankönyvek elemzése és összehasonlítása volt. Ki lehetett rajtuk mutatni a többségi nacionalizmust és hogy milyen a magyarságképet, illetve többségi képet akartak a fiatalok fejébe bele plántálni. Hogy a kötet címe mit takar: „Kárpáton innen” ezt azt jelenti, valamennyi, vagy a határon túl élő magyarok jelentős részével is foglalkoztam, és a velünk együtt élő, országon belüli nemzetiségekkel is: ez a Kárpáton inneni oldal. A „tengeren túl” pedig: két tanulmány erejéig átléptem az Atlanti óceánt,  az amerikai magyarsággal, illetve egy indián népcsoporttal foglalkoztam részletesebben, a navajókkal, Közép-kelet-európai összehasonlításban. A kötetben tárgyalod a népi kultúra vonzását, a sorsközösség jelentőségét a Kárpát-karéjban – ahogy te nevezed a Kárpát-medencét. Írásaidat és nyilvános szerepléseidet a hithez, a magyarsághoz és a Kárpát-medencében együtt élő népek sorsközösségéhez való pozitív viszonyulás hatja át. Honnan ez a pozitív hozzáállás és ez az érzelmi viszonyulásod? Kezdeném a származásommal: erdélyi családból származom apai részről. Dédnagyapám tordai volt, dédnagyanyám székelyudvarhelyi és nagyapám Kolozsvárról települt át Trianon után. Az anyai ág viszont délvidéki gyökerű, édesanyám nevelőapja újvidéki születésű volt, folyékonyan beszélte a szerb nyelvet: így ezekhez a tájakhoz is rokoni szálakkal kötődöm. Anyai nagyanyám Bad Ischlben született a Monarchia ausztriai részén, Kálmán Imrével, Lehár Ferenccel családi, baráti kapcsolatban állt. Apai nagyanyám győri volt, ő mesélte – 1900-ban született – hogy még villamossal jártak Pozsonyba, illetve Bécsbe. Nem tévedés, villamossal, ahogy Hódmezővásárhelyről manapság Szegedre. Tehát, ezek a családi gyökerek meghatározóak voltak. Felfogásom szerint a Kárpát-medence egy és oszthatatlan, a Szent korona népei vagyunk mindahányan, akik őshonosak. A magyar törvények szerint 100 év folyamatosan való ittlakás az őshonosság feltétele.  A határok, uralkodó nemzetek változnak, ám az egymásrautaltság állandó. Ez a felfogásom az együtt élő nemzetekkel kapcsolatban. Magyarországon és a Kárpát-medencében egyaránt te vagy az egyik leghitelesebb szakértője, kutatója a hazai nemzetiségek életének, sorsának. Mi mondható el jelenleg az itt élő 13 nemzetiség jogairól, közművelődési és kulturális életéről? 1993-ban, majd 2011-ben nemzetiségi törvényt hoztak Magyarországon, ez a legjobb Szent István-i hagyományokhoz nyúl vissza. Egyenrangú közösségnek tekinti mind a tizenhármat és a kulturális autonómia legkülönbözőbb formáit biztosítja számukra. Ez jelenti az anyanyelvi oktatást, művelődést, sajtót, intézmények alapítását, illetve meglévő intézmények átvételét. Európában egyedülálló az a demográfiai tény, hogy Magyarországon nem csökkent, hanem nőtt két népszámlálás között a nemzetiségek lélekszáma, nyilván ebben a megnövekedett szabadság foka, a jó közérzet is szerepet játszik, de az is, hogy a támogatások bizony lélekszámokhoz, a demográfiai bevalláshoz vannak kötve, így nagyon komoly szervezés is volt az utolsó népszámlálás előtt, hogy minél többen vallják nemzetiséginek magukat. Az országgyűlési képviselet is egy új fejlemény, tulajdonképpen az egyik közösség tudta teljesíteni a szavazatok megfelelő számát, ahhoz, hogy teljes jogú képviselője legyen: ez a németség. A másik 12 pedig úgynevezett szószólót küldhet, ami gyakorlatilag ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik: kifejthetik a véleményüket a nemzetiségeket illető kérdésekben, bizottságokat alakíthatnak, javadalmazásban is egyenlő az elbírálásuk. Ez az erősödő öntudat azt jelenti, hogy igazán már csak rajtuk múlik, hogy meddig maradnak nemzetiség. Összehasonlítható-e a Trianonban elszakított magyar nemzetrészeken élő, határon túli