Fővárosi Örmény Önkormányzat
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom harangja szólt a Kossuth Rádióban január 25-én délben
Gyergyószentmiklós Székelyföld északi részén, a Görgényi-havasok és a Gyergyói-havasok ölelésében, a tengerszint felett 812 méter magasan fekszik. Első ismert írásos említése az 1332-34-es pápai jegyzékben található. 1607-ben Rákóczi Zsigmond nyári és téli vásárjogot adományozott a településnek. 1637-ben jelentős számú örmény telepedett le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. A gyergyói örmények istentiszteleteiket kezdetben egy 1450-ben emelt kis gótikus kápolnában tartották, amelyet több alkalommal bővítette. A mai templom építése 1730-ban kezdődött el, a torony 1734-ben épült. A templom négy oltára és a szószék 1752 és 54 között készülhettek. A barokk főoltár két szélső szoborcsoportja közvetlenül kapcsolódik a gyergyószentmiklósi örményekhez: jobb oldalon a város védőszentje, Szent Miklós, püspöki ornátusban, bal oldalon pedig az örményeket keresztény hitre térítő Világosító Szent Gergely szobra látható, amint megkereszteli az előtte térdelő Tridát királyt. A hajó nagyobbrészt az egykori kőkápolna alapjain nyugszik, a szentély is őrzi a régi falakat. A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom 20 méter magas tornyában 4 harang lakik: a nagyharang: 567 kilós. A délidőben megkonduló középső harang 350 kilós, Andraschofski Efraim öntötte Brassóban, 1872-ben. Ez az egyik legrégebbi harang Székelyföldön, amely minden délben megkondul.
Magyar-örmény tudós segít biztonságossá tenni a koronavírus elleni vakcinákat
Az örmény gyökerű dr. Lukács Noémi és családi cége a koronavírus-kutatáshoz és az új típusú vakcinák minőségbiztosításához szállít termékeket világszerte. Ismerjük meg e kiváló tudóst, laboratóriumát, kísérleteit. Dr. Lukács Noémi és leányai E magazin olvasóit – a számunkra bonyolult tudományos eredmények mellett – elsősorban a tudós-kutató örmény gyökerei érdeklik talán. Mit oszt meg velünk felmenőiről, családjáról? Apai nagyapámat, dr. Hovhannesian Eghiát apja 13 évesen menekítette ki Törökországból az örményüldözések elől. Bulgáriai és németországi kitérők után került Magyarországra, itt érettségizett és itt szerzett jogi diplomát tehetsége, szorgalma és a menekült gyermeket felkaroló szervezetek segítségével. Sokat tett a hazai örmények érdekében és választott otthona, Gödöllő fejlődéséért. Fiatalabb fia (apám) Bor Ambrus írói néven író és kiváló műfordító volt. Szintén az irodalom terén működött idősebb fiától, Yervanttól származó unokája, a nemrég elhunyt Tarján Tamás, nagyműveltségű irodalomtörténész, egyetemi oktató és kritikus. Hol dolgozott nyugdíjazása előtt, milyen kutatásokkal foglalkozott? Az ELTE-n végeztem biológusként, majd az NSZK-ba kerültem. A tübingeni egyetemen doktoráltam, a düsseldorfi egyetemen habilitáltam, és dolgoztam német kutatóintézetekben is. Gyermekeimmel 1995-ben tértem vissza Magyarországra, ahol a Szegedi Biológiai Központban kaptam csoportvezetői pozíciót. Férjem Bécsbe került, ezért családi okokból én is törekedtem a könnyebben megközelíthető Budapestre költözni, úgyhogy örömmel fogadtam el a Kertészettudományi Karon nyert tanszékvezetői megbízatást. Egész pályafutásom alatt biokémiai – molekuláris biológiai kutatásokkal foglalkoztam, megismertem és gyakran alkalmaztam