Fővárosi Örmény Önkormányzat

Tíz év után, az örmény összefogás jegyében új önkormányzati testület kezdhette meg munkáját 2024-ben a fővárosban.

Életút a nemzet szolgálatában – Urmánczy Nándorra emlékezett a Fővárosi Örmény Önkormányzat

A Fővárosi Örmény Önkormányzat idén, október 31-én ismét megemlékezett Báró dr. Urmánczy Nándorról és koszorúkat helyezett el a politikus, író a budapesti Margitszigeten felállított emlékpadjánál. A megemlékezést az önkormányzat hagyományteremtő célzattal, a képviselőtestület elnökhelyettese, Dr. Székely András Bertalan kezdeményezesésére, 2020-ban rendezte meg először az örmény származású erdélyi politikus, író, országgyűlési képviselő halálának 80. évfordulója alkalmából. Báró dr. Urmánczy Nándor elévülhetetlen érdemeket szerzett az első világháború előtt szülőföldje közművelődésének és sajtójának, infrastrukturális és gazdaságfejlesztésében, a háború befejezése után pedig a székelyek védelmére megalakította a Székely Nemzeti Tanácsot. A trianoni döntést követően nevéhez fűződik a Védő Ligák Szövetségének és az Ereklyés Országzászló Mozgalomnak a megalapítása a maradék országterületen. Mindvégig küzdött az igazságtalan békediktátum revíziójáért. Észak-Erdély visszatértével, 1940. október 23-án már öregen, betegen, 72 éves fejjel érkezett el számára a hazatérés lehetősége. (Báró dr. Urmánczy Nándor (Toplica, 1868. október 1. – Maroshévíz, 1940. október 31.) nyolcvanegy éve halt meg.)

Hihetetlen sikerrel zárult a Kárpát-medencei Magyarörmény Fesztivál

Sokakat vonzott a Fővárosi Örmény Önkormányzat által immár ötödik alkalommal megrendezett Kárpát-medencei Magyarörmény Fesztivál. Ez a nagy érdeklődésre számot tartó esemény is hozzátartozik ahhoz a szellemiséghez, amellyel az önkormányzat a magyarországi örmény közösség nemzetiségi hovatartozásának és hagyományainak ápolását tűzte zászlajára. Az eseményen a résztvevők izgalmas, vetítettképes előadást hallhattak Pál Laura turkológus tolmácsolásában Fethiye Cetìn memoárjáról. A Törökországban élő hölgy felnőttként tudta meg, hogy örmény. Kutatást indított a családjában, az így megszerzett információk pedig megváltoztatták az egész életét. Az általa írt könyv a Fővárosi Örmény Önkormányzat támogatásában idén jelenik meg magyar nyelven. A Fesztiválon Pesty László producer, filmrendező mesélt az örményországi és artakhi háborús élményeiről és a sikeresen zárult székely kampány kulisszatitkairól. A közösség tagjai autentikus hideg és meleg kaukázusi örmény fogásokat (sujuk, basturma, lavas, sült húst grillzöldségekkel) ízlelhettek, majd a szamosújvári örmény gyökerű Zsebők Csaba és az EtnoBazár adott koncertet.

Az 1848-49-es szabadságharc magyar és magyarörmény áldozataiért szólt a Szent István Bazilika harangja

