„Ne legyen hallgatás” – konferencián emlékeztek a Gulágra
Nemzetközi tudományos konferenciát szervezett a szovjet fogságról a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. A november 25-én, az MTA székházában megrendezett konferencián a 70 évvel ezelőtt elhurcoltakról emlékeztek meg méltó módon: a nemzetközi kitekintést tíz országból érkező tizenhét előadó biztosította, köztük Muradin János Kristóf, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem erdélyi örmény származású egyetemi oktatója, aki az erdélyi értelmiség elhurcolásáról tartott előadást.
A második világháború évei alatt és azt követően sok százezer magyar állampolgár – katona és polgári egyén, keresztény és keresztyén, zsidó és ateista – került a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden a Szovjetunió katonai és belügyi szervei foglyaként a győztes nagyhatalom különböző Gupvi, internáló-, hadifogoly-, átnevelő-, és Gulág táboraiba.
A háborút a vesztesek oldalán befejezett ország lakosai nem beszélhettek a megtorlás veszélye nélkül a szovjet fogság traumájáról, az embertelen körülmények, az éhezés és a túlhajtott munkából következő tömeges halálozásokról. Egy nemzet történelmében azonban az elhallgatás és az elhallgattatás nem lehet példaadó, ahogy nem lehet példaadó az sem, ha megfeledkezünk azokról, akik ennek a nemzetnek – a magyarnak – tagjai voltak. Emlékezzünk hát rájuk, mindazokra, akik a hadifogolytáborok, a Gulág lágerek, avagy a „málenkij robot” ismert és ismeretlen helyszínein váltak rokkantakká, vagy veszítettek el életüket és földi maradványaik jelöletlen helyeken nyugszanak.
Muradin János Kristóf, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója az erdélyi értelmiség elhurcolásáról tartott előadást, a magyar értelmiség, majd a szász ajkú lakosság kapcsán. Beszédében szabályos népirtásnak nevezte ezt az időszakot. Elmondta, a kommunisták úgy teljesítették a hatalom által papíron meghatározott számot, hogy az értelmiség után már az öregeket, a nőket és gyerekeket is elhurcolták.
Az eseményen részt vett Dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke, valamint a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke, Esztergály Zsófia Zita, aki kifejtette: a magyar értelmiség szisztematikus megsemmisítése hatalmas veszteséget jelentett a társadalomnak és Magyarország jövőjének, nem beszélve a személyes tragédiákról, a kínokról az értelmetlen és/vagy félelemből önkezűleg elkövetett halálesetekről. Érvényes ez az erdélyi örménységre itthon és Erdélyben egyaránt, hiszen valóban szabályos népirtás folyt mindkét helyen. Romániában ez hangsúlyosabb volt, hiszen az akkori román rezsim meghatározó célja volt a magyar ajkúak és velük együtt élő nemzetiségek beolvasztása és likvidálása különféle módszerekkel. A mi erdélyi örmény közösségünk is érintett, hiszen a társadalomban az értelmiségi réteghez tartoztunk, sok esetben formáltuk is. Fontosnak tartom, hogy ezeknek az eseteknek jelentős részét a jövőben felkutassuk, és méltóképpen emlékezzünk elszenvedőikre – emelte ki az elnök.
S hogy ne legyen hallgatás és ne merüljön feledésbe mindaz, ami a magyarsággal 1944-ben és az azt követő néhány esztendőben történt, Magyarország Kormánya a 2015. évet Gulág Emlékévvé nyilvánította, tudván azt, hogy ez az a szó, amely a határainkon kívül is az embertelenség, a félelemterhes kommunista terror, a sztálini önkény szinonimájaként ismert.
Balog Zoltán megnyitó beszéde és Muradin János Kristóf előadása rövidesen elérhető lesz a www.fovarosiormeny.hu oldalon.