Garni (örményül Գառնի) örmény kisváros Kotajk tartományban (örményül Կոտայքի մարզ). Jerevántól körülbelül 30 kilométerre keletre található, az Azat folyó völgyében az awani bazaltszurdok felett. A városkának 7415 lakosa van. Garni néhány évszázadon át az örmény királyok nyári szálláshelye volt – a garni erődítmény romjai máig megvannak. I. Tiridatész az erődítmény területén az első évszázadban épített ión Mithrász-templomot. Több mint másfél évezred háborítatlansága után 1679-ben a templom egy földrengés során súlyosan megsérült, köveit részben elhordta a lakosság. 1966-ban rekonstruálták a talált eredeti anyaggal (ennek során során a környező falvakat is megkutatták, majd visszaszállították a templom más célra beépített köveit). A legújabb ásatások során római kori fűtött fürdőre bukkantak, a mozaikpadló sértetlenül átvészelte az évezredeket. Garniban sok az örmény fővárosból idelátogató kiránduló. A turisztikai látványosságok közé tartozik egy kék és fekete bazaltból épült keresztény templom is, valamint a 12. századi Geghard-kolostor.
Geghard kolostor
A kolostor (örményül Գեղարդ) a 10-13. században épült, félig sziklába faragott kolostorkomplexum Örményország Kotajk tartományában. 2000 óta a Világörökség része. A hagyomány szerint a kolostort a 4. században alapította Világosító Szent Gergely. Helyén a barlangból kifolyó forrás már a pogány időkben is szentnek számított és a kolostor egyik megnevezése is Barlangkolosotor (Ajrivank) volt. A nyugati főbejárathoz közeledve a domboldalban barlangok, kápolnák, faragványok láthatók. A kolostort három oldalról 12-13. századi falak veszik körbe; negyedik oldalról a sziklafal védi.
Az Ararát-hegy
Az Ararát kétcsúcsú vulkáni masszívum az Örmény-magasföld nyugati részén. Az egyik csúcsa a Kis-Ararát, a másik a Nagy-Ararát. A hegység Törökország és Örményország határának közelében fekszik, de török területen, 5000 méter feletti legmagasabb csúcsokkal. A hegy a nevét az i. e. 1. évezredi Urarturól kapta („Ararát Királyság”), és asszír eredetű. A Biblia özönvíz-történetében az Ararát hegyén feneklett meg Noé bárkája. A 10. század előtti örmény tradíció és az arab hagyomány több más lehetséges helyet is tartalmaz az özönvíz történethez, például a Jūdī-hegyet. (Korán, 11:46) Az örmény hagyomány alapján Noé fiának, Jáfetnek egyik leszármazottja visszatért a környékre, és itt hozta létre az örmény nemzet gyökereit.
A Khor Virap
Hor Virap (örmény nyelven Խոր Վիրապ, Hor Virap, jelentése mély verem, (angol alakja Khor Virap) egy 17. században épített kolostor Örményország délnyugati részén, az Ararat tartománybeli Luszarat falu szomszédságában, az Araksz folyó bal partján a török határ mellett. Örmény oldalról készült fényképeken a kolostor háttereként gyakran megjelenik az egykor örmény földön fekvő, ma már török területen magasodó, közeli Ararát, az örmények nemzeti jelképe. A kolostor helyén és környékén állt egykor a történelmi Artasat városa, melyet I. Artaxiász örmény király, az Artashesid-dinasztia első uralkodója alapított és tett meg Armenia Magna (azaz Nagy-Örményország) fővárosává Kr.e. 189-188-ban, s amelyet római légiók pusztítottak el Kr.u. 163-ban. A jelenlegi Artasat város a történelmi város romjaitól mintegy 8–10 km-rel északabbra található.
Lastiver falu
Lastiver egy nagyon festői hely, távol a civilizációtól és a zajtól, Dilijantől 45 km-re és 12 km-re. Jerevántól. A hely népszerű a túraútvonalak szerelmeseinek körében. A túraútvonal Yenokavan falujától indul, fokozatosan egyre magasabbra emelkedve. A kilátás lenyűgöző.
Noravank kolostor
A 13. században épült Noravank monostor lenyűgöző épületegyüttese egyike az örmény építészet középkori gyöngyszemeinek, mely szerepel a Világörökség javaslati listán is. Lenyűgöző épületegyüttese egy főtemplomból, és az azzal nyugatról szomszédos Gavitból és Burtel Orbelján (Orbeli) herceg kétszintes sírtemplomából áll. A főtemplommal ellentétben, mely keresztkupolás szerkezetű, és az épület mára már félig romba dőlt, a Gavit és kiváltképpen a síremlék szinte eredeti állapotában maradt fenn. Az épületegyüttes mindkét tagját Momik, az Orbelján fivérek építésze építette, és halála évében 1339-ben fejezte be.
Sevanavank kolostor
A Sevanavank kolostor területén két templom áll, Surb Arakelots (Szent Apostolok) és Surb Astvatsamayr (Szent Istenanya) A két templom közel azonos; anyaguk fekete tufa, kereszt alakúak. A kolostorban 200 kézirat, 400 nyomtatott könyv, keresztek, és még sok más értékes tárgy volt korábban. Néhány felirat a 9. századra nyúlik vissza. A SurbArakelots-templom fából készült ajtaja különösen szép; a 15. századi faragványok bizonyítják a ragyogó középkori örmény művészetét.
Szeván-tó
Szeván-tó (örményül Սևանա լիճ) Örményország legnagyobb tava, és az egyik legjelentősebb a világ magasan fekvő nagy tavai között, területe kb. 30%-kal nagyobb, mint a Balaton. A tó Gegharkunik tartományban fekszik. A Van-tó és Urmia-tó mellett egyike a történelmi Örményország három nagy tavának (melyeket örmény tengereknek is szoktak nevezni). Az emberi beavatkozások következtében mérete 1940 és 1970 között jelentősen lecsökkent.
Jereván
Jereván (örményül: Երևան) Örményország fővárosa és legnagyobb városa, a Hrazdan folyó mellett fekvő település a kaukázusi régió egyik legfontosabb ipari, kulturális és tudományos központja. A város a világ egyik legrégebb óta lakott települése, I. Argisti Urartu királya kr. e. 782-ben alapította (2802 éve), 1879. október 1-jén pedig városi rangot kapott II. Sándor orosz cártól. A település 1918 óta, tizenharmadik fővárosa Örményországnak, valamint a hetedik olyan, ami az Ararát-síkságon fekszik.