Fővárosi Örmény Önkormányzat

Örmény templomok – A Világosító Szent Gergely székesegyház, Jereván

A Világosító Szent Gergely székesegyház, más néven Jereváni székesegyház, az Örmény apostoli egyház legnagyobb székesegyháza. A Kentron körzet legnagyobb vallási épülete Jerevánban, Örményország fővárosában, és az egyik legnagyobb vallási épület a Dél-Kaukázusban a Tbiliszi Szentháromság-székesegyházon (néven Szameba székesegyház) kívül. A szomszédos Andranik tábornok metróállomás Jereván számos területéről látható. A székesegyházat I. Vazgen egyetemes püspök kezdeményezésére építették.  Építése 1997. április 7-én kezdődött a katolikusok földi áldási szolgálatával (Karekin I.) A templomegyüttest Stepan Kurkchyan építész tervezte, az építkezés 2001-ben fejeződött be. A székesegyház felszentelésére 2001. szeptember 23-án került sor, az örmény államvallás, a kereszténység kikiáltásának 1700. évfordulója alkalmából. A székesegyházban található emlékek Világosító Szent Gergely és szent maradványai, amelyeket Nápolyból, Olaszországból vittek oda. Röviddel a székesegyház felszentelése után, Szent II. János Pál pápa látogatást tett a székesegyházban. Építészet A hatalmas katedrális három templomból álló komplexum: az 1700 férőhelyes székesegyház (főtemplom), a Szent kápolnák (Tiridates), valamint a király és szent Ashkhen királynő szentélye (mindkettő 150 férőhellyel). Ez a két királyi személy volt Szent Gergely segítője Örményország kereszténnyé történő átalakításában. A harangláb torony (amely több mint 30 boltívből áll) és az udvar a székesegyház bejáratánál található. A főtemplom alsó emeletén fogadásokat tartanak és itt végzik a templommal kapcsolatos tevékenységeket is. A komplexum teljes területe 3822 négyzetméter, míg a székesegyház magassága a talajtól a kereszt tetejéig 54 méter. A komplexum főtemplomát Richard Alexander Manoogian és Louise Manoogian Simone emelték, elhunyt apjuk, az AGBU-elnök, filantróp, vállalkozó, és anyjuk, Marie Manoogian emlékére. A komplexum két kápolnájának építése Nazar és Artemis Nazarian, valamint Kevork és Linda Kevorkian adományából készült el, míg a haranglábat Eduardo Eurnekian adományából emelték. Világosító Szent Gergely székesegyház (örményül: Սուրբ Գրիգոր Լուսավորիչ մայր եկեղեցի, Surb Grigor Lusavorich mayr yekeghetsi)

Új sorozat indul – Azerbajdzsáni örmény templomok listája

A Szent Szűz templom vagy Szent Isten Anyja templom (örményül: Սուրբ Աստվածածին եկեղեցի, oroszul: Церковь Святой Богоматери, церковь Аствацацин, azerbajdzsániul: Surp Astvatsatsin Erməni Kilsəsi) egy Örmény apostoli templom volt a bakui Öreg városban (İçərişəhər). A XVIII. században épült de 1992-ben lebontották. A város déli oldalán állt a Leánytorony és a Neftchilar (Neftyanikov) sugárút között. Az akkori karavánszeráj (ma Mugam Club Baku, 1996-ig Zenemúzeum), a Barbara utca (ma Hagigat Rzayeva utca), a Həqiqət Rzayeva küçəsi) és a Nagy Minaret utca (ma Asaf Zeynally utca, Asəf Zeynallı küçəsi) környékén áll. Mivel az óvárosban Baku többi részéhez képest nem élt sok örmény, a templomnak nem volt nagy plébániája. Ezért, és mivel a nyilvántartásból is törölték, kevés információ maradt róla, és ezek közül sok állítás ellentmondásos. Tudósok szerint a templomot egy örmények által lakott épület közelében építették a Leánytorony alatt. Talán már Hamdallah Mustawfi Qazwini (1281–1344) is megemlített egy örmény templomot, és azt, hogy az, mint az Isten Szent Anyjának (Surp Astvatsatsin) szentelt templom 1799-ben épült a Baku erőd belsejében lévő Leánytorony lábánál, és az 1930-as években lebontották. A templom azonban a Hegyi-Karabah konfliktus kezdetén is állt még: a Szent Tádé és a Bertalan-székesegyház volt az Bakuban, amelyet valóban elpusztított Sztálin. A 19. század végén az örmény pap Markar Barkhudaryants megjegyezte, hogy a bakui örményeknek két kőtemploma volt: a nagyobbat a Világosító Szent Gergelyről nevezték el, a kisebbet pedig Surb Astvatsatsin (Isten Szent Anyja) néven. A Surb Astvatsatsint nagyon réginek írta le, amit az építkezés belső és külső formái is bizonyítanak. Thomas de Waal megemlíti, hogy az 1992-ben Bakuban dolgozó diplomata szerint a karabahi konfliktus csúcspontján a templom megsemmisült, és helyén a Szűztorony közelében üres telek van. Hovatartozás: Örmény apostoli egyházÁllapot: 1992-ben elpusztultElhelyezkedés: Baku, AzerbajdzsánÉpítészeti típus: CsarnoktemplomStílus: örményElkészült: 18. század