immunológiai módszereket különböző virológiai kérdésfeltevéseknél. Egy ilyen virológiai probléma megoldására fejlesztettük ki még Düsseldorfban a dsRNS-specifikus ellenanyagokat, amelyeket most családi cégünk forgalmaz. A fenti cikkből kiderül, hogy hazaköltözött szülőfalujába, Szirákra, ahol céget alapított (English & Scientific Consulting Kft., más néven SCICONS), amely egyetlen gyártója és világméretű forgalmazója a kettősszálú RNS (dsRNS) jelenlétét kimutatni képes monoklonális ellenanyagoknak. Kérem, magyarázza el a hétköznapi ember számára e bonyolult fogalmak jelentését. Először a cég vonatkozásában pontosítanék. Cégünk már korábban megalakult, de a gyártást kezdetben kihelyeztük vagy labort béreltünk. A sziráki laboratórium létesítése viszont valóban hazaköltözésemhez kötődik. Családi cégünknek jelenleg rajtam kívül három lányom a tulajdonosa. Mindannyian – és édesapjuk – hozzájárultak a cég fejlődéséhez, ki-ki a maga tudása, érdeklődése szerint. Öt éve legidősebb lányom, Symmons Johanna a cégvezető, ez alatt az idő alatt forgalmunk megötszöröződött. A szakkifejezések magyarázatára térve: A monoklonális ellenanyagok olyan fehérjék, amelyek nagyon specifikusan felismernek egy adott molekulát, legtöbbször fehérjét, és ahhoz hozzákötődnek. A mi ellenanyagainkban az a különleges, hogy nem egy fehérjét, hanem egy bizonyos nukleinsav-szerkezetet, a duplaszálú RNS-eket (dsRNS) ismerik fel. (A dsRNS két RNS szál meghatározott szabályok szerinti párosodásából keletkező, spirálisan feltekeredett szerkezet.) DsRNS-ek keletkeznek a vírusok sokszorozódása során, úgyhogy ellenanyagainkat sokáig csak a víruskutatásban, a dsRNS-ek kimutatására használták. Ezt legegyszerűbben úgy lehet elképzelni, hogy az ellenanyag egyik végét valahogy megjelöljük, pl. világítóvá tesszük, a másik vége pedig hozzákötődik a duplaszálú RNS-hez. Így meg tudjuk válaszolni, hogy egy mintában van-e duplaszálú RNS vagy sem, és ha van, akkor mennyi és hol. A dsRNS a szaporodó vírusok és a készülő koronavírus-elleni oltóanyagok mellékterméke. Ez mit jelent? Az új típusú vakcinák egyik csoportja, az ún. (m)RNS-vakcinák úgy működnek, hogy az oltással nem vírusfehérjéket visznek be, hanem az azokat kódoló információt, azaz mRNS-t, amelyről a beoltott egyén sejtjei maguk gyártják le a vírusfehérjét. Ezt az immunrendszer idegenként felismeri és beindítja a védekező reakciókat. Az RNS-ek gyártása során kis mennyiségben ugyan, de keletkeznek dsRNS-ek is, amelyeket a vakcinából el kell távolítani, mert különben nem kívánatos reakciókat váltanának ki. Ellenanyagaink az RNS-vakcinák minőségbiztosítására, az esetleges dsRNS szennyeződés kimutatására is alkalmasak. Az amerikai Pfizer-től a németországi BioNTech-ig a világ nagy gyógyszergyárai kapcsolatban állnak Önökkel. Mire terjed ki ez a kapcsolat? Ellenanyagaink nemcsak a koronavírus, hanem elvben bármely vírus sokszorozódásának kimutatására alkalmasak, úgyhogy a kutatók világszerte használják őket. Legyőzni akkor tudjuk a vírusokat, ha ismerjük és megértettük a működésüket. A COVID-19 esetében használták őket pl. annak vizsgálatára, hogy egyes gyógyszer jelöltek gátolják-e a vírusszaporodást. Említettem, hogy az RNS-vakcinák esetében fontos, hogy ne tartalmazzanak dsRNS-t. Ellenanyagaink segítségével nagyon érzékenyen kimutatható, hogy jelen van-e a vakcinában