magyarság és a magyarországi nemzetiségek élete, sorsa, jogai? Van-e valamiféle hasonlóság közöttük, vagy egészen más kategóriáról beszélünk a két esetben? Nagyságrendileg, történetileg és szociológiailag is más képlet a kétféle kisebbség. A határon túli magyarság kényszer-kisebbség, tehát gyakorlatilag a megkérdezésük nélkül, békediktátum során váltak nemzetiséggé a szomszéd országokban. A hazai nemzetiségek egy része különböző történelmi időszakokban kért bebocsátást Magyarország területére. Például vallásüldözés következtében, vagy a török kiűzése után az elnéptelenedett területekre, országon belüli, vagy kívülről érkező migrációs csoportként érkeztek, például a Bánságba, az Alföld más részeire, a Partiumba. Valóban mások a jellemzők, ugyanakkor emberi jogilag nem szabad különbözőképpen viszonyulnunk hozzájuk, nincs kétféle mérce. Mélyen keresztény nemzeti és magyar érzelmű, gondolkodású ember vagy. Mit jelent neked a nemzet és a hit? A kettő összefügg egymással? Most saját hitem gyökereiről: apai ágról unitárius és református őseim vannak, anyai ágról katolikusok. Magamról tudom, hogy ezt ökumenikus módon tudom egyesíteni, keresem azt, ami közös és nem azt, ami elválaszt. Fiatalabb koromban protestáns lelkületű katolikusként határoztam meg magamat, ami körülbelül 30 éve reformátussá válásomat is elősegítette. Gyermekeimet már tudatosan protestáns egyházi iskolába írattuk. Soha nem vagyok hajlandó kijátszani egymás ellen a különböző hiten lévő testvéreimet, amikor ekkora támadásnak vagyunk kitéve akár európai, akár távolabbi földrészek más vallású egyéni és politikai irányzatú részeiről. Sajnálom azokat a honfitársaimat, akik kozmopolita módon eladják vagy tagadják a nemzethez való tartozásukat, és csak közvetlenül az emberiséghez óhajtanak tartozni. Véleményed szerint hogyan lehet ma megvédeni Európában a nemzeti, keresztény, konzervatív értékeket, eszméket? Egyfelől minden magyar felelős minden magyarért: ez az összetartozás a legtermészetesebben kell, hogy működjön. Ugyanakkor, amikor a nyugat feladja azokat az értékeket, amelyeken Európa sok évszázada nyugszik. Mi, akik megtapasztaltuk a négy évtizedes kommunista diktatúrát, sokkal épebb veszélyérzettel és reflexekkel rendelkezünk. Szeretnénk megmaradni, nemzetnek, keresztyénnek, a férfi-nő szeretetén alapuló család tagjának, egyenrangú kapcsolatokat ápolni úgy a nemzetrészekkel, és szomszédainkkal, mint a Nyugattal és a Kelettel. Létkérdés az összetartás a szomszédságunban élőkkel, külön-külön különlegesek vagyunk, együtt komoly erőt képviselünk. És megvan az esélye, hogy mi, itt a Visztula, a Moldva, a Duna, a Száva és az Olt mentén leszünk az igazi európaiság átmentői egy jobb korba. Nem kétséges, hogy felelősek vagyunk egymásért, mi, határokkal szétszakított magyarok. Ezt az összetartozás-tudatot erősítenünk kell. A szolidaritásról egyénenként és nemzetként, országonként is gondoskodnunk kell. Mindenki, szerte a világon, aki magyarnak vallja magát, ehhez a nemzethez tartozik.

Nuridsány Zoltán festőművész képzőművészeti albumának ünnepélyes bemutatója

A XV. kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat tisztelettel és szeretettel meghívja Önt Nuridsány Zoltán festőművész képzőművészeti albumának ünnepélyes bemutatójára 2021. december 11-én szombat 11 órára, az Örmény Katolikus Lelkészség közösségi termébe. (XI. kerület Orlay utca 6.) A megjelenteket köszönti: Nuridsány Zoltánné Mimi. Az albumot bemutatja: Benedek Katalin művészettörténész. Közreműködők: Várady Mária színművész és Fogolyán Kristóf fuvolaművész. A bemutatót fogadás zárja. A belépés ingyenes. Maszk viselése kötelező! Az eseményt rendezi és támogatja a XV. kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat