Haroutune Selimian: Ha a Közel-Kelet kereszténység nélkül marad, a szélsőséges iszlám hazájává válik

Meggyőződésem, hogy a keresztényeknek nem szabad elhagyniuk a Közel-keletet, az örményeknek ott kell maradniuk Szíriában – jelentette ki Haroutune Selimian, a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnöke, lelkipásztor, aki Esztergály Zsófia elnökasszony meghívására informális találkozón vett részt fővárosi örmény nemzetiségi vezetőkkel, valamint Issekutz Saroltával, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnökével. Szír testvérünk a találkozó alkalmával megtekintette az Örmény Katolikus Szent Gergely templomot és a hozzá tartozó örmény múzeumot is. Haroutune Selimian a Magyarországi Református Egyház vendégeként érkezett hazánkba.

„Áldd meg Istenünk a messziről jött vendéget és adj békét az örmény kisebbségeknek” – arámi, arab, örmény és magyar nyelvű imára gyűlt össze a budapesti örmény közösség a Szíriából érkezett vendég fogadására az Orlay utcai templomban. Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke kérésére Haroutune Selimian az Aleppóban, a leginkább háború sújtotta városban élő keresztények helyzetéről beszélt. Az egyházi vezető kifejtette: a helyzet jelenleg is meglehetősen feszült, miután napjainkban Idlíb közelében csaknem 70 ezer ISIS katona várakozik. Nagy a félelem, hogy ha a szír vagy az orosz hadsereg támadást indít, akkor ez a 70 ezer katona Aleppóra fog támadni. A várost megpróbálják megvédeni, jelenleg is a határait erősítik – tájékoztatott Haroutune. Sajnos ebben a bizonytalan helyzetben a keresztények nagy része elhagyta már a várost. Az örmények közül is sokan elmenekültek: 65 ezerből 15 ezren maradtak. Egész Szíriában 120 ezer örmény élt a háború előtt, most 25-30 ezer közötti a számuk.

„A közel-keleti kereszténység az egész kereszténység PH-faktora.”

Harout Selimian szavai szerint, bár a világban sok helyen találhatók örmény kolóniák, de az egyik legnépesebb éppen ott él: a város az arab világban is megőrizte örmény identitását és vallását. Úgy fogalmazott: sajnos ki lehet jelenteni, hogy az örmények sokkal nagyobb kárt szenvedtek el, mint a többi szíriai kisebbség. Ezért aztán igen sok örmény vértanúja van a háborúnak, egész városrészeket, kerületeket és templomokat romboltak földig: az ellenség nem tett különbséget az örmény katolikus, az apostoli és az evangélikus hívek között. Kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a keresztények elhagyják a Közel-Keletet, az örményeknek ott kell maradniuk Szíriában. Nemcsak azért, mert meg akarjuk őrizni ezt a települést, a közösségünket és azt a szerepet, hogy Örményországon kívül is virágozzon az örmény nyelv és kultúra, hanem azért is, mert kereszténység nélkül a szélsőséges iszlám hazájává lesz Közel-Kelet. Ez a veszély nemcsak minket, hanem Európát is fenyegeti. Nagyon fontos, hogy ezt Európa megértse, és segítse azokat a keresztényeket visszatelepülni, akik elhagyták Szíriát. Úgy fogalmazott: A közel-keleti kereszténység az egész kereszténység PH-faktora.

„Az én misszióm, hogy a következő években bejárjam azokat a helyeket, ahová szír örmények menekültek.”

Haroutune Selimian köszönetét fejezte ki azoknak az európai országoknak, amelyek befogadták a Szíriából menekült örményeket. Elmondta, hogy akik olyan helyre kerültek, ahol van örmény közösség, például Örményországba csaknem 15 ezren, azoknak a nevét tudják, velük kapcsolatot is tartanak és őket az anyaország is segítik. A lelkész kijelentette: az ő missziója, hogy a következő években bejárja azokat a helyeket, ahová szír örmények menekültek és felvegye velük ismét a kapcsolatot. Sajnálatát fejezte ki, hogy a Szíriában maradt örményeken nem tud segíteni Örményország. A közösség inkább a saját erejében bízik – emelte ki – ezért az iskolákat, az oktatást tartják a legfontosabbnak. Az összes lerombolt keresztény templomot felújították: egy örmény templomot, az utolsót a megújultak közül, novemberben nyitnak meg. Haroutune Selimian felidézte, hogy egy éve a Magyarországi Református Egyház delegációja járt Aleppóban, és a magyar reformátusok lelki és fizikai támogatását vitték a sokat szenvedett városba.

„Szimbolikus üzenet az, hogy az Istentől kapott javakból segítünk másokon.”

A Magyar Református Egyház támogatása hozzájárul ahhoz is, hogy megújuljanak a háborúban lerombolt, megsérült protestáns templomok Szíriában. Ezzel kapcsolatban Ódor Balázs, az MRE Zsinati Hivatalának külügyi irodavezetője úgy fogalmazott: szimbolikus üzenet az, hogy az Istentől kapott javakból segítünk másokon. A Generális Konvent költségvetéséből, illetve a Magyar Református Szeretetszolgálatnak felajánlott adományokból mintegy 3-3 millió forintot juttatott az örmény és arab református gyülekezetek kiemelt közösségi programjára, a vasárnapi iskolákra, valamint a szíriai református iskolák diákjainak ösztöndíjára. A Magyar Református Egyház – adakozóinak köszönhetően – 2017-ben hetven diák teljes éves tandíját biztosította. A szíriai adományok teljes összege pedig elérte a 10 millió forintot.

„Üzenjük a világ örménységének, hogy létezünk, létezni fogunk és egyre többen leszünk Aleppóban!”

Esztergály Zsófia elnökasszony a találkozón a testvériség jegyében egy aranyozott templomi kelyhet adott át, amely a fővárosi örmény közösség ajándéka a szíriai testvérgyülekezetnek. Az elnökasszony elmondta: ha Úrvacsora alkalmával ránéztek majd erre a kehelyre tudjátok azt, hogy vannak Magyarországon olyan örmény gyökerű testvérek, akik értetek imádkoznak. Emellett a Fővárosi Örmény Önkormányzat és az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület nevében fogadjátok szeretettel támogatásunkat, amelyet azoknak a fiataloknak küldünk, akik az általatok működtetett vasárnapi iskolában tanulnak. Vélhetően a háborús körülmények miatt nem áll rendelkezésetekre az az eszköztár, amely az oktatáshoz fontos. Ezért Bibliai témájú kifestőket, könyveket, füzeteket, színes ceruzákat, hegyezőket, radírokat és zsírkrétákat, valamint kerámia kereszteket és egyéb fiatalos keresztény ajándéktárgyakat küldünk.

Esztergály Zsófia ezután a budapesti örmény közösség segítségét ajánlotta fel az Aleppóban maradt protestáns örmények számára.

Haroutune Selimian elsőként imát kért, mert erősen hisznek annak erejében, majd pedig segítséget iskoláik és templomaik újjáépítéséhez. Úgy fogalmazott: ha azt szeretnénk, hogy megmaradjon a közösség, ezekre mindenképpen szükség van. Majd megköszönte a Fővárosi Örmény Önkormányzat vendégszeretetét, önzetlen segíteni akarását: elmondta, hogy erről hazájában és elkövetkezendő útjai során is beszélni fog híveinek. Végül így búcsúzott: üzenjük a világ örménységének, hogy létezünk, létezni fogunk és még többen leszünk Aleppóban!