ez a szennyezés és milyen mennyiségben. Ipari partnereinktől nem kapunk információt arról, hogy pontosan hogyan használják termékeinket. Mi minden érdeklődő módszertani és egyéb kérdését azonnal megválaszoljuk, és a járvány ellenére általában azonnal, sorban állás nélkül szállítunk minden megrendelőnek. Itt egy általános tévedést is szeretnék eloszlatni. Termékeink hasznosak, szükségesek, de mi egy kis csavar vagyunk a gépezetben. Ellenanyagainkból egy-egy kimutatásra a gramm egymilliomod része vagy annál kevesebb is elegendő, tehát nagyon kis mennyiség kell belőlük. Egy 2020. december 12-i hír szerint engedélyezték a Pfizer vakcináját, s megkezdődött az oltás az USA-ban és Európában is. A Pfizeren kívül más gyártó is vásárol Önöktől? Igen. Napok kérdése a Moderna vakcinájának engedélyezése, nekik is, valamint a CureVac-nak és több, nálunk kevésbé ismert cégnek is szállítunk. A világ 50 országába, neves kutató helyekre jutnak el ellenanyagaink. Köszönjük szépen egészségünk javítását szolgáló kutatómunkáját, a beszélgetést. Hegedűs Anita
Szenkovits Marci mókái – Marcit kártyázni tanítják
„Ámde most már Marci is elővette a tudományát és olyan „koppasztást” rendezett partnereinél, hogy azoknak egy megveszekedett krajcárjuk se maradt.” A könyv szórakoztató olvasmány, izgalmas jelentés a mai magyar-örményeknek erdélyi eleikről, azoknak a külső magyar szem által megfigyelt szokásairól és társadalmi beilleszkedésükről. (Romanika Kiadó 2018, Budapest; Szerkesztő: Kali Kinga) A kötetből Pagonyi Judit olvas föl.
Szenkovits Marci mókái – Marci végrendelkezik
„Marci befordult és egy hosszú mély lélegzettel mondott búcsút ennek az árnyékvilágnak. Tehát viccel nem maradt adósa senkinek sem. Bizonyára most is űzi, folytatja jóízű mókázásait, Szent Péter társaságában.” A könyv szórakoztató olvasmány, izgalmas jelentés a mai magyar-örményeknek erdélyi eleikről, azoknak a külső magyar szem által megfigyelt szokásairól és társadalmi beilleszkedésükről. (Romanika Kiadó 2018, Budapest; Szerkesztő: Kali Kinga) A kötetből Pagonyi Judit olvas föl.
Szenkovits Marci mókái – A fél négyes
„Két tüzesvérű lónak prüszkölése könnyű jármű előtt, gangosan megszegett nyaka az egyiknek, míg a másik kedélyesen dobálja fejét, villogtatván a napfényben sallangos kantárja nikkeles veretét.” Pálffy Gyula anekdotikus hangvételű novellafüzére 1909-ben kiadott, érdekfeszítő cselekmények sorozatából összeálló, eseménydús kötet. A könyv szórakoztató olvasmány, izgalmas jelentés a mai magyar-örményeknek erdélyi eleikről, azoknak a külső magyar szem által megfigyelt szokásairól és társadalmi beilleszkedésükről. (Romanika Kiadó 2018, Budapest; Szerkesztő: Kali Kinga) A kötetből Pagonyi Judit olvas föl.
Szenkovits Marci mókái – Marci biographiája
„Ahogy nőtt testi ereje, azon arányban növelte eszét is, de nem a komoly iskolai studiumokból táplálkozott az, hanem huncutságokon törte a fejét, egy szóval imposztorkodott.” Pálffy Gyula anekdotikus hangvételű novellafüzére 1909-ben kiadott, érdekfeszítő cselekmények sorozatából összeálló, eseménydús kötet. A könyv szórakoztató olvasmány, izgalmas jelentés a mai magyar-örményeknek erdélyi eleikről, azoknak a külső magyar szem által megfigyelt szokásairól és társadalmi beilleszkedésükről. (Romanika Kiadó 2018, Budapest; Szerkesztő: Kali Kinga) A kötetből Pagonyi Judit olvas föl.