Örmény Művészeti Fesztivál az emlékezés jegyében

A XII. Örmény Művészeti Fesztivál három napja alatt számos kulturális, gasztronómiai és szórakoztató programot kínáltak az érdeklődőknek Gergyószentmiklóson. Pénteken délelőtt gazdasági konferencián igyekeztek erősíteni az örmény és gyergyói turisztikai és gazdasági kapcsolatokat, majd délután a hivatalos megnyitón Molnár Árpád szólaltatta meg a 121 éves orgonát az örmény katolikus templomban, különleges zenei élményt nyújtva a résztvevőknek. Sergey Minasyan, Örményország nagykövete évek óta visszatérő vendége a fesztiválnak, és beszédében kifejezte örömét, hogy a rendezvénynek fontos középpontja a vallás. Dr. Lőrincz Aranka, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja kihangsúlyozta, hogy példaértékű, ahogyan az örmények szolgálták a közösséget, amely befogadta őket, és vérüket, verítéküket adták őszinte szívvel és lélekkel. Csergő Tibor András, Gyergyószentmiklós polgármestere elmondta, az örmény katolikus templom a befogadás, elfogadás, alkalmazkodás jelképe, és ezen a helyen még inkább érződik egy fontos erény, az egyetértés.  Czetz János honvédtábornok születésének 200. évfordulóján Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmény Szövetség elnöke kiemelte: „Czetz János jó cél köré építette életét… Argentínában is megmutatkozott erkölcsi nagysága és példakép lehet bárki számára, hiszen bárhol járt, közösséget épített. Az örmény származású, Gidófalván született szabadságharcosról Dr. Kálmán Attila emlékezett meg, felidézve élete legfontosabb mozzanatait, hogyan lett mindössze 27 évesen az 1848-49-es szabadságharc legfiatalabb honvédtábornoka, majd hogyan lett új választott hazája Argentína, ahonnan visszavágyott az erdélyi hegyek közé. Czetz János első erdélyi köztéri szobrát 2019-ban avatták fel Gyergyószentmiklóson, az örmény katolikus templom kertjében, ahol koszorúkat helyezve el emlékeztek meg a hősről. A fesztivál második napja a gasztronómia jegyében zajlott, megnyílt a vásártér, ahol kézműves termékeket is lehetett kapni, a múzeum kertjében pedig több üstben főtt az örmények levese, az ángádzsábour. Az Örmény Közösségi Ház előtti téren bemutatták, hogyan készül ennek az ételnek a két legfontosabb hozzávalója, az ángádzsábour tészta, valamint a churut. A rendezvényen kiállítások, játékok, városnéző és történelmi bemutatók, esti zenei programok várták a kikapcsolódni vágyókat. Forrás: Székelyhon.ro, Barabás Orsolya, fotók: Festivalul Artei Armenesti – Örmény Művészeti Fesztivál

