Fővárosi Örmény Önkormányzat

Tíz év után, az örmény összefogás jegyében új önkormányzati testület kezdhette meg munkáját 2024-ben a fővárosban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen adták át a Fővárosi Örmény Önkormányzat idei Czetz János-díját

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának 77 hallgatója vehette át diplomáját és hadnagyi vállszalagját a Ludovika Arénában.  Kimagasló tanulmányi teljesítménye elismeréseként a Fővárosi Örmény Önkormányzat testülete által alapított Czetz János-díjat adta át Nagy Márton honvéd tisztjelöltnek Esztergály Zsófia Zita, az önkormányzat elnöke. A Fővárosi Örmény Önkormányzat Közgyűlése az örmény-székely származású Czetz János, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfiatalabb honvédtábornoka, az argentin hadsereg ezredese előtti tisztelgés, emlékének méltó megőrzése érdekében alapította a honvédtábornokról elnevezett díjat és kitüntetést. Az emlékérem mellé egy Gidófalván, Czetz János szülőfalujában készült székely-örmény-honvédségi makkos díszítésű faragott mécsestartó fali díszt adományozott a Fővárosi Örmény Önkormányzat. Czetz János honvédtábornok, Juan Fernando Czetz az argentin hadsereg ezredeseként szolgált. A Colegio Militar de la Nación alapítója és első parancsnoka, az első műszaki zászlóalj alapítója, a Topográfiai Intézet parancsnoka, a pampák térképezője volt. Második hazájában, Argentínában megbecsülés és tisztelet övezi a személyét, tevékenységét és életútját. Czetz János életútja példát mutat a ma emberének, a fiataloknak. A díjátadóról itt olvashatnak. A Czetz János-díj átadója a csatolt videóban 43 perc :20 mp-nél kezdődik.

Bozbash-t és szamosújvári mézes pogácsát kóstolhattak a Kevefesztre látogatók

Az egyik legnépszerűbb volt az örmény sátor Sokszínű programok, hazánk nemzetiségeinek ételkínálata, neves pincészetek borai: ez jellemezte a hétvégén tartott, egyedülálló Országos Nemzetiségi Kulturális Fesztivál és Gasztronómiai Napokat Ráckevén. A rendezvényen az örmény nemzetiséget és gasztronómiát a Fővárosi Örmény Önkormányzat, míg az örmény kultúrát a Lusnakar Zenekar képviselte. Örmény leves és örmény dallamok Sok látogatót vonzott az örmény sátor, amely előtt hatalmas üstben rotyogott a híres bozbash, az örmény leves, amelyet a könnyebb fogyaszthatóság kedvéért sűrű lével készített a Fővárosi Örmény Önkormányzat főzőcsapata. Míg a látogatók a tradicionális ízeket kóstolták a sátorban, a szomszédságában álló színpadon egymást váltották a jobbnál-jobb zenekarok, így fellépett az örmény Lusnakar Együttes is. A kezdetben három, későbbiekben öt-hat főt számláló együttes eredeti örmény fúvós hangszereken muzsikál, tagjai Puskás Eszter ének, Juhász Endre, duduk, zurna, furulya, Bartek Zsolt, duduk, furulya. A ráckevei fellépésen két vendégművész is részt vett: Pödör Bálint dobokon, Berényi György pedig gitáron játszott. Puskás Eszter, a zenekar vezetőjének és szólistájának szavai szerint az együttes alapvetően tradicionális örmény népzenét játszik, ezért fontos volt, hogy a létszámot a kezdeti háromról, öt-hat főre bővítsék. Az örményországi népzenei együttesek sokszor több mint tíz főt számlálnak. Terveik közt szerepel az is, hogy a tradicionális vonal mellett egyéb zenei műfajokkal is izgalmasabbá tegyék meglévő palettájukat, ezért nyitnak a világzene felé.  „Átestem a fertőzésen, de csak enyhe tünetekkel” Puskás Eszter erdélyi örmény gyökerű előadóművész kérdésünkre elmondta: a Nemzeti Énekkarban, illetve régebbi korok zenéjét játszó együttesekben is énekel a Lusnakar mellett. Magánéletével, a pandémia időszakával kapcsolatban úgy fogalmazott: „Zenészként a zenén keresztül tartom a kapcsolatot az örmény kultúrával. A pandémia szempontjából nagyon szerencsésnek mondhatom magam. Átestem a fertőzésen, de csak enyhe tünetekkel. Szerencsére családtagot nem vesztettem el. A munkahelyem, a Nemzeti Énekkar meg tudott tartani minket. Nekem jól esett, hogy volt egy kis pihenés, mert eléggé le voltam terhelve előtte. A gyerekeimnek is nagyobb szükségük volt rám a pandémia idején. Olyan dolgokra is volt időm, amire eddig nem. Kalandozhattam más zenei műfajokban is a saját örömömre. Tudom, sokan nem voltak ilyen szerencsések.” Ősi étel, fűszerek: mindenkinek ízlett az örmény bozbash és a chátlámá A zenekar fellépése után sokan tértek vissza az örmény sátorhoz, ahol a gasztrofesztivál részeként a látogatók megízlelhették a bozbash-t és szamosújvári mézes pogácsát, a chátlámát, amely az erdélyi vásárok legnevezetesebb csemegéje volt: Ispánki Kati, közösségünk tagja pogácsái is méltán híresek lettek Ráckevén. A chátlámá mellett a bozbash is különleges volt. Mint Esztergály Zsófia, az önkormányzat elnöke elmondta: hosszú szervezés előzte meg a kitelepülést, az étel pedig üstben készült, így frissen kóstolhatták az érdeklődők. „Egyebek mellett több kiló padlizsánt, hagymát, krumplit, csicseriborsót tisztítottuk, aprítottunk és áztattunk a főzés előtt. Az étel ízeit a petrezselyem- és korianderzöld, bazsalikom, menta, kis pirospaprika, fekete bors és kömény tette üdévé”. A látogatók közül sokan nem hallottak még arról, hogy Magyarországon is élnek örmények. Viszont a kaukázusi ízek, a Lusnakar zenéje és a kellemes beszélgetések emlékezetessé tették számukra a rendezvényt és az új információkat.   Cseh Fruzsina fesztiválozó elmondta, hogy társaival együtt megkóstolták az ételt: „Mindannyiunknak nagyon ízlett. A szamosújvári pogácsa a mézes puszedlire hasonlít kicsit. Az örmény konyhából eddig csak a szuper Marlenkát ismertem, de ezentúl híve leszek az örmény konyhának”. A fesztiválozók a helyszínen eredeti örmény élelmiszereket is vásárolhattak.  

