Fővárosi Örmény Önkormányzat

Eredményesen zárult a Nekünk üzen Czetz János honvédtábornok című pályázatunk. A Magyarországon, Romániában és Argentínában meghirdetett felhívás győztesei Násztor Péter Argentínában élő magyar fiatal, valamint Kréz Gellért és csapata a gödöllői Református Líceumból. Előbbi pályázó egy Buenos Aires – Budapest útvonalra szóló repülőjegyet nyert, utóbbi versenyző és csapata pedig részt vehetett a székelyföldi Czetz János Emléktáborban. A győztesek gondolatai a pályamű kidolgozásáról és Czetz János honvédtábornokról Az Argentínából érkezett nyertes pályamű Czetz argentin munkásságát öleli fel. A tanulmány és a rövidfilm hiánypótló. A tanulmány a legprecízebb bibliográfiára támaszkodik, nóvumokat is tartalmazva. A rövidfilmben olyan mozgó és álló archív képeket használt a pályázó, amelyeket itthon és Erdélyben sem ismertünk idáig. Argentínában élő magyarként nagyon nagy hatással volt rám és leírhatatlan inspirációval töltött el Czetz János tábornok története – vallja Násztor Péter. A „Nekünk üzen Czetz János honvédtábornok” pályázat kiírása előtt nem volt tudomásom Czetz munkásságáról, de amint értesültem róla, rögtön felkeltette az érdeklődésemet. A számtalan személyes párhuzam és az elképesztő életmű csodálata mind arra sarkallt, hogy mindenképp kezdjek el kutatni ebben a témában. A feltáró munka nagyszerű élményt nyújtott: kulcsként szolgálva, sorra tárt ki érdekesebbnél érdekesebb kapukat, melyeken belépve addig ismeretlen világokat fedezhetett fel az ember magának. A tábornok személye olyan kulcsnak bizonyult, mely sok ember szívében is kinyitott egy zárat, hiszen mindenki a legnagyobb jóindulattal és segíteni akarással kísérte végig munkámat. Nem csupán jómagam, hanem egész családom, az argentin magyar közösség tagjai, tanítványaim, ismerőseim és mindenki, akinek volt alkalmam mesélni a tábornokról, különös érdeklődést tanúsítottak e fantasztikus ember élete és munkássága iránt – hívja fel a figyelmet Péter. Kréz Gellért: „Czetz János gyökerei segítségével kibontotta szárnyait, amelyekkel maradandót tudott alkotni” – A Gellért által fémjelzett nyertes pályamű a honvédtábornokot, mint katona stratégát mutatta be, meglepő részletességgel. Egyik történelemtanárom megosztotta velem azt az információt, hogy pályázatot hirdettek Czetz János tábornokról. Ez felkeltette érdeklődésemet, mivel már kiskorom óta érdekel a történelem és kiváltképp a hadászati része. Így vágtunk bele csapatommal a hosszú munkába – summázta Kréz Gellért, a csoportos pályázat nyerteseinek vezetője. A kutatás végén ezt állapíthattam meg: Czetz olyan szakmai tudásra tett szert a Bécsújhelyi Katonai Akadémián, amely megalapozta, hogy később a vezérkarhoz kerüljön, és alighanem a császári és királyi hadsereg egyik legkiválóbb tisztjévé vált volna, ha nem jön a szabadságharc: ezért igaz magyarként hazája szolgálatába állt. Így jutott el addig, hogy vezérkari főnökként Erdélybe került. 