Szenkovits Marci mókái – A pofon
Pálffy Gyula anekdotikus hangvételű novellafüzére 1909-ben kiadott, érdekfeszítő cselekmények sorozatából összeálló, eseménydús kötet. Szenkovits Marciban a vidéki kópé, a székely metropolisz, Marosvásárhely vonzáskörének kóborló figuráját látjuk megtestesülni, aki kalandozásai során az élvezeteket kutatja, sodródik a helyzetekkel, és minden órának méltóképpen leszakasztja virágát. A könyv szórakoztató olvasmány, izgalmas jelentés a mai magyar-örményeknek erdélyi eleikről, azoknak a külső magyar szem által megfigyelt szokásairól és társadalmi beilleszkedésükről. (Romanika Kiadó 2018, Budapest; Szerkesztő: Kali Kinga) A kötetből Pagonyi Judit olvas föl.
Áfgánistán Vártán levele Baland Istakhoz – Balandak húnapja husz
„Egisz ürümmel teszem irásba, hagy akkar csakis a mink hatalmas ürminy grafunk, Larisz Melikaff elűtt fag tirdre barulni a világ is minket irigyegyelisbe tehet akárki, mer kilátás van egy ürminy muszka czárra!!” Az erdélyi örmény témájú kötetben Törös Tivadar (1859-1895), egykori szamosújvári-budapesti hírlapíró, prózaíró leveleit olvashatjuk, amelyeket Bolond Istókhoz mint szerkesztő úrhoz címzett. Kacagtató levelei, habár gúnyolódó célzattal születtek, manapság igen értékes feljegyzések egy olyan periódusból, amikor az erdélyi és magyarországi örmények körében már megtörtént a nyelvvesztés; a szamosújvári örmények kevert magyar-örmény-román nyelven beszéltek, sok helytelenséggel és mezőségi dialektusban, melyet a főszereplő „dikciója” is szépen illusztrál. Áfgánistán Vártán alakjából, szóhasználatából óvatosan következtethetünk a megformálásához mintául vett szamosújvári örménység világképére, nyelvhasználatára, szokásaira a 19. század harmadik harmadában. (Romanika Kiadó 2019, Budapest; Szerkesztő: Kali Kinga) A kötetből Pagonyi Judit olvas föl.
Szenkovits Marci mókái – Szovátai mókázások
Pálffy Gyula anekdotikus hangvételű novellafüzére 1909-ben kiadott, érdekfeszítő cselekmények sorozatából összeálló, eseménydús kötet. Szenkovits Marciban a vidéki kópé, a székely metropolisz, Marosvásárhely vonzáskörének kóborló figuráját látjuk megtestesülni, aki kalandozásai során az élvezeteket kutatja, sodródik a helyzetekkel, és minden órának méltóképpen leszakasztja virágát. A könyv szórakoztató olvasmány, izgalmas jelentés a mai magyar-örményeknek erdélyi eleikről, azoknak a külső magyar szem által megfigyelt szokásairól és társadalmi beilleszkedésükről. (Romanika Kiadó 2018, Budapest; Szerkesztő: Kali Kinga) A kötetből felolvas Pagonyi Judit.
MÁSIK ŐSZ HAGHPATBAN
Örményországban minden alkalommal különös, számomra is értelmezhetetlen, azonnali biztonságérzetet tapasztaltam meg: nem volt idegen a hely, zsigerileg volt ismerős a közeg, ahol – és ezt nem tudom másként mondani – otthon voltam az emberek arcában, valamiképpen ismertem minden egyes szembejövőt. Ez az érzés jelentheti az otthont, azt hiszem, és én Erdélyben is érzek ilyent – de az örmény otthon-érzet nagyon különböző a tényleges erdélyi otthonitól, amibe kiskorunktól beletanultunk mindannyian, kik ott születtünk. Másképpen ugyan, de mindig itthon vagyok ezen az Erdélytől földrajzilag és kulturálisan is messzi világrészen – annak ellenére, hogy távoli eleim nem Örményországnak ebből a részéből származnak, hanem az egykori Nyugat-Örményországot jelentő vidékről, a mostani tágabb értelembe vett Anatóliából, mely mind domborzatilag, mind szokásvilágában oly eltérő a Kaukázustól. Az örményországi utazások emlékezete menedéket nyújt a magyar itthonban, jó fejben ott lenni újra és újra, megérezni egy itteni fuvallatban a jereváni reggelt, hirtelen felfedezni a délután fényeiben ugyanazt a