Aram MP3 – Kochari

A Kochari az Örmény Felföldről származó néptánc. Ma örmények, asszírok, azerbajdzsánok, kurdok, pontic görögök és törökök adják elő. A körtánc egyik formája. Az Örmény Felföld minden régiójának megvolt a maga Kochari-ja, a tánc és a zene egyedülálló bemutatásával. A videót Aram Szargszjan, művésznevén Aram Mp3, örmény énekes-dalszerző, humorista, showman, színész jegyzi, aki Örményország fővárosában, Jerevánban született és nőtt fel. Ő képviselte Örményországot a 2014-es Eurovíziós Dalfesztiválon, a dán fővárosban, Koppenhágában.

FETHIYE CETIN: NAGYANYÁM – megemlékezés az örmény népirtásról

2021-ben, a Fővárosi Örmény Önkormányzat támogatásával, a Napkút kiadó gondozásában jelenik meg Fethiye Çetin örmény származású török ügyvéd és kisebbségi jogi szakértőnek az örmény népirtásról szóló regénye. A memoár részletét Pál Laura műfordító, szakfordító, turkológus előszavával közöljük. Az Örmény-Torosz nyugati nyúlványai által körülölelt, délkelet-törökországi Habab (örményül Havav) nevű kis falu 2011 egyik verőfényes őszi napján rendkívüli eseménynek volt a tanúja: örmények, törökök és kurdok együtt ünnepelték meg tánccal és énekkel, két nap, két éjjel tartó vigassággal a falu négyszáz éves, felújított örmény csorgókútjainak átadását. Fethiye Çetin isztambuli ügyvéd és kisebbségi jogvédő elhivatott küldetéstudata nyomán a falusiak összefogásával felújított, majd síppal-dobbal felavatott közkutak a valaha örmények által lakott településen a szinte utolsó, néma tanúi a múltnak. Az egykori templomoknak ma már nyomuk sincs, az örmény kolostornak is csak a magas fű közül kikandikáló, omladozó romjai láthatók. Több mint száz évvel ezelőtt ezekből a kutakból ivott az a Heranuş Gadaryan nevű örmény kislány is, akinek az unokája, Fethiye Çetin 2004 telén közreadott Nagyanyám című, alig kilencvenoldalas tabudöntögető memoárjában olyan tettre vállalkozott, melyre előtte Törökországban nemigen akadt példa; őszintén beszélni kezdett az 1915-ben bekövetkezett „nagy tragédia” során iszlamizált örmény túlélők történeteiről. A regényről bővebben itt olvashat.