26 évesen, őrnagyként, hálátlan feladatként, egy vert hadsereg élére kellett állnia, melyet rendezni tudott. Annak ellenére, hogy elméleti szakember volt, megmutatta, hogy a gyakorlatban is képes teljesíteni. Később a sokszor forrófejű Bem mellett Czetz mint alvezér mindvégig a megfontoltság és óvatosság mintaképe maradt, ennek ellenére bátorságból is példát mutatott, sokszor az első sorokban is jelen volt. A kor fiatal tisztjeivel ellentétben képes volt önállóan jó döntéseket hozni és a körülményekhez bármikor alkalmazkodni. Még be sem töltötte 27-dik életévét, amikor a szabadságharc legfiatalabb tábornoka lett. Emigrációba kényszerült. Egy évtizeden át kereste a módját, hogy segítsen elnyomott nemzetén. Mindent megtett, majd mikor rájött, hogy a magyar ügyet a nagyhatalmak céljaik érdekében kihasználják, Argentínába ment, ahol nemzeti hőssé vált, de örökös honvággyal küzdött. Magyarságáról soha és semmilyen körülmények között nem mondott le.  Czetz János olyan, méltatlanul elfeledett hősünk, akinek a legnagyobbak között volna a helye. Czetz János olyan ember volt, akinek mélyre nyúló gyökerei voltak. Családszeretet, magyarság, illetve a keresztény hite területén. Ez a három pont tartotta fenn őt. Ha bármelyiket is elhagyta volna életében, nem tudott volna úgy kiteljesedni.  Mert egy szék se állhat meg két lábon, de hármon már igen. Gyökerei segítségével kibontotta szárnyait, amelyekkel maradandót tudott alkotni. Üzenete örök, ezért a jövőben képességeimhez mérten próbálom majd elősegíteni azt, hogy a tábornok emléke ne süllyedhessen a feledés homályába – hangsúlyozta Kréz Gellért. Gellért és csapata részt vett a székelyföldi Czetz János Emléktáborban, amely a BGA Zrt támogatásával valósult meg. A nyertes pályamunkák megtekinthetők itt: https://fovarosiormeny.hu/palyazo-videok/. A Czetz János Emléktábor Székelyföldön A tábor 2018. október 27. és november 2. között zajlott, két helyszínen: Csíkszépvízen és Gidófalván, a tábornok szülőhelyén. A résztvevők számára gazdag programot szerveztünk a Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvánnyal közösen, törekedve arra, hogy bevonjuk mindkét helyszínen a helyi fiatalokat is. Ezáltal még többen ismerték meg Czetz Jánost és munkásságát, valamint közösség épült a magyarországi és székelyföldi fiatalok között. Az események között rendhagyó történelemórák és kreatív önfejlesztő, hagyományőrző foglalkozások voltak, kirándulásokkal kiegészítve. Ennek köszönhetően a résztvevők megismerkedhettek Czetz János személyével, a szabadságharc menetével, hadászatával, illetve a nemzetközi és hazai társadalmi viszonyokkal, továbbá Czetz argentin munkásságával. A leglátványosabb programelem Gidófalván zajlott, ahol 30 hagyományőrző lovashuszár és gyalogos játszotta le élőben az 1848. november 30-án zajlott és Czetz által vezetett hidvégi csatát. Így Gellérték ismereteket szereztek a többi között arról, hogy ebben az emblematikus ütközetben sikerrel vizsgáztak a hatfontos vaságyúk: ez a háromszékiek győzelmét hozta. A magyarországi csapat közelebbről megismerkedett a székely huszárezred történetével, ruházatával, fegyverzetével, harcmodorával és más erdélyi csaták fontosságával is. A Fővárosi Örmény Önkormányzat és a Csíkkörzeti Magyar Örmény Szentháromság Alapítvány 2018-ban hirdette meg pályázatát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 170-ik évfordulója alkalmából. A kiírás célja a székely-örmény származású Czetz János honvédtábornok, továbbá a 48/49-es szabadságharc emlékének ápolása az ifjúsági közösségek támogatása által, valamint ezen személyek és közösségek Magyarországgal való kapcsolatának ápolása volt.

