Szénapadlásból lett a világot segítő labor: bemutatjuk a koronavírus elleni harc egyik kulcsfiguráját

Egy kicsiny nógrádi falu a tudományos világ fontos helyszíne lett. Dr. Lukács Noémi a dédszülei házát alakította át, így a korábbi kocsiszínből és szénpadlásból olyan kutatólaboratórium lett, ahol a koronavírus kutatásához, az új típusú vakcinák minőségbiztosításához kapcsolódó és egyedülálló termékét állíthatja elő. Így lehet, hogy a Pfizer és a BioNTech is a picike magyar településen „áll sorba”.

A professzorasszony és családi vállalkozása hosszú évekig az egyetlen gyártója és világméretű forgalmazója volt a kettősszálú RNS (dsRNS) jelenlétét kimutatni képes, monoklonális ellenanyagoknak, amelyek a világ 50 országába, neves kutatóhelyekre jutottak el. A gyártási és forgalmazási jogot 2021. tavaszán egy holland cégnek eladták. Most új fejlesztésekre koncentrálnak.

Egyedi képesség

A professzorasszony ismertette: A monoklonális ellenanyagok olyan fehérjék, amelyek nagyon specifikusan felismernek egy adott molekulát, legtöbbször fehérjét, és ahhoz azután kötődnek is. A mi ellenanyagainkban az a különleges, hogy nem egy fehérjét, hanem egy bizonyos nukleinsav-szerkezetet, a duplaszálú RNS-eket (dsRNS) ismerik fel. Ilyen dsRNS-ek keletkeznek a vírusok sokszorozódása során, úgyhogy ellenanyagainkat sokáig csak a víruskutatásban, a dsRNS-ek kimutatására használták. Segítségükkel ki lehet mutatni a szervezetben a vírus sokszorozódás helyét azt, hogy milyen sejtekben és milyen erősen szaporodik.

Az oltással a vírusfehérjéket kódoló információk jutnak a szervezetbe

-Az új típusú vakcinák egyik csoportja, az ún. (m)RNS-vakcinák úgy működnek, hogy az oltással nem vírusfehérjéket visznek be, hanem az azokat kódoló információt, azaz mRNS-t, amelyről a beoltott egyén sejtjei maguk gyártják le a vírusfehérjét – avatott be Dr. Lukács Noémi. Ezt az immunrendszer idegenként felismeri és beindítja a védekező reakciókat. Az RNS-ek gyártása során kis mennyiségben ugyan, de keletkeznek dsRNS-ek is, amelyeket a vakcinából el kell távolítani, mert különben nem kívánatos reakciókat váltanának ki. Ellenanyagaink az RNS-vakcinák minőségbiztosítására, az esetleges dsRNS szennyeződés kimutatására is alkalmasak.

Az ellenanyagokat a COVID esetében arra is használták, hogy kiderüljön: a gyógyszer-jelölt gátolja-e a vírus szaporodását

-Ellenanyagaink nemcsak a koronavírus, hanem elvben bármely vírus sokszorozódásának kimutatására alkalmasak – mesélte a professzorasszony. Legyőzni akkor tudjuk a vírusokat, ha ismerjük és megértettük a működésüket. A COVID-19 esetében használták őket például annak vizsgálatára, hogy egyes gyógyszer-jelöltek gátolják-e a vírusszaporodást. Említettem, hogy az RNS-vakcinák esetében fontos, hogy ne tartalmazzanak dsRNS-t. Ellenanyagaink segítségével nagyon érzékenyen kimutatható, hogy jelen van-e a vakcinában ez a szennyezés és milyen mennyiségben.

Így készül az ellenanyag

– Ellenanyagainkat sejtek állítják elő, amelyeket folyékony nitrogénben, mínusz 195 Celsius-fokon tárolunk. Amikor onnan kivesszük őket, úgymond életre kelnek, így kezdődik a gyártási folyamat. A végső termék, amit eladunk, körülbelül hat hét alatt készül el és drágább, mint az arany. Fehér por, amit kis csövekbe porciózunk. Eddig maximum évi két gramm volt a forgalmunk. A legkisebb kiszerelésű ellenanyag is sok kísérletre elég, hiszen módszertől függően egy kimutatáshoz kevesebb – akár százszor kevesebb – ellenanyag szükséges, mint a gramm egy milliomod része -mondta el.

Miért ebben a faluban van a labor?

-Ezt tekintem az otthonomnak – fogalmazott a professzorasszony – és nyugdíjazásom után fontos volt nekem, hogy visszaadjak valamit a közösségnek. Példát szeretnék mutatni, hogy ne menjenek el innen azok, akik felsőfokú végzettséget szereznek. Egyébként pedig Newton fejére is szülőfalujában esett az a híres alma, aki nem hiszi, Woolsthorpe-ban járjon utána.

Örmény gyökereiről

Dr Lukács Noémi apai nagyapja dr. Hovhannesian Eghia, akit édesapja 14 évesen menekített ki Törökországból. Róla a professzor asszony elmondta: Tehetséges volt, hat nyelven beszélt. Magyarországon szerzett jogi diplomát, ügyvédként Gödöllőn telepedett le és alapított családot. Szívvel-lélekkel, nagy odaadással ápolta az örménység ügyét, örmény témában megjelent könyvei: Az örmények szerepe Londontól Kalkuttáig (1921), Armenia népe (1934), Hazai örmények a nemzet szolgálatában (1940), Szemelvények az örmény irodalomból, 1.rész (1942).

Fiai, Yervant (dr. Tarján Yervant Károly) és Zaven (dr. Lukács János Zaven, írói nevén Bor Ambrus) élték meg a felnőtt kort. Unokái Tarján Tamás Arakhel, Tarján Balázs Mechitar, Lukács Noémi Parancem, Lukács Gergely Eghia és Lukács Laura Takuhi.

Dr. Lukács Noémi úgy fogalmazott: Sajnos személyes emlékeim nincsenek örmény felmenőimről, mert Nagyapám néhány hónappal születésem előtt meghalt. Nehéz helyzetekben azonban erőt merítettem abból a tudatból, hogy gyakorlatilag gyerekként, menekültként képes volt egyedül megállni a lábán és egzisztenciát teremteni, úgyhogy ezt én is tudhatom.

Arra a kérdésre, mit gondol, ma Magyarországon hogyan viszonyulnak az örményekhez, kapnak-e elég megbecsülést azok, akik már magyarként – mint Ő is – sok mindent tettek le az asztalra, a doktornő úgy válaszolt: Szerintem Magyarországon általánosan pozitívan, rokonszenvvel viszonyulnak az örményekhez. Nem gondolom, hogy az örmény származás bármilyen módon befolyásolná a megbecsültséget.