A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom harangja szólt a Kossuth Rádióban január 25-én délben

Gyergyószentmiklós Székelyföld északi részén, a Görgényi-havasok és a Gyergyói-havasok ölelésében, a tengerszint felett 812 méter magasan fekszik. Első ismert írásos említése az 1332-34-es pápai jegyzékben található. 1607-ben Rákóczi Zsigmond nyári és téli vásárjogot adományozott a településnek. 1637-ben jelentős számú örmény telepedett le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. A gyergyói örmények istentiszteleteiket kezdetben egy 1450-ben emelt kis gótikus kápolnában tartották, amelyet több alkalommal bővítette. A mai templom építése 1730-ban kezdődött el, a torony 1734-ben épült. A templom négy oltára és a szószék 1752 és 54 között készülhettek. A barokk főoltár két szélső szoborcsoportja közvetlenül kapcsolódik a gyergyószentmiklósi örményekhez: jobb oldalon a város védőszentje, Szent Miklós, püspöki ornátusban, bal oldalon pedig az örményeket keresztény hitre térítő Világosító Szent Gergely szobra látható, amint megkereszteli az előtte térdelő Tridát királyt. A hajó nagyobbrészt az egykori kőkápolna alapjain nyugszik, a szentély is őrzi a régi falakat. A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom 20 méter magas tornyában 4 harang lakik: a nagyharang: 567 kilós. A délidőben megkonduló középső harang 350 kilós, Andraschofski Efraim öntötte Brassóban, 1872-ben. Ez az egyik legrégebbi harang Székelyföldön, amely minden délben megkondul.