Kali Kinga író, antropológus, a „Kulturális stratégiák a magyar-örményeknél: armenizmus és neoarmenizmus” című dolgozata angol változatával kapott szakmai meghívást a rendezvényre, s mely meghívásnak a Fővárosi Örmény Önkormányzat, II. Kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat, a XIV. Kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat és a XV. Kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat jóvoltából tehetett eleget, illetve az ő anyagi támogatásuk révén jutott el a számára fontos armenológiai tanácskozásra. Az armenológiai konferencia a régió rangos szaktanácskozásaként négy szekcióból állott, a konferencia munkanapjain végigvonultatva: Örmények Közép-, Dél- és Délkelet-Európában; Örmény közösségek Fehéroroszországban, Lengyelországban és Ukrajnában: történelem és modernizmus; Örmény-orosz kapcsolatok történelmi távlatból a mai időkig; Örmény kultúra, művészet, építészet, térképészet a Fekete-tengertől a Balti-tengerig húzódó régióban. A nemzetközi tudományos fórumon Ausztria, Argentína, Belarusz, Bulgária, Franciaország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Moldova, Németország, Oroszország, Örményország, Románia, Szerbia, Ukrajna kiemelkedő armenológusai vettek részt, köztük történészek, antropológusok, politikatörténészek, vallástudósok, építészek, művészettörténészek, filológusok, kartográfusok. A konferencia hivatalos nyelvei az örmény, orosz és angol nyelvek voltak. Az armenológiai konferencia az Örmény Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiájának Történeti Intézete és az ANIV Örmény Tanulmányok Alapítványa főszervezésében, a Belarusz Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiájának Történeti Intézetével, a Lengyel Tudomány Akadémiával, a Jereváni Állami Egyetemmel, a Művészettudományok Állami Intézetével, az Oroszországi Föderáció Kulturális Minisztériumával, a Moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem Történeti Intézetével, valamint a Belarusz Állami Egyetem Történeti Intézetével karöltve valósult meg. Kali Kinga az első szekció előadójaként prezentálta angol nyelven a „Cultural Strategies of Hungarian-Armenians: Armenism and Neo-Armenism” című dolgozatát – melyben a magyar-örmények kulturális stratégiáit járja körül, pontosabban azokat a törekvéseket, amelyek által a diaszpóra-csoport az örmény identitását igyekszik fenntartani a jelenben; a kulturális stratégiáknak, örményidentitás-mentő mozgalmaknak a létrejöttét, illetve működésük szükségességét szintén kirajzolja benne. Dolgozata középpontjában a magyarországi örmény diaszpóra első rétegének recens identitás-megőrzésre irányuló kulturális stratégiái állnak – az a kulturális irányzat, amely napjaink vissza-armenizálódási folyamatának fő mozgatórugója, és amelyet a szerző neoarmenizmusnak nevez, a 19-20. század fordulóján kibontakozó, örményidentitás-mentő armenizmus mozgalmára való visszautalásként, illetve ezzel a mozgalommal való nagy hasonlóságai miatt. A tudományos együttlét rendkívül sűrű és rendkívül tanulságos volt – Kali Kinga nagyszerű lehetőségnek tartotta, hogy részt vehetett benne. A szakmai tanácskozásokat kisebb kirándulások is követték, amelyeken nem csupán feltöltődhettek a résztvevők, hanem értékes, továbbgyümölcsöző szakmai kapcsolatokat szilárdíthattak meg.      

Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta és Magyarország támogatásáról biztosította a legnagyobb lélekszámú szíriai protestáns gyülekezetek vezetőit, Joseph Kassabot, a Szíria és Libanon Nemzeti Református Zsinat főtitkárát és Haroutune Selimiant, a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnökét. A megbeszélésen részt vett Azbej Tristan is, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár, valamint Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke. A találkozón a vendégek tájékoztatást adtak a szíriai protestáns egyházak helyzetéről és arról, hogy milyen eszközökkel lehetséges támogatni az ott élő keresztény közösségek megmaradását. Elmondták: a háború sújtotta területeken az újjáépítés hozzájárul, hogy a fenyegetéssel, diszkriminációval sújtott családok a migráció, kivándorlás helyett a visszatérést, illetve a helyben maradást válasszák. