Sorozatunk második része: híres örmény tudósok és felfedezők

Tudta-e, hogy – többek között – a színes televízió, az orvosi ultrahangkészülék, az első holdjáró, a bankautomata, a katonai repülőgép-szimulátor feltalálása, a plasztikai sebészet megteremtése, az első sikeres klónozás, mind-mind örmény tudósok nevéhez köthető?

Nagy Attila, a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület alelnöke vetített képes előadás keretében mutatta be azon örmény tudósok és feltalálók munkásságát, illetve a hozzájuk köthető találmányokat, amelyek világszintű áttörést hoztak a különböző tudományágakon belül, és ezzel – közvetve vagy közvetlenül – mindenki életét megváltoztatták. Sokról közülük nem is köztudott örmény származásuk, hiszen a Szovjetunióban éltek és tevékenykedtek, így a közvélemény szovjeteknek, oroszoknak tartja őket, holott nem azok voltak.

A Híres örmény tudósok és feltalálók című előadást Nagy Attila kutató állította össze. Huszadik századi örményekről lesz szó, és olyan felfedezésekről is, amelyeket más nevéhez kötöttek.  Az alábbiakban olvashatók a nevek és felfedezéseik:

  • Hovhannes Adamian: mérnök, több mint húsz találmány megalkotója. Az 1928-ban Londonban bemutatott első színes televízió atyja, aki háromspektrumú elvet dolgozott ki az NBC számára. –
  • Steve Jobs, aki ugyan nem volt örmény, de örmény szülők adoptálták és nevelték fel.
  • Viktor Hambardzumyan: róla is úgy tudjuk, hogy szovjet volt, ő az elméleti asztrofizika letéteményese, egy kisbolygót is elneveztek róla.
  • Ivan Knunyants: több mint kétszáz olyan találmány köthető a nevéhez, amit a szovjet ipar felhasznált.
  • Luther George Simjan: a bankautomata, az orvosi ultrahangkészülék, a katonai repülőgép-szimulátor feltalálója, illetve rengeteg további találmány atyja.
  • Giacomo Luigi Ciamician: kilencszeres Nobel-díj-jelölt, a napelemes rendszerek feltalálója.
  • Ave Tevanian: Steve Jobs mellett az Apple frontembere.
  • Varazdat Kazanjan: szájsebész, a modern plasztikai sebészet megteremtője, a rekonstrukciós sebészet atyja.
  • Alenush Terian: a modern iráni asztronómia „mamája”, Teheránban az első nő fizikaprofesszor. Paris Herouni: a világ legbonyolultabb rádióteleszkópjának megépítője.
  • Lev Atamanov: a szovjet rajzfilmek atyja, animációs művész, a szovjet szféra Walt Disney-je (Walt Disney-vel is ismerték egymást).
  • Abraham Alikhanov: 1949-ben az első szovjet atomreaktor tervezője.
  • Roger Altounyan: asztmakutató, a nyákoldó feltalálója.
  • Boris Ananyev: az antropológiai pszichológia megalapítója.
  • Apkar Apkarian: az agy mágneses rezonanciahullámainak egyik első kutatója.
  • Iosif Atabekov: a növényi vírusok DNS-ét és RNS-ét tanulmányozta. A marosvásárhelyi orvosi egyetemen annak idején Vendég Vince professzor azt állította, hogy kutatásai szerint növényi vírusok okozzák a rákot. Senki nem hitt neki, de ma már tudjuk, hogy igaza volt, ezek a vírusok okozhatnak rákot. Hasonló eredményekért kutatott Atabekov is.
  • George Aghajanian: a neurofarmakológia egyik úttörője, az LSD mechanizmusának felfedezője.
  • Hagop Akiskal: a bipoláris elmezavarok egyik első, világhírű kutatója. A bipoláris elmezavar nem elmebetegség, és csak nagyon okos emberekre jellemző – Illyés Gyulára vagy Goethe-re például.
  • Boris Babajan: az első szovjet szuperszámítógép atyja.
  • James Bagian: NASA-űrhajós.
  • John Najarian: sebész, a szervátültetés egyik úttörője.
  • Alexander Khemurzian: az első holdjáró megépítője, a szovjet űrutazási program egyik felelőse.
  • Raymond Vahan Damadian: a mágneses rezonanciavizsgáló gép (MRI) feltalálója.
  • Levon Chailakhyan: a világ első, sikeres klónozását végezte el a Masha nevű egéren, tíz évvel előzte meg a híres Dollyt.
  • Robert Nalbandyan: a szabadgyökök egyik első kutatója.
  • A Mikoyan család: a MIG-ek tervezői.
  • S. R. Vartoukian: a nem kultiválható baktériumok világhírű tudósa.
  • Zaven Khachaturyan: az Alzheimer-kór első kutatója.