Magyar-örmény tudós segít biztonságossá tenni a koronavírus elleni vakcinákat

Az örmény gyökerű dr. Lukács Noémi és családi cége a koronavírus-kutatáshoz és az új típusú vakcinák minőségbiztosításához szállít termékeket világszerte. Ismerjük meg e kiváló tudóst, laboratóriumát, kísérleteit. Dr. Lukács Noémi és leányai E magazin olvasóit – a számunkra bonyolult tudományos eredmények mellett – elsősorban a tudós-kutató örmény gyökerei érdeklik talán. Mit oszt meg velünk felmenőiről, családjáról? Apai nagyapámat, dr. Hovhannesian Eghiát apja 13 évesen menekítette ki Törökországból az örményüldözések elől. Bulgáriai és németországi kitérők után került Magyarországra, itt érettségizett és itt szerzett jogi diplomát tehetsége, szorgalma és a menekült gyermeket felkaroló szervezetek segítségével. Sokat tett a hazai örmények érdekében és választott otthona, Gödöllő fejlődéséért. Fiatalabb fia (apám) Bor Ambrus írói néven író és kiváló műfordító volt. Szintén az irodalom terén működött idősebb fiától, Yervanttól származó unokája, a nemrég elhunyt Tarján Tamás, nagyműveltségű irodalomtörténész, egyetemi oktató és kritikus. Hol dolgozott nyugdíjazása előtt, milyen kutatásokkal foglalkozott? Az ELTE-n végeztem biológusként, majd az NSZK-ba kerültem. A tübingeni egyetemen doktoráltam, a düsseldorfi egyetemen habilitáltam, és dolgoztam német kutatóintézetekben is. Gyermekeimmel 1995-ben tértem vissza Magyarországra, ahol a Szegedi Biológiai Központban kaptam csoportvezetői pozíciót. Férjem Bécsbe került, ezért családi okokból én is törekedtem a könnyebben megközelíthető Budapestre költözni, úgyhogy örömmel fogadtam el a Kertészettudományi Karon nyert tanszékvezetői megbízatást. Egész pályafutásom alatt biokémiai – molekuláris biológiai kutatásokkal foglalkoztam, megismertem és gyakran alkalmaztam immunológiai módszereket különböző virológiai kérdésfeltevéseknél. Egy ilyen virológiai probléma megoldására fejlesztettük ki még Düsseldorfban a dsRNS-specifikus ellenanyagokat, amelyeket most családi cégünk forgalmaz. A fenti cikkből kiderül, hogy hazaköltözött szülőfalujába, Szirákra, ahol céget alapított (English & Scientific Consulting Kft., más néven SCICONS), amely egyetlen gyártója és világméretű forgalmazója a kettősszálú RNS (dsRNS) jelenlétét kimutatni képes monoklonális ellenanyagoknak. Kérem, magyarázza el a hétköznapi ember számára e bonyolult fogalmak jelentését. Először a cég vonatkozásában pontosítanék. Cégünk már korábban megalakult, de a gyártást kezdetben kihelyeztük vagy labort béreltünk. A sziráki laboratórium létesítése viszont valóban hazaköltözésemhez kötődik. Családi cégünknek jelenleg rajtam kívül három lányom a tulajdonosa. Mindannyian – és édesapjuk – hozzájárultak a cég fejlődéséhez, ki-ki a maga tudása, érdeklődése szerint. Öt éve legidősebb lányom, Symmons Johanna a cégvezető, ez alatt az idő alatt forgalmunk megötszöröződött. A szakkifejezések magyarázatára térve: A monoklonális ellenanyagok olyan fehérjék, amelyek nagyon specifikusan felismernek egy adott molekulát, legtöbbször fehérjét, és ahhoz hozzákötődnek. A mi ellenanyagainkban az a különleges, hogy nem egy fehérjét, hanem egy bizonyos nukleinsav-szerkezetet, a duplaszálú RNS-eket (dsRNS) ismerik fel. (A dsRNS két RNS szál meghatározott szabályok szerinti párosodásából keletkező, spirálisan feltekeredett szerkezet.) DsRNS-ek keletkeznek a vírusok sokszorozódása során, úgyhogy ellenanyagainkat sokáig csak a víruskutatásban, a dsRNS-ek kimutatására használták.  Ezt legegyszerűbben úgy lehet elképzelni, hogy az ellenanyag egyik végét valahogy megjelöljük, pl. világítóvá tesszük, a másik vége pedig hozzákötődik a duplaszálú RNS-hez. Így meg tudjuk válaszolni, hogy egy mintában van-e duplaszálú RNS vagy sem, és ha van, akkor mennyi és hol. A dsRNS a szaporodó vírusok és a készülő koronavírus-elleni oltóanyagok mellékterméke. Ez mit jelent? Az új típusú vakcinák egyik csoportja, az ún. (m)RNS-vakcinák úgy működnek, hogy az oltással nem vírusfehérjéket visznek be, hanem az azokat kódoló információt, azaz mRNS-t, amelyről a beoltott egyén sejtjei maguk gyártják le a vírusfehérjét. Ezt az immunrendszer idegenként felismeri és beindítja a védekező reakciókat. Az RNS-ek gyártása során kis mennyiségben ugyan, de keletkeznek dsRNS-ek is, amelyeket a vakcinából el kell távolítani, mert különben nem kívánatos reakciókat váltanának ki. Ellenanyagaink az RNS-vakcinák minőségbiztosítására, az esetleges dsRNS szennyeződés kimutatására is alkalmasak. Az amerikai Pfizer-től a németországi BioNTech-ig a világ nagy gyógyszergyárai kapcsolatban állnak Önökkel. Mire terjed ki ez a kapcsolat? Ellenanyagaink nemcsak a koronavírus, hanem elvben bármely vírus sokszorozódásának kimutatására alkalmasak, úgyhogy a kutatók világszerte használják őket. Legyőzni akkor tudjuk a vírusokat, ha ismerjük és megértettük a működésüket. A COVID-19 esetében használták őket pl. annak vizsgálatára, hogy egyes gyógyszer jelöltek gátolják-e a vírusszaporodást. Említettem, hogy az RNS-vakcinák esetében fontos, hogy ne tartalmazzanak dsRNS-t. Ellenanyagaink segítségével nagyon érzékenyen kimutatható, hogy jelen van-e a vakcinában ez a szennyezés és milyen mennyiségben. Ipari partnereinktől nem kapunk információt arról, hogy pontosan hogyan használják termékeinket. Mi minden érdeklődő módszertani és egyéb kérdését azonnal megválaszoljuk, és a járvány ellenére általában azonnal, sorban állás nélkül szállítunk minden megrendelőnek. Itt egy általános tévedést is szeretnék eloszlatni. Termékeink hasznosak, szükségesek, de mi egy kis csavar vagyunk a gépezetben. Ellenanyagainkból egy-egy kimutatásra a gramm egymilliomod része vagy annál kevesebb is elegendő, tehát nagyon kis mennyiség kell belőlük.    Egy 2020. december 12-i hír szerint engedélyezték a Pfizer vakcináját, s megkezdődött az oltás az USA-ban és Európában is. A Pfizeren kívül más gyártó is vásárol Önöktől? Igen. Napok kérdése a Moderna vakcinájának engedélyezése, nekik is, valamint a CureVac-nak és több, nálunk kevésbé ismert cégnek is szállítunk. A világ 50 országába, neves kutató helyekre jutnak el ellenanyagaink. Köszönjük szépen egészségünk javítását szolgáló kutatómunkáját, a beszélgetést. Hegedűs Anita

Szenkovits Marci mókái – Marcit kártyázni tanítják

„Ámde most már Marci is elővette a tudományát és olyan „koppasztást” rendezett partnereinél, hogy azoknak egy megveszekedett krajcárjuk se maradt.” A könyv szórakoztató olvasmány, izgalmas jelentés a mai magyar-örményeknek erdélyi eleikről, azoknak a külső magyar szem által megfigyelt szokásairól és társadalmi beilleszkedésükről. (Romanika Kiadó 2018, Budapest; Szerkesztő: Kali Kinga) A kötetből Pagonyi Judit olvas föl.