Idén is együtt indítjuk a nyarat, ahogy évek óta már hagyomány. Ezúttal is a 18. kerületi Bókay kertben kerül megrendezésre az Örmény Családi Piknik, gyerekprogramokkal, kalandjátékokkal, ugrálóvárral, sok zenével és tánccal, valamint a kihagyhatatlan, inycsiklandó örmény falatokkal. A dátum 2025. június 1. vasárnap 10 óra.
A fűszeres darálthús-pogácsák faszénen sülnek, rendkívül népszerűek és ízletesek. A húst gyakran grillezik, mint ebben a kebab-receptben is. Aki készíti: Aram Nushikyan. Az étel elkészítése a Józsefvárosi Örmény Önkormányzat megbízásából jött létre.
A nagyszerű és megunhatatlan, különböző kultúrák ételeit felsorakoztató kaukázusi konyha remekei közül mindig van miből választani. Mivel Örményországban nagy tisztelet övezi a gabonaféleségeket, mindenképpen érdemes szót ejteni róluk, főként a legelterjedtebb gabonafajtáról, a búzáról. Búzából nem csak kenyér készül, bár Örményországban kétségtelenül ez a legnépszerűbb élelmiszerek egyike. Ma, egy a nálunk nem annyira elterjedt, bulgurból készült ételféleséget, a tabulét szeretném bemutatni Önöknek. A Közel-Keleti országokban mindenhol fogyasztják a tabulét, ami nem csak ízletes, de kinézetre is mutatós saláta. Örményországban is nagy népszerűségnek örvend. Az örmény tabulé bemutatása azért is szerencsés, mert kicsit másképpen készül, mint annak arab változata. Lényeges különbség, hogy az eredeti salátához képest kevesebb petrezselymet tartalmaz, viszont van benne paradicsompaszta, ami miatt – véleményem szerint – szaftosabb és a magyar ízlésnek jobban megfelel. Az örmények ezt az ételt előételként is fogyasztják és húsos ételek mellé is szervírozzák. Az ősz közeledtével lassan vége a grillszezonnak… de mielőtt búslakodni kezdenénk, hogy ismét eltelt a szép nyár, készítsük el a bulgursalátát, ami színében, illatában, zamatában visszavarázsolja a nyarat és egyben zseniális köretként szolgál a grillételek mellé. A tabulét készíti: Armen Manukyan és felesége. Az étel elkészítése a Józsefvárosi Örmény Önkormányzat megbízásából jött létre.
A harissa egy hagyományos örmény étel, amelyet a fesztiválok és más vallási események során fogyasztottak. Búzából, csirkéből és bárányból készült, tömény, sűrű kása. Ezt a harissát közösségünk tagja készítette a Fővárosi Örmény Önkormányzat felkérésére: segítségével mindenki el tudja készíteni otthon ezt az örmény ételt.
A gyergyói örmények konyhája – avagy hogyan készül a churut és az angádzsáburleves? Megtudhatjuk Borbás Marcsi Gasztroangyal című műsorának Gyergyóban forgatott adásából. A műsorban dr. Magyari-Sáska Zsolt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa beszélt az 1668-ban betelepült örmények identitásáról. Mint ahogy Kali Kinga író, antropológus, diaszpóra-kutató Vasárnapi örmények című publikációjában megjelent gondolatait kicsit átfogalmazva mondta: akkor örmény az örmény, amikor egy biztonságos magyar közegben érzi magát, nem kell bizonygatnia magyarságát, hanem azt mondja, itthon vagyok, az enyéim közt vagyok és megengedhetem magamnak, hogy örmény legyek. (Az eredeti Kali Kinga idézet így szól: Egy interjúalanyomat idézve: „Kevesen vagyunk mi, magyarok. Azt hiszem, ma fontosabb a magyarságunk, mint örménységünk.” …”A magyar-örmény közösség tagjai a templomban éppen úgy eléneklik az örmény katolikus liturgia énekeit, mint a mise befejeztével a magyar himnuszt. Vagy fordítva: az egyébként inkább magyar hétköznapokon is főznek olykor ángádzsáburlevest.”) Az erdélyi örménységről szóló rész a videóban 15:10-től látható.
Az Ízvadász az erdélyi örmények ünnepi levesét, az Angadzsabur levest kóstolta meg Gyergyószentmiklós közelében egy esztenán (hegyi legelőn), és azt is megtudhatjuk, mi a churut!
Barta László előadása a kuriózumoknak számító, a Kaukázus és az Ararát tájékáról származó ételekről… a népszerű videóból sok mindent megtudhatunk az erdélyi örmények gasztronómiai kultúrájáról.
A tonír földbevájt, 40–60 cm széles és másfél méter mély, agyagból készült tűzhely. A Kaukázustól délre elterülő hegyvidéken a Kr. e. 3–2. évezredből (bronzkori Licsaseni kultúra) származó tonírok igazolják a lavas készítésének évezredes múltját. A középkori örmény városok (Artasat, Dvin) régészeti lelőhelyein talált tonírok arra utalnak, hogy az örmények a középkoron keresztül megőrizve örökítették át a gyakorlatot. A tonír a hagyományos örmény lakóház központi lakószobájának, az úgynevezett tonírháznak (tonratun) vagy füstösháznak (ckhatun) a közepén helyezkedett el. Felette a füstlyukat gerendavázas kupolaszerkezettel alakították ki a szoba tetőszerkezetében. Később a paraszti lakóház növekedésével a tonír és vele együtt a kenyérsütés külön bejáratú tonírházba került, amely nem funkcionált többé lakószobaként.Ma sok helyen a tonírt az udvaron találjuk, a ház vagy a kerítés fala mellé épített tető alatt kialakított tágas kenyérsütő helyen.
A lavas a legismertebb és legkedveltebb örmény kenyérféle, s mára az ország turisztikai szimbólumává vált immár. Az örmény lavas 2–3 mm vékony, ovális alakú lepény, szélessége 50–60 cm, hosszúsága elérheti az egy métert is, súlya negyed kilónál nem több. Ilyen formájú kenyereket kizárólag tonírban sütnek. A tonír földbevájt, 40–60 cm széles és másfél méter mély, agyagból készült tűzhely.