Sorozatunk harmadik része: Hollósy Simon festőművész

Gertenyesi Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857. február 2. – Técső, 1918. május 8.) örmény születésű magyar festő, iskolaalapító. Születési neve: Korbuly, az örmény Choriban család leszármazottja. Apja id. Hollósy Simon (1810–1879) kereskedő volt, aki 1848 után változtatta Korbulyról Hollósyra a nevét. Budapesten a Mintarajziskolában, majd Münchenben Gabl és O. Seitz mellett tanult, s 1885-ben tűnt fel Tengerihántás c. képével. Iskolateremtő festő lett, a müncheni akadémikus stílussal szemben 1886-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az újat akaró fiatal festők. 1894-ben egy fél éven keresztül Csontváry Kosztka Tivadar is nála tanulta a festőművészetet. Rudnay Gyula is tanítványa volt mind Münchenben, mind Nagybányán. 1896-ban Hollósy Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Iványi-Grünwald Bélával megalapította a nagybányai művésztelepet, s a továbbiakban a nyarakat ott töltötte müncheni iskolájával. Tanítói működése felemésztette ereje javát, a müncheni, a nagybányai iskolában is ő volt a mester. Nagybányát 1902-ben hagyta ott, az ottani érzékeny művészlelkekkel nézeteltérése támadt, ő maga is érzékeny, nehéz természetű művész volt. Örmény alkatára és vérmérsékletére utalnak több ízben is pályatársai. Ferenczy Valér: „Erős, magas, vállas alak; szép örmény fej, nem is annyira szép, mint érdekes; egzotikus kalóztípus, nagy sötét, dülledt szem, markáns orr, szénfekete, rendetlenül arcába lógó haj.” (A régi Nagybányáról. Nyugat, 1931. 301-307) Réti István: „Kékesfekete, hullámos, dús haját homlokába fésülve hordta, s ebből az éj sötét keretből élesen vált ki sápadt, egyszínű arcbőre, amelyre pirosságot nem festett soha a nap, sem a bor, sem az indulat. A haragtól még csak sápadtabb lett. Rendes arckifejezése szomorkás volt. Óriási szeme gömbje kissé bandzsalítva nézett, és hogyha mosolygott, nedves fényben csillogott.” (A nagybányai művésztelep. I.m. 66.) 1903-tól nyaranként nem Nagybányára, hanem Fonyódra, Vajdahunyadra, majd rövid megszakításokkal Técsőre vitte müncheni iskolájának növendékeit. Relatíve kevés saját alkotása van, életképeket festett parasztokról, cigányokról, katonákról, ihlette a megművelt föld, a hazai táj és hazánk nagy történelmi eseményei. Hollósy nagybányai tevékenysége és a nagybányai művésztelep zárt fellépése nagyban hozzájárult a müncheni naturalista és a párizsi plein air stíluson belül és ahhoz képest egy bensőségesebb, lírai, tájhoz kötött realisztikus művészeti stílus kialakításához és annak elfogadtatásához a budapesti közönség körében. 1902 után főleg Münchenben és Técsőn tanított és festett, végül már csak Técsőn, itt érte a halál 1918-ban. Szülővárosában, a máramarosszigeti katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. Forrás: Wikipédia

200 éve született Czetz János – A szabadságharc legfiatalabb tábornokára emlékeztek Székelyföldön

A gidófalvi ünnepség kiemelkedő eseménye volt a Demeter István székelyudvarhelyi szobrászművész által készített Czetz János-mellszobor leleplezése, amely a honvéd tábornok nevét viselő iskola udvarát ékesíti.  A szobor a Fővárosi Örmény Önkormányzat támogatásával valósult meg, tisztelegve ezzel is a székely-örmény Czetz János előtt. https://midio.hu/200-eve-szuletett-czetz-janos-a-szabadsagharc-legfiatalabb-tabornokara-emlekeztek-szekelyfoldon/?fbclid=IwAR3W6DEh4ASSxBI15qnDzoNRwcXw7859ekEUlZvv_cjUDcLaY0o3TuT2eKQ

Jankovics Marcell Trianon kiállítása a Pesti Vigadóban – A Magyar Művészeti Akadémia beszámolója

Jankovics Marcell Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke és rendes tagja Trianon című kiállítása 1526-tól tekinti át a magyar történelem eseményeit, amelyek a trianoni békediktátumig vezettek, egészen azok napjainkra gyakorolt hatásával együtt. A Pesti Vigadóba költöző tárlaton több száz grafikai alkotást mutatnak be a művésztől, a magyarság számára tragikus Trianon 100. évfordulójára emlékezve. forrás: itt, itt,