hangulatot, amit például egykor Haghpatban éltem meg – hangosan kimondva valósággá tenni, most örmény reggel van éppen, ez itt egy örmény délután. A karabahi háborúval minderre árnyék vetült, a szorongás utólag megmérgezi az élményeket – a háború veszteségei átszínezik az emlékeket: képek rongálódnak meg, amelyeket az agy eddig ujjongva, féltő szeretettel tárolt. Haghpatban 2012 őszén jártam – áldás ért: a jereváni Írók Bárkája (Grakan Tapan) nemzetközi irodalmi fesztivál meghívottjaként bejárhattam szinte a teljes Örményországot. Szajat Nova, az örmény irodalom fő asug-költője, aki Irakli grúz király udvarában volt énekmondó, később pedig udvari tanácsadó is, miután az 1750-es évektől kegyvesztetté vált – a király húga, Anna királynő felé táplált megengedhetetlenül gyengéd érzelmeket a népemlékezet szerint – , száműzetésében ide menekült. Szerzetesként élte le életét az észak-örményországi kolostorban, és halt mártírhalált 1795 őszén, amikor Aga Mohamed Kán hódító perzsa seregei lemészárolták a kolostor lakóit. Szergej Paradzsanov Szajat Nova címen készített kultikus filmet az asug életéről – amit azonban a korabeli szovjet cenzúra tetszése szerint átvágott, és A gránátalma színe címen engedélyezett csupán –, amelynek Haghpat volt az egyik fő forgatási helyszíne. De Atom Egoyan Naptár című korai, furcsa alkotásának szintén egyik kulcshelyszíne – mely az etnicitás filmje: az emigrációról szól, hogyan lehet távoli idegenben örménynek lenni. Ismeretlenül is ismerős volt a kolostor, még mielőtt odalátogathattam volna. Nézem a Haghpatban készített fényképeket, és már nem lelem fel bennük ugyanazt, mint egykor, átértelmeződtek bennem. A csodát éltük meg itt közösen, megmerítkeztünk a történelemben – a festői október nem az elmúlás színeit tükrözte, kacagásunkat visszhangozta a völgy a verőfényes délutánban. De ez már egy másik ősz. A monostorudvar most sírkertre emlékeztet, a khácskárok sírkövekké lesznek a háborús áthangolásban. Egy karabahi örmény író, aki ugyanezen a fesztiválon egy másik évben vett részt, már az első napokban elesett a fronton, ért a hír nemrég. Vajon hány percig van esélye túlélni egy sebtében katonává tett költőnek a tűzvonalban, megfelelő kiképzés és háborús elhivatottság nélkül? Elsirattam őt, ismeretlenül. Kali Kinga Haghpat kolostor – © Kali Kinga, 2012
Örmény népmesék – Az asszony, aki a koldustól is csókot kapott
A nyugatról és keletről összetalálkozó mesék kereteit az örmény nép megtöltötte életének és a csodálatos szépségű örmény tájnak jellegzetes szereplőivel: ember, állat, növény és forrás – bár nagyon ismerős, de mind sajátosan örmény alakban, öltözetben és környezetben áll előttünk. Az Elvarázsolt madarak című örmény meseösszeállítást válogatta és fordította Hegyi Imre. Felolvassa Pagonyi Judit.
Örmény népmesék – Addig nyújtózkodjál, ameddig a takaród ér
A nyugatról és keletről összetalálkozó mesék kereteit az örmény nép megtöltötte életének és a csodálatos szépségű örmény tájnak jellegzetes szereplőivel: ember, állat, növény és forrás – bár nagyon ismerős, de mind sajátosan örmény alakban, öltözetben és környezetben áll előttünk. Az Elvarázsolt madarak című örmény meseösszeállítást válogatta és fordította Hegyi Imre. Felolvassa Pagonyi Judit.
Örmény népmesék – A három testvér
A nyugatról és keletről összetalálkozó mesék kereteit az örmény nép megtöltötte életének és a csodálatos szépségű örmény tájnak jellegzetes szereplőivel: ember, állat, növény és forrás – bár nagyon ismerős, de mind sajátosan örmény alakban, öltözetben és környezetben áll előttünk. Az Elvarázsolt madarak című örmény meseösszeállítást válogatta és fordította Hegyi Imre. Felolvassa Pagonyi Judit.