Az Aradon kivégzett 13 tábornokért és az 1948-49-es szabadságharc áldozataiért imádkoztak a Szent István Bazilikában a Fővárosi Örmény Önkormányzat közösségének tagjai. A küzdelmekben örmény származású katonák is részt vettek, az Aradon kivégzettek közt két örmény gyökerű vértanú is volt. Az örmény gyökerű magyar hősök szívük alapján is igazi magyarok voltak, számukra Magyarország a hazát jelentette Őri Imre káplán, a Budapest-szentistvánvárosi Szent István király plébánia káplánja tartotta a hősök emlékére a szentmisét. Mint fogalmazott: Az örmény gyökerű magyar hősök szívük alapján is igazi magyarok voltak, számukra Magyarország a hazát jelentette.A magyar nemzet szabadságáért ők is küzdöttek: olyanok voltak, akik oda tudták ajánlani életüket. Kovács Dávid, a Külső Józsefvárosi Református Egyházközösség lelkészének szavai szerint a haza szabadságáért életüket áldozóknak máig ható üzenete van. Mint mondta, úgy tudunk emlékezni rájuk a mai napig is, hogy amit rajtuk keresztük Isten adott nekünk, azt megőrizzük a szívünkben: ezért mi is tudunk Istennel a hazáért harcolni.   Az ökumenikus megemlékezés gyertyagyújtással folytatódott a Szent István Bazilika előtti téren A résztvevők mécseket gyújtottak, amelyekből keresztet formáltak, így tisztelegve a szabadságharc hősei előtt. A nemzeti gyásznapon tartott megemlékezést a Fővárosi Örmény Önkormányzat szervezte. Esztergály Zsófia Zita elnök elmondta: minden évben megemlékeznek az aradi vértanúkról, illetve Kiss Ernő tábornokról és Lázár Vilmos ezredesről, akik örmény gyökerűek voltak. Szavai szerint rajtuk kívül is sokan részt vettek név nélkül a szabadságharcban, és névvel is, ugyan ők nem voltak az aradi vértanúk közt, de ismerjük őket, mint a szintén örmény származású Czetz János tábornokot és Görgey Artúr honvéd altábornagyot. Ismertette: a szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült Czetz-tábornok életéről kötet is megjelent a honvédelmi minisztérium és a Fővárosi Örmény Önkormányzat támogatásával. A háromnyelvű, magyarul, spanyolul és örményül íródott mű Czetz János argentin munkásságát mutatja be. A tábornok a szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült, és Argentínában telepedett le, ott megalapította katonai akadémiát: ennek 2019-ben 150-dik évfordulóját ünnepelték Argentínában és itthon is. Az elnökasszony elmondta: „E nagyszerű ember emlékét ápolva kifejezetten az ifjúságot céloztuk meg programjainkkal. Elsőként a Fővárosi Örmény Önkormányzat közgyűlése díjat alapított és nevezett el a honvédtábornokról. A kitüntetést évente adományozzuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán legeredményesebb tanuló magyar honvédtiszt-jelöltnek. „ Az egykori honvédtábornok személyét a mai napig óriási tisztelet övezi Argentínában Siposné dr. Kecskeméthy Klára a nemzeti közszolgálati egyetem egyetemi tanára a mécsesgyújtást követő előadása során úgy fogalmazott, mindenütt emlékeznek Juan Fernando Czetz tábornokra, személye országokat, kontinenseket és népeket köt össze. A Katonai Akadémia parancsnoki épületében áll a szobra, a múzeumában látható a magyar lobogó, valamit szülőföldjéről Gidófalváról, Piskiről, Nagyszebenből származó földminták, a kápolnában külön emlékfala van. Az Argentína fővárosában élő magyar diaszpóra évtizedek óta szoros kapcsolatban és együttműködésben áll a katonai akadémia mindenkori parancsnokaival, híven őrzik Czetz János honvéd tábornok, argentin-magyar ezredes emlékét. Október 6-án nemcsak az Aradon kivégzett 13 vértanúra, hanem az első felelős magyar kormány vezetőjére, gróf Batthyány Lajos miniszterelnökre is emlékezünk. Október 6-a 2001 óta nemzeti gyásznap.  Az eseményről a Hegyvidék Televízió tudósított, az önkormányzat elnökével pedig Tóth J. András készített interjút a Magyar Katolikus Rádióban.   

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen adták át a Fővárosi Örmény Önkormányzat idei Czetz János-díját