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország álláspontja szerint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajt idehozni; ezért felajánlotta, hogy a magyar kormány anyagi támogatással is segít az üldözött keresztényeknek, hogy a háborúban sokat szenvedett, menekülésre kényszerült családok hazatérhessenek otthonaikba. Forrás: http://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/hirek/orban-viktor-a-legnagyobb-sziriai-protestans-gyulekezetek-vezetoit-fogadta Szír egyházi vezetők Magyarországon Mint ismeretes, Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke meghívására érkezett hazánkba Harout Selimian, az örmény reformátusok elnöke és Joseph Kassab, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat (NESSL) főtitkára. A magyarországi látogatás célja a Református Egyházak Világközössége két tagegyházával két éve formálódó testvéregyházi kapcsolat elmélyítése és a magyar reformátusság szíriai szerepvállalásának további erősítése, a vasárnapi iskolai program és a szír református iskolákat segítő ösztöndíjprogram támogatásán túlmutató együttműködés kialakítása. Arról, hogy milyen állomások előzték meg a mostani látogatást, hogyan alakultak a testvéregyházi kapcsolatok ez elmúlt években a közel-keleti református egyházakkal, az alábbi linken, az eredeti cikkben olvashatnak. https://www.reformatus.hu/mutat/15647/    

Meggyőződésem, hogy a keresztényeknek nem szabad elhagyniuk a Közel-keletet, az örményeknek ott kell maradniuk Szíriában – jelentette ki Haroutune Selimian, a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnöke, lelkipásztor, aki Esztergály Zsófia elnökasszony meghívására informális találkozón vett részt fővárosi örmény nemzetiségi vezetőkkel, valamint Issekutz Saroltával, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnökével. Szír testvérünk a találkozó alkalmával megtekintette az Örmény Katolikus Szent Gergely templomot és a hozzá tartozó örmény múzeumot is. Haroutune Selimian a Magyarországi Református Egyház vendégeként érkezett hazánkba. „Áldd meg Istenünk a messziről jött vendéget és adj békét az örmény kisebbségeknek” – arámi, arab, örmény és magyar nyelvű imára gyűlt össze a budapesti örmény közösség a Szíriából érkezett vendég fogadására az Orlay utcai templomban. Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke kérésére Haroutune Selimian az Aleppóban, a leginkább háború sújtotta városban élő keresztények helyzetéről beszélt. Az egyházi vezető kifejtette: a helyzet jelenleg is meglehetősen feszült, miután napjainkban Idlíb közelében csaknem 70 ezer ISIS katona várakozik. Nagy a félelem, hogy ha a szír vagy az orosz hadsereg támadást indít, akkor ez a 70 ezer katona Aleppóra fog támadni. A várost megpróbálják megvédeni, jelenleg is a határait erősítik – tájékoztatott Haroutune. Sajnos ebben a bizonytalan helyzetben a keresztények nagy része elhagyta már a várost. Az örmények közül is sokan elmenekültek: 65 ezerből 15 ezren maradtak. Egész Szíriában 120 ezer örmény élt a háború előtt, most 25-30 ezer közötti a számuk. „A közel-keleti kereszténység az egész kereszténység PH-faktora.” Harout Selimian szavai szerint, bár a világban sok helyen találhatók örmény kolóniák, de az egyik legnépesebb éppen ott él: a város az arab világban is megőrizte örmény identitását és vallását. Úgy fogalmazott: sajnos ki lehet jelenteni, hogy az örmények sokkal nagyobb kárt szenvedtek el, mint a többi szíriai kisebbség. Ezért aztán igen sok örmény vértanúja van a háborúnak, egész városrészeket, kerületeket és templomokat romboltak földig: az ellenség nem tett különbséget az örmény katolikus, az apostoli és az evangélikus hívek között. Kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a keresztények elhagyják a Közel-Keletet, az örményeknek ott kell maradniuk Szíriában. Nemcsak azért, mert meg akarjuk őrizni ezt a települést, a közösségünket és azt a szerepet, hogy Örményországon kívül is virágozzon az örmény nyelv és kultúra, hanem azért is, mert kereszténység nélkül a szélsőséges iszlám hazájává lesz Közel-Kelet. Ez a veszély nemcsak minket, hanem Európát is fenyegeti. Nagyon fontos, hogy ezt Európa megértse, és segítse azokat a keresztényeket visszatelepülni, akik elhagyták Szíriát. Úgy fogalmazott: A közel-keleti kereszténység az egész kereszténység PH-faktora. „Az én misszióm, hogy a következő években bejárjam azokat a helyeket, ahová szír örmények menekültek.” Haroutune Selimian köszönetét fejezte ki azoknak az európai országoknak, amelyek befogadták a Szíriából menekült örményeket. Elmondta, hogy akik olyan helyre kerültek, ahol van örmény közösség, például Örményországba csaknem 15 ezren, azoknak a nevét tudják, velük kapcsolatot is tartanak és őket az anyaország is segítik. A lelkész kijelentette: az ő missziója, hogy a következő években bejárja azokat a helyeket, ahová szír örmények menekültek és felvegye velük ismét a kapcsolatot. Sajnálatát fejezte ki, hogy a Szíriában maradt örményeken nem tud segíteni Örményország. A közösség inkább a saját erejében bízik – emelte ki – ezért az iskolákat, az oktatást tartják a legfontosabbnak. Az összes lerombolt keresztény templomot felújították: egy örmény templomot, az utolsót a megújultak közül, novemberben nyitnak meg. Haroutune Selimian