Örmény népmesék – A kígyó meg a hal
A nyugatról és keletről összetalálkozó mesék kereteit az örmény nép megtöltötte életének és a csodálatos szépségű örmény tájnak jellegzetes szereplőivel: ember, állat, növény és forrás – bár nagyon ismerős, de mind sajátosan örmény alakban, öltözetben és környezetben áll előttünk. Az Elvarázsolt madarak című örmény meseösszeállítást válogatta és fordította Hegyi Imre. Felolvassa Pagonyi Judit.
Áfgánistán Vártán levele Baland Istakhaz. Ippeg hamus szeredán.
„Filig meddig „szamaruság rabja lettem,” mind a nuta mangya…”. Az erdélyi örmény témájú kötetben Törös Tivadar (1859-1895), egykori szamosújvári-budapesti hírlapíró, prózaíró leveleit olvashatjuk, amelyeket Bolond Istókhoz mint szerkesztő úrhoz címzett. Kacagtató levelei, habár gúnyolódó célzattal születtek, manapság igen értékes feljegyzések egy olyan periódusból, amikor az erdélyi és magyarországi örmények körében már megtörtént a nyelvvesztés; a szamosújvári örmények kevert magyar-örmény-román nyelven beszéltek, sok helytelenséggel és mezőségi dialektusban, melyet a főszereplő „dikciója” is szépen illusztrál. Áfgánistán Vártán alakjából, szóhasználatából óvatosan következtethetünk a megformálásához mintául vett szamosújvári örménység világképére, nyelvhasználatára, szokásaira a 19. század harmadik harmadában. (Romanika Kiadó 2019, Budapest; Szerkesztő: Kali Kinga) A kötetből Pagonyi Judit olvas föl.
Örmény népmesék – A hazug
A nyugatról és keletről összetalálkozó mesék kereteit az örmény nép megtöltötte életének és a csodálatos szépségű örmény tájnak jellegzetes szereplőivel: ember, állat, növény és forrás – bár nagyon ismerős, de mind sajátosan örmény alakban, öltözetben és környezetben áll előttünk. Az Elvarázsolt madarak című örmény meseösszeállítást válogatta és fordította Hegyi Imre. Felolvassa Pagonyi Judit.
Szenkovits Marci mókái – Marci tüdőbajos
Pálffy Gyula anekdotikus hangvételű novellafüzére 1909-ben kiadott, érdekfeszítő cselekmények sorozatából összeálló, eseménydús kötet. Szenkovits Marciban a vidéki kópé, a székely metropolisz, Marosvásárhely vonzáskörének kóborló figuráját látjuk megtestesülni, aki kalandozásai során az élvezeteket kutatja, sodródik a helyzetekkel, és minden órának méltóképpen leszakasztja virágát. A könyv szórakoztató olvasmány, izgalmas jelentés a mai magyar-örményeknek erdélyi eleikről, azoknak a külső magyar szem által megfigyelt szokásairól és társadalmi beilleszkedésükről. (Romanika Kiadó 2018, Budapest; Szerkesztő: Kali Kinga) A kötetből felolvas Pagonyi Judit.
Áfgánistán Vártán levele Bolond Istókhoz – az ürminy grafról is…
Új erdélyi örmény témájú kötet látott napvilágot Törös Tivadar (1859-1895), egykori szamosújvári-budapesti hírlapíró, prózaíró tollából. Az anekdotikus hangvételű, humoros fiktív levelek, amelyeket Bolond Istókhoz mint szerkesztő úrhoz címez írójuk, Áfgánistán Vártán szamosújvári polgár, örmény oldalról tükrözik mulatságos és igen találó cikkek formájában a 19. század végi magyar irodalomban az örmény ember karakterét. A kötet 20 levelet tartalmaz a Bolond Istókban 1878-1881 között megjelentek közül, aprólékos magyarázatokkal ellátva, első ízben kötetté téve. (Romanika Kiadó 2019, Budapest; Szerkesztő: Kali Kinga) A kötetből felolvas Pagonyi Judit.