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának 77 hallgatója vehette át diplomáját és hadnagyi vállszalagját a Ludovika Arénában.  Kimagasló tanulmányi teljesítménye elismeréseként a Fővárosi Örmény Önkormányzat testülete által alapított Czetz János-díjat adta át Nagy Márton honvéd tisztjelöltnek Esztergály Zsófia Zita, az önkormányzat elnöke. A Fővárosi Örmény Önkormányzat Közgyűlése az örmény-székely származású Czetz János, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfiatalabb honvédtábornoka, az argentin hadsereg ezredese előtti tisztelgés, emlékének méltó megőrzése érdekében alapította a honvédtábornokról elnevezett díjat és kitüntetést. Az emlékérem mellé egy Gidófalván, Czetz János szülőfalujában készült székely-örmény-honvédségi makkos díszítésű faragott mécsestartó fali díszt adományozott a Fővárosi Örmény Önkormányzat. Czetz János honvédtábornok, Juan Fernando Czetz az argentin hadsereg ezredeseként szolgált. A Colegio Militar de la Nación alapítója és első parancsnoka, az első műszaki zászlóalj alapítója, a Topográfiai Intézet parancsnoka, a pampák térképezője volt. Második hazájában, Argentínában megbecsülés és tisztelet övezi a személyét, tevékenységét és életútját. Czetz János életútja példát mutat a ma emberének, a fiataloknak. A díjátadóról itt olvashatnak. A Czetz János-díj átadója a csatolt videóban 43 perc :20 mp-nél kezdődik.

Bozbash-t és szamosújvári mézes pogácsát kóstolhattak a Kevefesztre látogatók

Az egyik legnépszerűbb volt az örmény sátor Sokszínű programok, hazánk nemzetiségeinek ételkínálata, neves pincészetek borai: ez jellemezte a hétvégén tartott, egyedülálló Országos Nemzetiségi Kulturális Fesztivál és Gasztronómiai Napokat Ráckevén. A rendezvényen az örmény nemzetiséget és gasztronómiát a Fővárosi Örmény Önkormányzat, míg az örmény kultúrát a Lusnakar Zenekar képviselte. Örmény leves és örmény dallamok Sok látogatót vonzott az örmény sátor, amely előtt hatalmas üstben rotyogott a híres bozbash, az örmény leves, amelyet a könnyebb fogyaszthatóság kedvéért sűrű lével készített a Fővárosi Örmény Önkormányzat főzőcsapata. Míg a látogatók a tradicionális ízeket kóstolták a sátorban, a szomszédságában álló színpadon egymást váltották a jobbnál-jobb zenekarok, így fellépett az örmény Lusnakar Együttes is. A kezdetben három, későbbiekben öt-hat főt számláló együttes eredeti örmény fúvós hangszereken muzsikál, tagjai Puskás Eszter ének, Juhász Endre, duduk, zurna, furulya, Bartek Zsolt, duduk, furulya. A ráckevei fellépésen két vendégművész is részt vett: Pödör Bálint dobokon, Berényi György pedig gitáron játszott. Puskás Eszter, a zenekar vezetőjének és szólistájának szavai szerint az együttes alapvetően tradicionális örmény népzenét játszik, ezért fontos volt, hogy a létszámot a kezdeti háromról, öt-hat főre bővítsék. Az örményországi népzenei együttesek sokszor több mint tíz főt számlálnak. Terveik közt szerepel az is, hogy a tradicionális vonal mellett egyéb zenei műfajokkal is izgalmasabbá tegyék meglévő palettájukat, ezért nyitnak a világzene felé.  „Átestem a fertőzésen, de csak enyhe tünetekkel” Puskás Eszter erdélyi örmény gyökerű előadóművész kérdésünkre elmondta: a Nemzeti Énekkarban, illetve régebbi korok zenéjét játszó együttesekben is énekel a Lusnakar mellett. Magánéletével, a pandémia időszakával kapcsolatban úgy fogalmazott: „Zenészként a zenén keresztül tartom a kapcsolatot az örmény kultúrával. A pandémia szempontjából nagyon szerencsésnek mondhatom magam. Átestem a fertőzésen, de csak enyhe tünetekkel. Szerencsére családtagot nem vesztettem el. A munkahelyem, a Nemzeti Énekkar meg tudott tartani minket. Nekem jól esett, hogy volt egy kis pihenés, mert eléggé le voltam terhelve előtte. A gyerekeimnek is nagyobb szükségük volt rám a pandémia idején. Olyan dolgokra is volt időm, amire eddig nem. Kalandozhattam más zenei műfajokban is a saját örömömre. Tudom, sokan nem voltak ilyen szerencsések.” Ősi étel, fűszerek: mindenkinek ízlett az örmény bozbash és a chátlámá A zenekar fellépése után sokan tértek vissza az örmény sátorhoz, ahol a gasztrofesztivál részeként a látogatók megízlelhették a bozbash-t és szamosújvári mézes pogácsát, a chátlámát, amely az erdélyi vásárok legnevezetesebb csemegéje volt: Ispánki Kati, közösségünk tagja pogácsái is méltán híresek lettek Ráckevén. A chátlámá mellett a bozbash is különleges volt. Mint Esztergály Zsófia, az önkormányzat elnöke elmondta: hosszú szervezés előzte meg a kitelepülést, az étel pedig üstben készült, így frissen kóstolhatták az érdeklődők. „Egyebek mellett több kiló padlizsánt, hagymát, krumplit, csicseriborsót tisztítottuk, aprítottunk és áztattunk a főzés előtt. Az étel ízeit a petrezselyem- és korianderzöld, bazsalikom, menta, kis pirospaprika, fekete bors és kömény tette üdévé”. A látogatók közül sokan nem hallottak még arról, hogy Magyarországon is élnek örmények. Viszont a kaukázusi ízek, a Lusnakar zenéje és a kellemes beszélgetések emlékezetessé tették számukra a rendezvényt és az új információkat.   Cseh Fruzsina fesztiválozó elmondta, hogy társaival együtt megkóstolták az ételt: „Mindannyiunknak nagyon ízlett. A szamosújvári pogácsa a mézes puszedlire hasonlít kicsit. Az örmény konyhából eddig csak a szuper Marlenkát ismertem, de ezentúl híve leszek az örmény konyhának”. A fesztiválozók a helyszínen eredeti örmény élelmiszereket is vásárolhattak.  