felidézte, hogy egy éve a Magyarországi Református Egyház delegációja járt Aleppóban, és a magyar reformátusok lelki és fizikai támogatását vitték a sokat szenvedett városba. „Szimbolikus üzenet az, hogy az Istentől kapott javakból segítünk másokon.” A Magyar Református Egyház támogatása hozzájárul ahhoz is, hogy megújuljanak a háborúban lerombolt, megsérült protestáns templomok Szíriában. Ezzel kapcsolatban Ódor Balázs, az MRE Zsinati Hivatalának külügyi irodavezetője úgy fogalmazott: szimbolikus üzenet az, hogy az Istentől kapott javakból segítünk másokon. A Generális Konvent költségvetéséből, illetve a Magyar Református Szeretetszolgálatnak felajánlott adományokból mintegy 3-3 millió forintot juttatott az örmény és arab református gyülekezetek kiemelt közösségi programjára, a vasárnapi iskolákra, valamint a szíriai református iskolák diákjainak ösztöndíjára. A Magyar Református Egyház – adakozóinak köszönhetően – 2017-ben hetven diák teljes éves tandíját biztosította. A szíriai adományok teljes összege pedig elérte a 10 millió forintot. „Üzenjük a világ örménységének, hogy létezünk, létezni fogunk és egyre többen leszünk Aleppóban!” Esztergály Zsófia elnökasszony a találkozón a testvériség jegyében egy aranyozott templomi kelyhet adott át, amely a fővárosi örmény közösség ajándéka a szíriai testvérgyülekezetnek. Az elnökasszony elmondta: ha Úrvacsora alkalmával ránéztek majd erre a kehelyre tudjátok azt, hogy vannak Magyarországon olyan örmény gyökerű testvérek, akik értetek imádkoznak. Emellett a Fővárosi Örmény Önkormányzat és az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület nevében fogadjátok szeretettel támogatásunkat, amelyet azoknak a fiataloknak küldünk, akik az általatok működtetett vasárnapi iskolában tanulnak. Vélhetően a háborús körülmények miatt nem áll rendelkezésetekre az az eszköztár, amely az oktatáshoz fontos. Ezért Bibliai témájú kifestőket, könyveket, füzeteket, színes ceruzákat, hegyezőket, radírokat és zsírkrétákat, valamint kerámia kereszteket és egyéb fiatalos keresztény ajándéktárgyakat küldünk. Esztergály Zsófia ezután a budapesti örmény közösség segítségét ajánlotta fel az Aleppóban maradt protestáns örmények számára. Haroutune Selimian elsőként imát kért, mert erősen hisznek annak erejében, majd pedig segítséget iskoláik és templomaik újjáépítéséhez. Úgy fogalmazott: ha azt szeretnénk, hogy megmaradjon a közösség, ezekre mindenképpen szükség van. Majd megköszönte a Fővárosi Örmény Önkormányzat vendégszeretetét, önzetlen segíteni akarását: elmondta, hogy erről hazájában és elkövetkezendő útjai során is beszélni fog híveinek. Végül így búcsúzott: üzenjük a világ örménységének, hogy létezünk, létezni fogunk és még többen leszünk Aleppóban!

A Fővárosi Örmény Önkormányzat kirándulást szervezett Bécsújhelyre – Wiener Neustadtba  – , amelynek célja a Mária Terézia Katonai Akadémia meglátogatása volt. Ezen a helyen kezdte katonai tanulmányait az erdélyi örmény származású Czetz János honvédtábornok, valamint Kiss Ernő altábornagy is. A Mária Terézia Katonai Akadémia az Osztrák Szövetségi Hadsereg Katonai Akadémiájának ad ma is otthont. A program mégis időutazásra repítette az érdeklődőket, miután maga a főépület ma is ugyanúgy néz ki, mint Czetz János tanulmányai idejében. A honvédtábornok így emlékezik naplójában az 1834 és 1842 között itt eltöltött éveire: „Ezen időben ez az akadémia, amelyet Mária Terézia alkotott, volt a legelső egész Európában. Nyolc évig tanultam ebben az intézetben; reám nézve ezen idő legnevezetesebb eseménye az volt, hogy minden hónapban 82 tanulótársam közt mindig én voltam a legelső. Ferdinánd császár és magyar király történetesen éppen akkor látogatta meg az intézetet, midőn én és mintegy kétszáz más társam készültünk fölvenni a bérmálás szentségét; mindnyájunknak a király lett bérmaapánk.” Az épület megtekintését követően a csapat sétát tett az akadémia parkjában, ahol megnézték a nevezetességeket: a korabeli lovardát, a tavat, szobrokat, valamint az új tisztképzés off-road pályáját. Az ősfás zöldterület egyébként azóta is Wiener Neustadt legszélesebb parkja, közvetlen a Theresianum Katonai Akadémia mögött található és csodálatos, több órás sétákat kínál a jó levegőn. A hosszú ösvények ideálisak kikapcsolódáshoz, pihenéshez. Igény szerint az érdeklődők sportolhattak is, lehetett futni és lovagolni. A Mária Terézia Katonai Akadémiáról és azokról a híres magyarokról, akik itt éltek és folytatták tanulmányaikat, az örmény közösség tagjai előadást hallgathattak meg a parkban. Miután az akadémia parkja közel van a nyüzsgő városközponthoz, így a kirándulás résztvevői a napot finom ételek kóstolásával, majd a belváros utcáin sétálva, nézelődve, beszélgetve zárták.  