Örmény kebab készítése
A fűszeres darálthús-pogácsák faszénen sülnek, rendkívül népszerűek és ízletesek. A húst gyakran grillezik, mint ebben a kebab-receptben is. Aki készíti: Aram Nushikyan. Az étel elkészítése a Józsefvárosi Örmény Önkormányzat megbízásából jött létre.
Örmény tabulé (tabuleh) készítése
A nagyszerű és megunhatatlan, különböző kultúrák ételeit felsorakoztató kaukázusi konyha remekei közül mindig van miből választani. Mivel Örményországban nagy tisztelet övezi a gabonaféleségeket, mindenképpen érdemes szót ejteni róluk, főként a legelterjedtebb gabonafajtáról, a búzáról. Búzából nem csak kenyér készül, bár Örményországban kétségtelenül ez a legnépszerűbb élelmiszerek egyike. Ma, egy a nálunk nem annyira elterjedt, bulgurból készült ételféleséget, a tabulét szeretném bemutatni Önöknek. A Közel-Keleti országokban mindenhol fogyasztják a tabulét, ami nem csak ízletes, de kinézetre is mutatós saláta. Örményországban is nagy népszerűségnek örvend. Az örmény tabulé bemutatása azért is szerencsés, mert kicsit másképpen készül, mint annak arab változata. Lényeges különbség, hogy az eredeti salátához képest kevesebb petrezselymet tartalmaz, viszont van benne paradicsompaszta, ami miatt – véleményem szerint – szaftosabb és a magyar ízlésnek jobban megfelel. Az örmények ezt az ételt előételként is fogyasztják és húsos ételek mellé is szervírozzák. Az ősz közeledtével lassan vége a grillszezonnak… de mielőtt búslakodni kezdenénk, hogy ismét eltelt a szép nyár, készítsük el a bulgursalátát, ami színében, illatában, zamatában visszavarázsolja a nyarat és egyben zseniális köretként szolgál a grillételek mellé. A tabulét készíti: Armen Manukyan és felesége. Az étel elkészítése a Józsefvárosi Örmény Önkormányzat megbízásából jött létre.
“ÖRMÉNYEK”NOVELLAGYŰJTEMÉNY – Bányai Elemér: A pokrócos szobor
A Noran Kiadónál 2008-ban megjelent kiadványban neves magyar írók „szemüvegén” át ismerhetők meg az örmény városok, az örmény emberek. Szépirodalmi művek, novellák, népismereti, kultúrtörténeti széphistóriák, publicisztikák olvashatók többek között Ady Endrétől, Bartis Attilától, Benedek Elektől, Jókai Mórtól, Kosztolányi Dezsőtől, Krúdy Gyulától, Molnár Ferenctől, Tamási Árontól. Önkormányzatunk arra vállalkozott, hogy ezek közül néhány különleges irodalmi csemegét online is elérhetővé tesz a közösség és az érdeklődők számára. A Józsefvárosi Örmény Önkormányzat válogatásában a a novellákat előadják Csúz Lívia és Bor László színművészek. Az előadást Szabó Andor operatőr fényképezte.
“ÖRMÉNYEK”NOVELLAGYŰJTEMÉNY – Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái – Hitviták a Három hollóban
A Noran Kiadónál 2008-ban megjelent kiadványban neves magyar írók „szemüvegén” át ismerhetők meg az örmény városok, az örmény emberek. Szépirodalmi művek, novellák, népismereti, kultúrtörténeti széphistóriák, publicisztikák olvashatók többek között Ady Endrétől, Bartis Attilától, Benedek Elektől, Jókai Mórtól, Kosztolányi Dezsőtől, Krúdy Gyulától, Molnár Ferenctől, Tamási Árontól. Önkormányzatunk arra vállalkozott, hogy ezek közül néhány különleges irodalmi csemegét online is elérhetővé tesz a közösség és az érdeklődők számára. A Józsefvárosi Örmény Önkormányzat válogatásában a a novellákat előadják Csúz Lívia és Bor László színművészek. Az előadást Szabó Andor operatőr fényképezte.