Aram MP3 – Kochari

A Kochari az Örmény Felföldről származó néptánc. Ma örmények, asszírok, azerbajdzsánok, kurdok, pontic görögök és törökök adják elő. A körtánc egyik formája. Az Örmény Felföld minden régiójának megvolt a maga Kochari-ja, a tánc és a zene egyedülálló bemutatásával. A videót Aram Szargszjan, művésznevén Aram Mp3, örmény énekes-dalszerző, humorista, showman, színész jegyzi, aki Örményország fővárosában, Jerevánban született és nőtt fel. Ő képviselte Örményországot a 2014-es Eurovíziós Dalfesztiválon, a dán fővárosban, Koppenhágában.

FETHIYE CETIN: NAGYANYÁM – megemlékezés az örmény népirtásról

2021-ben, a Fővárosi Örmény Önkormányzat támogatásával, a Napkút kiadó gondozásában jelenik meg Fethiye Çetin örmény származású török ügyvéd és kisebbségi jogi szakértőnek az örmény népirtásról szóló regénye. A memoár részletét Pál Laura műfordító, szakfordító, turkológus előszavával közöljük. Az Örmény-Torosz nyugati nyúlványai által körülölelt, délkelet-törökországi Habab (örményül Havav) nevű kis falu 2011 egyik verőfényes őszi napján rendkívüli eseménynek volt a tanúja: örmények, törökök és kurdok együtt ünnepelték meg tánccal és énekkel, két nap, két éjjel tartó vigassággal a falu négyszáz éves, felújított örmény csorgókútjainak átadását. Fethiye Çetin isztambuli ügyvéd és kisebbségi jogvédő elhivatott küldetéstudata nyomán a falusiak összefogásával felújított, majd síppal-dobbal felavatott közkutak a valaha örmények által lakott településen a szinte utolsó, néma tanúi a múltnak. Az egykori templomoknak ma már nyomuk sincs, az örmény kolostornak is csak a magas fű közül kikandikáló, omladozó romjai láthatók. Több mint száz évvel ezelőtt ezekből a kutakból ivott az a Heranuş Gadaryan nevű örmény kislány is, akinek az unokája, Fethiye Çetin 2004 telén közreadott Nagyanyám című, alig kilencvenoldalas tabudöntögető memoárjában olyan tettre vállalkozott, melyre előtte Törökországban nemigen akadt példa; őszintén beszélni kezdett az 1915-ben bekövetkezett „nagy tragédia” során iszlamizált örmény túlélők történeteiről. A regényről bővebben itt olvashat.