Ángádzsábúr levest, örmény magos piláfot, dalauzit és gombaételt készítettek a Főzzünk örményül! című főzőtanfolyam résztvevői. A Fővárosi Örmény Önkormányzat által szervezett népszerű oktatást Keszy-Harmath Enikő, valamint Pintér Brigitta, a Metro Gasztroakadémia és a Mielle Kulináris Praktikák résztvevője fémjelezte; ezáltal a régi receptúrák a mai trendnek és egészséges étkezésnek megfelelően kerültek tányérra. A kulináris kalandozás az EMMI támogatásával valósult meg. A Fővárosi Örmény Közösségi terében már 10 órakor nagy volt a sürgés-forgás: a főzőtanfolyam keretében kaukázusi és magyarörmény ételek elkészítését kezdte meg a több mint 35 fős csapat. Az autentikus őrölt fűszerektől, a páchoz elmaradhatatlan örmény konyaktól és friss fűszernövényektől, valamint gyümölcsöktől terjengő illat a mesés keletet idézte meg.   Először az az örmény fülleves, az ángádzsábúr elkészítésének előkészületei kezdődtek: ki sárgarépát, gyökeret hámozott, ki hagymát pucolt, ki pedig a gombát tisztította. A csaknem 20 literes fazékba már belekerült a zsenge borjúhús, majd a friss zöldségek, fűszerek, és megkezdődött a csodás leves gyöngyöző, akár 3 órán át tartó forrása. Eközben a főzőcsapat az örmény gombaétel elkészítésének is hozzálátott.  A csaknem 1,5 kiló gombából Brigitta segítségével csábító illatokat árasztó sült gomba készült: ebből aztán pirított hagyma, 12 felvert tojás, és apránként hozzáadott liszt segítségével sűrű palacsintatészta, majd tenyérnyi ropogósra sült lepények készültek, amelyek aztán mentás-tejfölös mártással arattak osztatlan sikert a kukta-csapat tagjai közt. Később a levesben jó puhára főtt borjút Enikő ledarálta, befűszerezte, és a csapat által közben gyúrt tésztát megtöltve ezzel, apró fülecskéket készített, majd a levesbe téve kifőzte. Végül churutot (autentikus, tejből készült örmény ételízesítő) kavart el tejföllel, ezzel adva meg az ángádzsábúr végleges ízét. Végül a több mint 8 féle keleti fűszerből, konyakból és citromból készült egzotikus pácban érlelt pulykacomb-kockák is megsültek, így a mazsolás-mandulás-pisztáciás bulgurral összekeverve elkészült a nagy sikerű örmény piláf, hogy a többi finomsággal együtt feltálalhassák. Az eseményt támogatta: 

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar honvédtábornoka, az argentin hadsereg ezredese előtt tisztelegve a Magyar Hadtudományi Társaság megkoszorúzta a csillaghegyi Mátyás király út sarkán álló ház falán található Czetz János bronzportré domborművel díszített fehér márvány emléktábláját szeptember 6-án. Az eseményen részt vett Esztergály Zsófia Zita, a Fővárosi és dr. Issekutz Sarolta, a II. kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnöke , valamint az Argentin Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége képviseletében Gretel Matías konzul. A szervezők képviseletében dr. Király László, a Magyar Hadtudományi Társaság alelnöke és Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára helyezett el koszorút. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának képviseletében Theisz Bálint kabinetvezető és Borbély Rita önkormányzati főtanácsadó volt jelen.