“ÖRMÉNYEK”NOVELLAGYŰJTEMÉNY – Jókai Mór: Az örmény korcsmáros
A Noran Kiadónál 2008-ban megjelent kiadványban neves magyar írók „szemüvegén” át ismerhetők meg az örmény városok, az örmény emberek. Szépirodalmi művek, novellák, népismereti, kultúrtörténeti széphistóriák, publicisztikák olvashatók többek között Ady Endrétől, Bartis Attilától, Benedek Elektől, Jókai Mórtól, Kosztolányi Dezsőtől, Krúdy Gyulától, Molnár Ferenctől, Tamási Árontól. Önkormányzatunk arra vállalkozott, hogy ezek közül néhány különleges irodalmi csemegét online is elérhetővé tesz a közösség és az érdeklődők számára. A Józsefvárosi Örmény Önkormányzat válogatásában a a novellákat előadják Csúz Lívia és Bor László színművészek. Az előadást Szabó Andor operatőr fényképezte.
“ÖRMÉNYEK”NOVELLAGYŰJTEMÉNY – Molnár Ferenc: Az uzsorás
A Noran Kiadónál 2008-ban megjelent kiadványban neves magyar írók „szemüvegén” át ismerhetők meg az örmény városok, az örmény emberek. Szépirodalmi művek, novellák, népismereti, kultúrtörténeti széphistóriák, publicisztikák olvashatók többek között Ady Endrétől, Bartis Attilától, Benedek Elektől, Jókai Mórtól, Kosztolányi Dezsőtől, Krúdy Gyulától, Molnár Ferenctől, Tamási Árontól. Önkormányzatunk arra vállalkozott, hogy ezek közül néhány különleges irodalmi csemegét online is elérhetővé tesz a közösség és az érdeklődők számára. A Józsefvárosi Örmény Önkormányzat válogatásában a a novellákat előadják Csúz Lívia és Bor László színművészek. Az előadást Szabó Andor operatőr fényképezte.
„ÖRMÉNYEK” NOVELLAGYŰJTEMÉNY – Bányai Elemér: Az örmény metropolisz – Hol van Szamosújvár
A Noran Kiadónál 2008-ban megjelent kiadványban neves magyar írók „szemüvegén” át ismerhetők meg az örmény városok, az örmény emberek. Szépirodalmi művek, novellák, népismereti, kultúrtörténeti széphistóriák, publicisztikák olvashatók többek között Ady Endrétől, Bartis Attilától, Benedek Elektől, Jókai Mórtól, Kosztolányi Dezsőtől, Krúdy Gyulától, Molnár Ferenctől, Tamási Árontól. Önkormányzatunk arra vállalkozott, hogy ezek közül néhány különleges irodalmi csemegét online is elérhetővé tesz a közösség és az érdeklődők számára. A Józsefvárosi Örmény Önkormányzat válogatásában a a novellákat előadják Csúz Lívia és Bor László színművészek. Az előadást Szabó Andor operatőr fényképezte.
“ÖRMÉNYEK” NOVELLAGYŰJTEMÉNY- Kassai Vidor: Kolozsvári alakok
A Noran Kiadónál 2008-ban megjelent kiadványban neves magyar írók „szemüvegén” át ismerhetők meg az örmény városok, az örmény emberek. Szépirodalmi művek, novellák, népismereti, kultúrtörténeti széphistóriák, publicisztikák olvashatók többek között Ady Endrétől, Bartis Attilától, Benedek Elektől, Jókai Mórtól, Kosztolányi Dezsőtől, Krúdy Gyulától, Molnár Ferenctől, Tamási Árontól. Önkormányzatunk arra vállalkozott, hogy ezek közül néhány különleges irodalmi csemegét online is elérhetővé tesz a közösség és az érdeklődők számára. A Józsefvárosi Örmény Önkormányzat válogatásában a a novellákat előadják Csúz Lívia és Bor László színművészek. Az előadást Szabó Andor operatőr fényképezte.
Erdély legjei – Hargita megye: a csíkszépvízi örmény múlt
A Maszol.ro oldalon jelent meg a beszélgetés Bogos Mária tanárnővel, aki könyvet is írt a csíkszépvízi örmény közösségről. https://www.facebook.com/maszol/videos/2885570404997634